Bevezetés

„ A pénz az egész világon központi szerepet játszik a kereskedelemben. A pénz mint „csereeszköz” közvetítésével az eladó és a vevő megegyezhet egymással; eladhatják fölös áruikat, és megszerezhetik azt, amire szükségük van. A magyar pénzverés kezdete egybeesik az államalapítással. Az első magyar pénzt Szent István uralkodása (1000-1038) alatt verték a regensburgi (Bajorország) dénárok mintájára. ” (Cribb, 1991)

A pénz a piacon az árucsere lebonyolításában igen fontos funkciót tölt be.

Ez a pénz értékmérő funkciója, ami azt jelenti, hogy a csere folyamatában méri az áru értékét, ami az áruk árában jut kifejezésre. A pénz forgalmi eszköz funkciójában közvetíti az áru cseréjét. Az eladó áruját kiviszi a piacra, és azt pénzre cseréli, mert a pénzért mindent megkaphat. Így pénzért fogja megvásárolni azokat az árukat, amire szüksége van.

A fizetési eszköz funkció esetén az árumozgás és a pénzmozgás elszakad egymástól. Ebben az esetben adós-hitelező viszony lép fel.

A felhalmozási eszköz funkció a pénz a forgalomból kicsapódva, mint a megtakarítás eszköze ölt testet. A világpénz szerepét is betölti: mint valuta vagy deviza jelenik meg és közvetíti az országhatárokat átlépve az áruk cseréjét.

A pénz napjainkban, de már a történelemben is régóta igen fontos eszköz a különböző értékek (anyagi, eszmei stb.) vételére-eladására, tulajdonképpen cseréjére. A pénz kialakulására a gazdaságban azért volt szükség, hogy megkönnyítse a termékek piacon történő cseréjét. A cserefolyamathoz kapcsolódnak a pénz funkciói.

A modern pénz és a jegybank

A modern pénz olyan, a bankkal szembeni kötelezettség, amely képes betölteni a pénz funkcióit (ez a számlapénz, hitelpénz). Ebben a rendszerben a pénzt a jegybank és az üzleti bankok teremtik.

A jegybank különleges helyzetét minden államban magának az államnak a bankjegy-kibocsátási monopóliuma teremti meg. A jegybank az állam bankja.

A jegybank tevékenysége sokrétű: az állam legfőbb hitelezője; kezeli, őrzi az állami tartalékokat, kezeli az állami költségvetés kiadásait és bevételeit. A pénz- és valutapolitika legfőbb végrehajtó, irányító és ellenőrző szerve.

A magyar jegybank célja a forint vásárlóereje stabilitásának növelése, a belföldi fizetési rendszer működőképességének javítása, a belső-külső pénzügyi egyensúly megteremtése. Az ország jegybankja a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB vezeti az állam, és a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi szervek pénzforgalmi számláit. 1987 óta a bankrendszer 2 szintű, MNB jegybanki funkciókat lát el, hitelbanki funkciót a hitelintézetek látnak el, pl. bankok.

A pénzügyi irányítás szereplői:

• Országgyűlés
• Kormány
• Nemzetgazdasági Minisztérium
• Magyar Nemzeti Bank

 Számlák, hitelek

A bankműveletek a letéti, később a betéti üzletágból fejlődtek ki. A betétgyűjtés a bankok legrégibb üzletága. A betét a banknál számlán vagy betétkönyvben elhelyezett pénzösszeg, amelynek fejében a bank általában kamatot fizet.

A hitel a pénzeszközök időleges átengedése meghatározott lejáratra kamat fizetése ellenében. A bank hitelt nyújthat a lakosság, a vállalkozások és a költségvetési intézmények számára. Lejárat szerint megkülönböztetünk rövid, közép és hosszú lejáratú hiteleket.

