Bevezetés

A mezőgazdaságban, mint minden más ágazatban, természetesen igen fontos ismernünk a munkavégzést, a munka menetét és a hozzá kapcsolódó fogalmakat, azért, hogy minél kisebbre csökkentsük a hibázás lehetőségét, ez esetben jogi szempontból. Ennek érdekében ismerkedjünk meg az alábbi fogalmakkal és összefüggésekkel!

A Munka Törvénykönyve

A Munka Törvénykönyve egy igen terjedelmes dokumentum. A munkaviszonyt, és az azzal összefüggő alapvető jogokat, illetve kötelezettségeket szabályozza.

A Munka Törvénykönyve által szabályozott főbb kérdések:

• munkaviszony létesítése, módosítása és megszűnése
• a munkavégzés szabályai
• a munkaidő és a pihenőidő
• a munka díjazása
• a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége
• munkaügyi viták eldöntése.

Munkaviszony

A munkáltató és a munkavállaló közötti, a munkavégzésre irányuló jogi kapcsolat. Ez a jobb esetben kölcsönösen előnyös kapcsolat a munkaszerződéssel jön létre.

A munkaviszony alanyai, azaz a résztvevő felek a munkavállaló és a munkáltató. Ezek meghatározása pedig:

- Munkavállaló: szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Munkavállaló lehet bármely, 16. életévét betöltött természetes személy, illetve a 15. életévét betöltött nappali tagozaton iskolai tanulmányokat folytató tanuló, utóbbi kizárólag a nyári tanszünetben. Tehát ő az a személy, aki a munkát elvégzi és cserébe előre megállapított juttatásban részesül.

- Munkáltató: Az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, aki jogképes, jogai és

kötelezettségei lehetnek. Tehát ő határozza meg a munkavégzés paramétereit (hol, mikor, mit stb.)

Mindkét fél rendelkezik bizonyos jogokkal és kötelezettségekkel. Ezek egyrészt segítenek közös nevezőre jutni a munkaszerződés elkészítésénél (adott paraméterek alatt mindenki ugyan arra gondol, a munkavégzés feltételei mindenki számára egyértelműek), illetve védik a feleket az esetleges jogi és egyéb visszaélésekkel szemben. A kötelezettségek röviden a következők:

A munkavállaló jogai és kötelezettségei              

A munkavégzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket mindkét fél oldaláról előre tisztázni kell.

Ezek a munkavállaló szempontjából alapvetően a következők:

• A munkavállaló fő kötelezettségei, hogy a munkáját személyesen és előírásszerűen ellássa, a tudomására jutott üzleti titkot megőrizze.
• A munkavállaló köteles a munkáltatójának bejelenteni, ha a munkaviszonya fennállása alatt egy másik munkáltatónál további munkaviszonyt létesít.
• Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba ütközik, illetve meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha az az ő vagy egy másik személy testi épségét veszélyezteti.

A munkáltató kötelezettségei pedig:

• A munkáltató kötelezettsége a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogaival élhessen, és a kötelességeit teljesíthesse.
• Biztosítsa a biztonságos munkavégzés feltételeit.
• Köteles ellátni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges információkkal.
• Köteles kifizetni a munkabért.

Munkaviszony létesítésének szabályai

Ahhoz, hogy a munkaadó és a munkáltató között a munkaviszony minden szempontból megfelelő legyen, számos lépésnek kell eleget tenni, bizonyos dolgokat el kell végezni, utána kell járni stb. A teendők az aktualitás ideje (azaz, hogy mikor kell sort keríteni rá) szerint a következőképpen állnak össze:

Belépés előtti teendők – mielőtt a munkaviszony megszületik, de a munkaviszony létesítésének szándéka egyértelműen fennáll:

• Meg kell győződni róla, hogy a leendő munkavállaló megadott adatai valósak-e.
• Be kell jelenteni a biztosítási jogviszonyának létrejöttét.
• Ha indokolt, el kell küldeni orvosi vizsgálatra.

 Belépéskori teendők – a munkaviszony létesítésének pillanatában kell ezekre figyelni:

• Meg kell írni a Munkaszerződést a munkáltató és a munkavállaló között.
• Meg kell írni a munkavállaló Munkaköri leírását.
• Ki kell adni az igazolást a munkavállaló TB nyilvántartásba vételéről
• Ki kell állítani a munkavállaló Személyi lapját.
• Munka- és tűzvédelmi, balesetvédelmi tájékoztatót kell tartani a munkavállaló részére.

Kezdete, időtartama, próbaidő

A munkaviszony dátumairól a felek a munkaszerződésben egyeznek meg. Ennek főbb paraméterei:

• A munkaviszony kezdete a munkába állás napja.
• A munkaviszony létrejöhet határozott vagy határozatlan időre.
• A próbaidő: A próbaidő fő szabály szerint minimum 30 nap (1 hónap, átlagosan 90 nap, 3 hónap és köztisztviselői munkakörnél 6 hónap is kiköthető). A próbaidő sohasem lehet hosszabb, mint 6 hónap. A próbaidő lényege, hogy kiderüljön, a munkavállaló alkalmas-e a munkaszerződésben foglalt feladatok ellátására, illetve hogy a munkáltató biztosítja-e a szerződésben foglalt munkavégzési feltételeket, stb. A próbaidő időtartama alatt mindkét fél indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.

Megszűnése, megszüntetése

Ahogy a munkaviszony kezdetében, úgy a végében is egyértelműen meg kell állapodni, legyen szó akár határozott, akár határozatlan idejű munkavégzésről.

