A vállalkozásodnak, foglalkozzon az akármivel, az egyik (ha nem a) legfontosabb jellemzője, hogy mennyire sikeres. Hogy a sikeresség mérhető, az elmúlt évek eredményeivel összehasonlítható legyen, meg kell ismerkednünk néhány új fogalommal, méghozzá ebben a fejezetben.
Eredményesség
Minden vállalkozás működésének, gazdálkodásának mozgatórugója a jövedelmező, eredményes gazdálkodás. A jövedelmezőség a gazdálkodás jellemzésének központi kérdése, abszolút jellegű gazdasági kategória, jelzi a bevételek és ráfordítások viszonyát.
Az eredményességről információt igényelnek a belső partnerek (tulajdonos(ok), menedzsment, alkalmazottak) és a külső partnerek (szállítók, vevők, befektetők, hatóságok).
A vállalkozás eredménye különböző tevékenységek eredményéből tevődik össze. A gazdálkodás pozitív eredménye biztosítja a feltételeket a fejlesztéshez, bővülő működéshez és az osztalék kifizetéshez.
Az eredményesség átfogó elemzéséhez a számviteli beszámolók nyújtanak adatokat.
Számvitel, és részei
A számvitel egy olyan elszámolási, nyilvántartási rendszer, amely megbízható és valós információkat szolgáltat a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és alkalmas bemutatni a gazdálkodó szervezet működését, tevékenységét. Megtörtént gazdasági eseményeket figyel meg, mér, feljegyez és feldolgoz. (Gazdasági esemény vagy gazdasági művelet olyan beavatkozás, amelynek hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzete.)
Sajátos eszközrendszerével dolgozza fel a vagyoni változásokat.
A számvitel a hagyományos csoportosítás szerint a következőket kell, hogy tartalmazza:
Beszámolók: a gazdasági év vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről minden vállalkozásnak a törvényben meghatározott feltételek alapján, meghatározott formában és időben beszámolót kell készítenie, amelyet hitelesítő okmányok (könyvvitel és leltár) támasztanak alá.
A beszámolók tagolása:
- Mérleg: vagyoni és pénzügyi helyzet kimutatása
- Eredménykimutatás: jövedelem meghatározása
- Kiegészítő mellékletek: az előbbiekhez tartozó szöveges magyarázat, elemzések.
Könyvvezetés vagy könyvvitel a működés során előforduló összes, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre kiható eseményeknek a törvényben előírtak szerint rögzített, folyamatos nyilvántartása és év végi zárása.
Költség- és önköltségszámítás: a termelési, szolgáltatási folyamat során az azzal kapcsolatban felmerült költségek kimutatása, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megállapítsa az egy termékre, ill. szolgáltatási egységre jutó önköltségét.
Bizonylati rendszer: Vagyonváltozások dokumentálásához kapcsolódó bizonylatok felsorolása, rögzítése, kezelése, megőrzése.
A mérleg
A mérleg a gazdálkodó szervezet vagyonáról, eszközeiről és azok forrásairól egy adott napra (forduló nap) összevontan, értékben (azaz pénzben) készített számviteli okmány. A dokumentum a vállalkozásban rendelkezésre álló vagyon nagyságát, összetételét és eredetét mutatja meg egy adott időpontra vonatkozóan.
A mérleg tartalma
A mérleg a rendelkezésre álló vagyont két megközelítésben tartalmazza:
- Eszközök (aktívák): a vagyontárgyak a gazdálkodásban betöltött szerepük, rendeltetésük, megjelenésük és felhasználásuk módja szerint. Leegyszerűsítve, a vállalat „vagyontárgyai” a dolgok, amiket birtokol.
- Források (passzívák): a vállalati vagyon eredet szerinti bontásban. Leegyszerűsítve, a vállalat pénzének eredete.
Az eszközök és források végösszegének mindig meg kell egyeznie!
A mérleg tehát olyasmi, mint egy pillanatkép a vállalkozás jelenlegi állapotáról, azonban van benne tartalom a jövőre nézve is (jövőbeni kiadások, kötelezettségek stb.)
A mérleg adataiból kiolvasható információk: A mérleg elkészítése után sok minden világossá válhat (hiszen többek között ezért is csináltuk), mint az eszközök összetétele (miből mennyi van), saját és idegen tőke aránya, rövid- és hosszúlejáratú kötelezettségek (milyen kiadásokkal kell a jövőben számolni), likviditás (mennyire vagy fizetőképes), tőkeellátottság (saját tőke aránya az összes forráson belül) stb.
Mérlegelemzés
A részletes mérlegelemzés során feltárt kedvező és kedvezőtlen folyamatok a vállalkozás menedzsmentje részére olyan információkat biztosítanak, amelyek a szükséges intézkedések alapját képezik, és időnként az üzletpolitika változtatását is igénylik. Tehát ha megnézed az elkészült mérleget, felismerheted, hogy baj van-e és ha igen, mekkora, és tudsz megoldásokat kidolgozni. Az elemzés feladata az eredményváltozást (javulást vagy romlást) előidéző tényezők és okok feltárása. Természetesen a mérleg elemzése, és a szükséges teendők, javítások összeállítása alapos körültekintést igényel, és jelen leírásnál sokkal részletesebb.