Fontos tényező, hogy a bankolásra (banki ügyek intézésére) ott legyen lehetőség, ahol a szolgáltatás a legkényelmesebben elérhető. A lakossági bankolásban ez vagy a lakóhely, vagy a munkahely. Utóbbi jelentősége erőteljesen növekedik. A vállalkozások számára természetesen a székhely, illetve a telephely jelenti a helyszín szerinti választás alapját. A korábban harmadik leggyakoribb kritérium, a megbízhatóság hátrább került a rangsorban. Erre a szempontra különösen a magasabb jövedelmű háztartásban élők fektetnek nagy hangsúlyt, valamint a tehetős idősebbek. Valójában a bankszámla egy gyűjtőfogalom, mivel célját tekintve többféle bankszámla létezik, sőt ezek kombinációban is előfordulhatnak. Így beszélhetünk folyószámláról, megtakarítási számláról (betétszámla), hitelszámláról.

• A folyószámla a pénzforgalom, azaz fizetések lebonyolítására, bevételek kezelésére használt számla
• A betétszámla, amely a megtakarítások őrzésére, kezelésére való, általában bizonyos ideig tartó lekötéssel
• A hitelszámla, ami a banknál kötött kölcsönszerződéshez kapcsolódik.

A hitel a pénzintézet által üzletszerűen (díjak, kamatok és egyéb költségek fejében) adott pénzösszeg, melyet az adós (az esetek túlnyomó többségében) részletekben köteles visszafizetni. Hitel igényelhető előre meghatározott céllal (áruvásárlás, ingatlanvásárlás), vagy cél nélkül (szabad felhasználás) is. A hitelezés számottevő kockázattal jár, ezért a banknak úgy kell eljárnia minden egyes kölcsönkihelyezés esetén, hogy ez a tevékenysége megfeleljen annak az alapvető két fő célkitűzésnek, hogy a hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek pénzeszközeit és megfelelő bevételt biztosítson.

Az értékpapír valamilyen követelést, vagyoni jogot megtestesítő okirat, amely forgalomképes. Az értékpapíron szereplő jogot az okirat nélkül nem lehet érvényesíteni sem átruházni, sem megterhelni, sem bizonyítani. Az értékpapírok tartalmi kellékeit, átruházási feltételeit általában nemzetközi egyezmények és nemzeti jogszabályok írják elő. Követelési jogot, részesedési jogot és áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírt különböztetünk meg.

A vállalkozás pénzügyei

Minden vállalkozás életképességének egyik alapvető feltétele a jó gazdálkodás. Ez erősen leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a vállalkozásnak több bevétele legyen, mint kiadása.

Ha új vállalkozásba fogsz, akkor nemcsak az induláshoz, de a cég működtetéséhez is pénzre van szükség. Az esetek többségében a kezdő vállalkozóknak ehhez nincs elég pénzük, és legtöbbször banktól kérnek segítséget.  Akkor gazdálkodsz jól, ha mindig időben ki tudod fizetni a működéssel kapcsolatos esedékes kifizetni valókat. Ezek alapvetően a beérkezett számlák ellenértékét, dolgozóid munkabérét és az adókat, járulékokat jelentik. Akkor számítasz sikeresnek, ha mindezek után még marad olyan pénzed, amelyet saját céljaidra kivehetsz, sőt még fejlesztést is finanszírozni tudod.

Alapvetően a vállalkozásotoknak van saját tőkéje és bevétele. A bevétel természetesen mindig pénz, a tőke alapvetően két részre osztható: a befektetésekre és a pénzre. Egy vállalkozás befektetései főként a működtetéshez szükséges gépek, berendezések, ingatlanok lehetnek, valamint a szellemi termékek (tulajdon vagy hasznosítási jog értéke) és a pénzügyi befektetések (pl. részvény, tulajdonrész más kft-ben) jelentik.

Bevételek

Bevételeid alapvetően két csoportra oszthatók; az árbevételre és az egyéb bevételekre. Az árbevételeket azok az összegek jelentik, amelyet az eladott termékeitek és szolgáltatásaitok ellenértékeként kaptok. Az árbevételnek két fajtája van; a nettó- és a bruttó árbevétel. A kettő annyiban különbözik egymástól, hogy a bruttó árbevétel tartalmazza az ÁFÁ-t, a nettó pedig nem.