A munkaviszony megszűnéséről akkor beszélünk, ha a felek szándékán kívüli okból következik be:

• a munkavállaló halála
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
• a határozott idejű munkaszerződés lejárt

Ezzel szemben a munkaviszony megszüntetése a felek egyoldalú vagy közös akaratnyilatkozatával történik. Ez történhet:

• közös megegyezéssel  
• rendes felmondással
• rendkívüli felmondással
• azonnali hatállyal próbaidő alatt

A felmondással jár együtt az ún. felmondási idő, amely az az időtartam, amelynek a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése között el kell telnie. A felmondási idő függ a munkaviszonyban eltöltött időtől. Ettől rendkívüli esetben el lehet térni, de általában nem szokás.

Munkaszerződés

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet mindig írásba kell foglalni. Azért is célszerű a megállapodás írásba foglalása, mert kétségek, vagy nézeteltérés felmerülése esetén mindig meg lehet nézni, mi is volt az eredeti megállapodás. Éppen ezért javallott a munkaszerződés alapos átgondolása és körültekintő megfogalmazása. Munkaszerződést csak abban az esetben szabad aláírni, ha mindkét fél beleegyezik az abban foglaltakba.

Minimális tartalmi követelményei

A munkaszerződésnek az alábbi pontokat feltétlenül tartalmaznia kell:

• felek neve és megnevezése (munkáltató, illetve munkavállaló), továbbá munkaszerződés megkötése szempontjából lényeges adatait (állandó lakcím, székhely, bankszámlaszám, TAJ szám, adóazonosító szám, stb.)

• személyi alapbér
• munkakör
• munkavégzési helye

A munkaidő

A napi munkaidő főszabályként 8 óra, míg a heti munkaidő 40 óra. Ezt legfeljebb napi 12, illetve heti 60 órában is meg lehet állapítani. A munkáltatónak ezenfelül kötelessége pihenőidőt biztosítani a munkavállaló részére, amely lehet munkaközi szünet, szabadnap, munkaszüneti nap és szabadság. A pihenőidőben végzett esetleges munkát nevezzük túlmunkának vagy túlórának.

A szabadságnak két fajtáját különböztetjük meg: évi rendes szabadságot (alap és pótszabadság), és a betegszabadságot.

A munkabér

A munkavállalónak a munkája után munkabér jár. A munkabér megállapítható időbéres rendszerben, teljesítménybéres rendszerben és ezek kombinációjaként is. Ezek meghatározásánál figyelembe kell venni a mindenkori minimálbért is. Ha munkaidőn kívül a munkavállaló munkát végez, a munkáltató köteles bérpótlékot fizetni neki. A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni, vagy átutalni.

Munkaköri leírás

A munkaköri leírás a vezető és az alkalmazott számára közvetlen információkat tartalmaz a munkakörre, illetve a munkavégzésre vonatkozóan.
A munkaköri leírás célja:

• a rendszeresen végzendő tevékenységek, tevékenységelemek rögzítése, rendszerezése,
• munkakörök egymástól való elhatárolása,
• munkakör jellemzőinek meghatározása, rögzítése.

Kártérítési felelősség, munkaügyi viták

A munkaviszony meghatározása és a munkaszerződés körültekintő elkészítése ellenére is előfordulhatnak vitás esetek. Ilyen esetekre előre kidolgozott szabályozásokat, általános elveket kell az adott körülményekre alkalmazni:

• A munkavállalókat és a munkáltatókat is kártérítési felelősség terheli, ha szándékosan vagy gondatlanságból valamilyen kárt okoz a másik félnek.
• A munkaügyi jogvita jogi szabályozását a Munka Törvénykönyve 199. § 202. §-i, illetve
• az 1952. évi III. törvény (Polgári perrendtartás, XXIII. Fejezete, a munkaviszonyból, és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) tartalmazza.

A mezőgazdaság sajátos munkaviszonya

A mezőgazdaság speciális helyzete (ld. 1. fejezet) miatt az ebben a szektorban létrejövő munkaviszonyok egy része is eltér az átlagostól a mezőgazdaságban előforduló időszakosság és egyéb tényezők miatt. Ezek pontos meghatározására és szabályozására az alábbi előírások, törvények vonatkoznak:

 Az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy mezőgazdasági idénymunkára egyszerűsített foglalkoztatás létesíthető. A mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a további feldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Turisztikai idénymunka: turisztikai szolgáltatói tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, amely nem haladhatja meg az egy naptári éven belüli 120 napot. Turisztikai szolgáltatásnak számít például az idegenvezetés, lovas szolgáltató tevékenység, szálláshely szolgáltatás.

Az alkalmi munka sajátosságai

Ez az egyszerűsített foglalkoztatási forma igen népszerű, a foglalkoztatással járó adminisztráció minimális. Alkalmi munkának tekinthető:

• amely összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig tart
• amely egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig tart
• amely egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A cég nagysága (foglalkoztatottak száma) határozza meg, hogy hány alkalmi munkást lehet foglalkoztatni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után a munkáltató fizeti a közterheket, amely:

• mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
• turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
• alkalmi munka esetén 1 000 forint,

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatást elektronikus úton (ügyfélkapu) vagy telefonon keresztül köteles bejelenteni a NAV-nál. Nincs lehetőség postai úton, papíron vagy személyesen történő bejelentésre. A különböző szükséges nyomtatványok a www.nav.gov.hu oldalon megtalálhatók. A bejelentést mindenképpen a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni.

Felhasznált háttéranyag:

www.nav.gov.hu

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

http://www.munkaugyiforum.hu/blogbejegyzesek/a-munka-torvenykonyve-2014-januari-valtozasai

http://www.balazsgyozo.hu/letoltheto_dokumentumok/vallalkozasi_penzugyi_%20ism/A%20munkaviszony%20fogalma,%20keletkezese.pdf

http://munkajog.com/munkajog/munkaido-az-uj-mt-szerint.html

http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/eumen/2000/3/hasznos.htm

képek: pixabay.com