Mindenki adózik. Hogy klasszikust idézzünk: „Két dolog biztos. A halál és az adó”. De miért is kell adózni, és hogyan működik a rendszer?

 

1. Mi az adó?

 

Az állami költségvetés és a helyi önkormányzatok bevételeinek jelentős részét az adók biztosítják. A társadalom tagjai egyetértenek abban, hogy a közös terheket közösen kell viselni.

Az adózási rendszerrel szemben három fontos követelményt állíthatunk:

- legyen igazságos.

- legyen egyszerű.

- legyen (viszonylag) stabil.

 

Az adóknak három gazdasági funkcióját szokás elkülöníteni. Ezek:

•  a fedezeti
• a befolyásolási
• az elosztási vagy arányosítási funkció.

 

 

2. Mire használják az adóból származó jövedelmet?

 

Az adó alapvetően a közfeladatok finanszírozásának eszköze. Az állam az adók útján biztosítja a költségvetési bevételeket, melyeket az államháztartás kiadásaira fordít. Az adó a gazdaságban létrejött jövedelmek újraelosztására szolgál. Ez az adózó részéről kényszer jellegű, vissza nem térülő általános szolgáltatás, melyet az állam vagy más, közjogi testület a közfeladatok ellátásához szükséges bevétel szerzése céljából, egyoldalúan állapít meg és ellenszolgáltatás nélkül követelhet. Az adórendszer a gazdaság fejlesztésével, a tőkemozgással összefüggő és más gazdaságpolitikai, szociálpolitikai célokat is szolgál.

Az adózási rendszer igen összetett és sokszínű.

Az állami adókat törvény alapján vetik ki, és a központi költségvetés bevételét képezik.

A helyi önkormányzati adókat törvényes keretek között a helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletben állapítja meg. Az adókat rendeltetésük szerint általános (pl. ÁFA) és céladókra  (pl. központi műszaki fejlesztési hozzájárulás) bonthatjuk. Az általános adóknak nincs előre elhatározott rendeltetésük, míg a céladók kijelölt feladatok finanszírozására szolgálnak.

A magyar adórendszerben a központi költségvetés több mint 80 %-át az adókból fedezik (ezek között az általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, jövedéki adó és a társasági adó fajták vannak túlsúlyban).

 

 

 

3. Milyen adófajták vannak?

 

Az adókat különböző szempontok szerint lehet csoportosítani, pl.:

Adóztatási jog szerint:

• Központi
• Helyi
• Vegyes adók

Adóbevétel felhasználása szerint: 

• Célzott adó egy adott szektorra
• Általános adó

Teherviselés szerint:

• Közvetlen (egyenes)
• Közvetett

Jellege szerint:

• Jövedelemadó
• Tárgyi adó
• Fogyasztási adó
• Vagyonadó

Az adó felhasználása alapján elkülönítünk központi és helyi adókat. A központi adóknál (pl. általános forgalmi adó,) az államigazgatási központi szervek állapítják meg az adók alapját, mértékét, fizetési idejét stb. Ezzel szemben a helyi adók (például helyi iparűzési adó, telekadó stb.) esetében mindezeket helyi szervezetek (pl. önkormányzat) végzik. Különbség az is, hogy a központi adók a központi költségvetéshez járulnak hozzá, míg a helyi adók az adott terület költségvetéséhez járulnak hozzá.

 

Önkormányzati adótípusok lehetnek:

• Vagyon után (telek, ingatlan, gépkocsi, üdülő)
• Idegenforgalmi (vendégéjszaka után fizetendő)
• Tevékenység után (iparűzési adó)

 

Egyéb adófajta lehet például:

Öko-adók; célja:

• a környezet érdekének védelme
• a környezetterhelés visszaszorítása
• a fenntartható fejlődés biztosítása.

 

Adóviselés alapján beszélünk egyenes és közvetett adókról. Egyenes, vagyis közvetlen adó esetében az adó alanya és az adóterhet viselő azonos (pl. társasági adó). Közvetett az adó akkor, ha az adót megfizető és az adóterhet viselő alany elkülönül (pl. általános forgalmi adó). Ezt a megkülönböztetést sokan vitatják, hiszen az adóterhet végső soron a lakosság viseli.

 

Az egyik legfontosabb adónem a jövedéki adó, mely az állam bevételeinek nagy részét képezi. Lényege az, hogy bizonyos termékcsoportok (jövedéki termékek) után magasabb adót kell fizetni. Jövedéki termékek közé tartoznak az alkohol tartalmú termékek, dohánytermékek és ásványolajok. Az adót akkor kell megfizetni, ha a raktárból kiszállítják, és szabad forgalomba bocsátják az adott terméket.  A magas adószinteket az alkoholfogyasztás és a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések motiválják a magas bevételszerzés mellett.

 

4. Munkabér – mennyi az annyi?

 

Mit jelent a bruttó és nettó munkabér, milyen adókkal és járulékokkal találkozhatunk a havi jövedelem kapcsán? Munkavállalóként mindenki számára az a legfontosabb, hogy havonta mennyi az a keret, amiből a megélhetését biztosítja.  Munkáltatóként pedig nem árt tisztában lenni (még akkor is, ha van egy megbízható, briliáns könyvelőnk) azzal, hogy mennyi mindent kell kifizetnünk a munkavállaló nettó bérén felül, illetve, miért is akkora a különbség a nettó és bruttó összegek között. A munkaszerződésben bruttó munkabér szerepel, amelyet adófizetési kötelezettség terhel, mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről.