A jövedelmezőség paraméterei
A jövedelmezőség elemzésének fő feladata annak megállapítása, hogy a vállalkozás eredményére hogyan hatnak az alább felsorolt tényezők:
- az értékesített termékek árszínvonalának változása
- az értékesítés volumenének változása
- közvetlen önköltség változása
- értékesítés összetételének változása
- a közvetett költségek változása
- egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása
- pénzügyi műveletek eredményének változása
- rendkívüli eredmény változása
A mérlegelemzés módszerei
Az elemzés elvégezhető a mérleg átfogó elemzésével és az egyes mérlegtételek részletes vizsgálatával. Mindkettőt érdemes elvégezni, mivel eltérő tényezőkre hívhatják fel a figyelmet. Az elemzés a tárgyévi és előző évi mérlegadatokra épül, tehát alapvetően időbeli összehasonlítást jelent, mutathatja, milyen tendenciát követ a vállalkozás a tárgyévben. Az elemzés szempontjai lehetnek:
Vagyoni helyzet elemzése
- vertikális mérlegelemzés (mutatószámokkal)
- horizontális mérlegelemzés (mutatószámokkal)
Pénzügyi helyzet elemzése
- likviditáselemzés (likviditási mérlegekkel)
- cash flow-kimutatás
- tőkeforgalmi kimutatás
- mutatószámokkal
Jövedelmi helyzet elemzése
- mutatószámokkal
- fedezeti összeg elemzése
- eredménytervezés, optimalizálás
A mutatók főbb csoportjai
E csoportok használatával különböző szempontok szerint lehet értelmezni a mérleg eredményét:
- Jövedelmezőségi mutatók
- Hatékonysági mutatók
- Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók
- Likviditási mutatók
Eredményesség javításának lehetőségei a mezőgazdaságban
Mivel a mezőgazdasági vállalkozások is az eredményességre törekednek, az alábbi ötleteket érdemes megfontolni és esetleg alkalmazni, ha a vállalat teljesítményét szeretnénk fokozni illetve javítani:
- Minél magasabb hozzáadott-értékű termék előállítása.
- Regionalizáció: a térség adottságainak megfelelő termékek előállítása.
- Hagyományos hazai termékek térhódítása a piacokon.
- Kényelmi készítmények: Félkész és konyhakész termékek előállítása.
- Innováció
- Együttműködés: Együttműködve, egymásra épülve lehet optimálisan kihasználni az erőforrásokat.
- Biogazdálkodás
- Hatósági díjak csökkentése
- Támogatások
- Marketing
A vállalkozás sikerességének megítélése első körben könnyű lehet, hiszen vagy több pénzünk van az adott időszak végére vagy kevesebb. Azonban, főleg, ha figyelmesen elolvastad ezt a fejezetet, láthatod, hogy mennyi minden befolyásolja a vállalkozás sikerességének megítélését.
Felhasznált háttéranyag:
Dömötör Jenő (2005): Gazdálkodási és szervezési ismeretek: a mezőgazdasági szakképzések kézikönyve. Budapest, FVM KSZI.
http://promax.fw.hu/sirius/szamvitel_2012_eloadas.pdf
http://fata.nyme.hu/downloads/baross1/Vallalati%20eredmeny%20vizsgalata.pdf
http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/15_1968_011_101130.pdf
http://elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2005_17.pdf
képek: pixabay.com
Fogalomtár :
A vagyontárgyak a gazdálkodásban betöltött szerepük, rendeltetésük, megjelenésük és felhasználásuk módja szerint csoportosítva.
Számviteli szempontból az értékesítés nettó árbevétele és az értékesítés közvetlen költségeinek a különbsége.
A vállalati vagyon eredet szerinti bontásban.
A vállalkozás szokásos üzletmenete során felmerült olyan művelet, amely a vagyonban vagy az eredményben változást eredményez, és ezek a változások mérhetőek, számszerűsíthetőek, mennyiségi és érték adatokkal kifejezhetőek, megtörténtük okmányokkal, ún. bizonylatokkal igazolható.
„Azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg.” (forrás: econom.hu) Ilyen lehet például egy márkanév, vagy számítógépes program is.
Az a költség, amelyről pontosan meghatározható, hogy mely termék előállítása érdekében, mikor és milyen mértékben merült fel.
A likviditás a gazdasági élet valamely szereplőjének olyan állapota, amikor vásárlásait és minden más esedékes fizetési kötelezettségét határidőre ki tudja egyenlíteni. Egy vállalkozás adott időpillanatban fennálló fizetőképességét, ill. fizetésképtelenségét jelzi.
7+ 
3+ 
1+