 

Egyszerű példa alapesetben:

Munkaszerződésben 100.000 Ft bruttó munkabér szerepel:

A munkabért terhelő adók:

Személyi Jövedelem Adó: 16 % = - 16.000

Nyugdíjjárulék: 10 % = -10.000

Egészségbiztosítási és Munkaerő piaci járulék: 8,5 % = 8.500

Nettó Munkabér: 100.000 – (16.000+10.000+8.500) = 65.500

 

A munkáltatónak ezen felül be kell fizetni:

Szociális hozzájárulás (27 %) = 27.000

Szakképzési hozzájárulás: 1.5 % = 1.500

 

Tehát alapesetben 100.000 bruttó munkabérből 65.500 Ft-ot lehet elkölteni és a vállalatnak 128.500 Ft munkabér jellegű költséget kell elszámolni. Ez a példa egy leegyszerűsített (de valós) helyzetet vázol fel, de figyelnünk kell arra, hogy a bruttó bér összegének változásával a levont adók és járulékok értékei is módosulnak. Minden esetben érdemes tüzetesen átnézni az erre vonatkozó szabályozásokat pl. a NAV oldalán.

 

 

5. Őstermelek, akkor minden rendben?

 

Az őstermelőkre speciális adózási forma vonatkozik. Őstermelőnek az számít, aki az a nem egyéni vállalkozó, betöltötte a 16. életévét, és mezőgazdasági tevékenységből származik a jövedelme, valamint őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Szintén őstermelőnek tekinthető a családi gazdaságban nem alkalmazottként közreműködő családtag is. Az őstermelői tevékenység feltétele területileg illetékes adóhivataltól kapott adószám és a megfelelő tevékenység végzése.

Az igazolvány az adott adóévre hitelesített értékesítési betétlappal rendelkezik, amely bevételi nyilvántartásnak minősül, ha az őstermelő bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Családon belül a szükséges nyilatkozatok és adózási formák estén közös őstermelői igazolvány is kiváltható.

Őstermelői tevékenység a saját gazdaságban végzett növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és a megfelelő növények gyűjtése, valamint a virág és dísznövény termesztés évi 250 ezer forintot meg nem haladó jövedelem esetén, a feltételek figyelembe vételével. A saját gazdaságban termelt szőlő, a készített szőlőmust, a sűrített szőlőmust, és a szőlőbor is ide tartozik, ha a bevétel kevesebb, mint 8 millió forint (ez változhat, érdemes leellenőrizni), ha az értékesítés az idevonatkozó előírások szerint történik. Tehát őstermelőként mindenképp érdemes utánanézni a vonatkozó szabályoknak, mert erre a típusú termelésre más előírások vonatkoznak.

 

 

6. Minden papírok alapja: a bizonylatok

 

Amikor vásárolsz valamit boltban, piacon akárhol, jobb esetben mindig a kezedbe nyomnak egy kis papírfecnit (lánykori nevén a blokk), számokkal meg minden. Nos, ez egy igen fontos papírcetli.  Definíció szerint (nagylevegő): „Bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy, vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel” (http://delphi.pernita.hu/1/ctorv.html) . Természetesen a bizonylat nem csupán a fent említett papírcetli.

A bizonylat adatainak alakilag (hogyan van leírva) és tartalmilag (mi van leírva) hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság (azaz, hogy amit írunk, legyen egyértelmű) elvét szem előtt kell tartani.

A bizonylatokat a gazdasági esemény megtörténtekor, vagy az intézkedés megtétele időpontjában kell kiállítani. Az időbeni kiállításért a bizonylat aláírására kötelezett a felelős.

A Bizonylati Album tartalmazza mindazon nyomtatványokat, amelyek területén biztosítja a bizonylati és okmányfegyelmet.

A bizonylatokat csoportosíthatjuk a következőképpen:

Pénzügyi bizonylatok pl.: 

• számla
• bankkivonat
• csekk
• átutalási megbízás
• pénztári bevételi/kiadási bizonylat
• azonnali beszedési megbízás
• adózási bizonylat

 

Tevékenységet igazoló bizonylatok pl.: 

• Fuvarlevél
• Szállítólevél
• Megrendelés

 

Keletkezési helyük szerinti bizonylatok:

• külső
• belső
   

Átvételi bizonylatok pl.: 

• Átvételi bizonylat
• átvételi elismervény

A számviteli törvény határozza meg azokat a bizonylatokat, amelyeket szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. Ezekről a bizonylatokról nyilvántartást kell vezetni és el kell velük számolni. A Bizonylati Szabályzatban (ez nagyjából azt írja le, hogyan írj szabályosan bizonylatot) előírt bizonylati rend betartása, a Bizonylati Albumban (tartalmazza mindazon nyomtatványokat, amelyek szükségesek a bizonylati és okmányfegyelem megtartásához) szereplő nyomtatványok használata a pénzügyi, könyvelési és mérlegadatok valódiságának előfeltétele. Ezek segítségével lehet szabályos, a hatóságok által elfogadott bizonylatokat kiállítani, amely a megfelelő adózás egyik fontos alappillére. Ha a bizonylat nem megfelelő, hiányos, vagy nincs is, az komoly gondokat okozhat legkésőbb az adóbevallásnál.
A Bizonylati Album folyamatosan kiegészítendő, és szükség esetén módosítandó.
Karbantartása a bizonylati felelős feladata.

 

Az adózás tehát nem könnyű téma, a vállalkozásod után járó adók és járulékok befizetése nem mindig tűnik sima ügynek. Viszont nem megoldhatatlan, és nem csak hogy érdemes, hanem muszáj vele foglalkoznod, ha jól akarod csinálni a vállalkozásodat.

 

Felhasznált háttéranyag:

http://www.nav.gov.hu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ad%C3%B3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Helyi_ad%C3%B3z%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon

http://ado.hu/

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300092.TV

http://adozona.hu/

Képek: http://pixabay.com