Egyéb bevételek pedig azok a bevételek, amelyeket nem az eladott termékeitek és szolgáltatások ellenértékeként kaptok, pl. pályázaton elnyert támogatások, hitel, stb.

Kiadások

Ki kell fizetned a dolgozóid munkabérét legyenek azok alkalmazottak vagy megbízási szerződéssel dolgozók. Ki kell fizetned az általad megvásárolt áruk és szolgáltatások ellenértékét. Ezenkívül még meg kell fizetned a jogszabályok által előírt adókat és járulékokat, esetleg hitelt kell törlesztenetek, stb.

A kiadásokat alapvetően két részre oszthatjuk; költségek (ráfordítások) és befektetések. Ez utóbbiak tárgyi eszközökből (pl. számítógépek, munkagépek, berendezések, ingatlanok, stb.) és immateriális javakból (pl. szoftverek és egyéb licencek, stb.) állnak. Az adók és járulékok egy része szintén költségnek számít (pl. a béreket terhelő járulékok), még egy másik részük külön kezelendő kiadás (pl. ÁFA és a társasági nyereségadó).

A fenti csoportosítás majd a mérleg és adóbevallás készítésénél lesz fontos, mert a kiadások közül csak a költségek vehetők figyelembe közvetlenül a cég gazdasági eredményének meghatározásánál. A befektetések esetében csak az ún. értékcsökkenési leírással számolhattok. Az értékcsökkenési leírás azt jelenti, hogy a tárgyi eszközök és immateriális javak megvásárlására fordított kiadást csak egy jogszabályokban meghatározott idő alatt számolhatjátok költségként. Ennek az az alapja, hogy az ilyen eszközök hosszabb ideig (évekig) használhatók, viszont egy idő után pótolni kell ezeket, mert tönkremennek, gyakran meghibásodnak (karbantartásuk, javításuk túl drágává válik), vagy egyszerűen elavulnak (már nem lehet velük versenyképes minőségű és/vagy értékű árut vagy szolgáltatást előállítani).

Az eredmény kimutatása, kifizetések

A vállalkozás minden üzleti évéről mérleget kell készítened. Ez a társasági adó kiszámításának egyik alapja.

Az eredmény kimutatás és az annak alapjául szolgáló könyvelési csoportok alapján érdemes elemezned a gazdálkodás szerkezetét, és érdemes elgondolkodnod azon, hogy tényleg ilyen sok pénzt kell fordítani egyes célokra, vagy hogyan lehetne csökkenteni azokat.

A vállalkozásokban a pénzforgalom nagy része bankszámlákon bonyolódik le, amikor a felek elszámolásaikat, kifizetéseiket hitelintézetek (bankok) által vezetett számlákon bonyolítják le.   Ha neked kell fizetned, akkor a bankszámládon lévő pénzből átutalod az üzleti partnered bankszámlájára. Ha az üzleti partnered fizet neked, akkor a te bankszámládra utalja az összeget.

Fizetési forgalom lehet:

• Hazai
• Nemzetközi

A leggyakoribb fizetési módok szerint:

• Készpénzes
• Készpénzkímélő mód (bankkártya vagy csekk)
• Átutalás
• Beszedési megbízás (inkasszó)

Az első három formával általában mindenki találkozott már, az inkasszóval már nem. Például amikor valaki nem fizeti meg az adót, az adóhatóság inkasszóval jár el, tehát a tartozást az adós számlájáról egyenlíti ki.

A bankszámlán történő utalásokhoz bankszámlaszerződést kell kötni az adott bankkal. A bankszámlaszerződés úgy jön létre, hogy a vállalkozás (de lehet magánszemély is)   számlanyitási kérelmet nyújt be, amelyet a bank elfogad (vagy nem). A bankszámlaszerződésben pontosan rögzítik az adott számlatulajdonos és a számlát vezető bank számlakezeléssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A bankszámla megnyitásakor a bankszámla tulajdonos az azonosítására szolgáló pénzforgalmi jelzőszámot kap, amely egy 24 jegyű szám. A számla nyitáskor meg kell határozni a számla feletti rendelkezés jogát is (pl. ki jogosult a bankszámláról pénz átutalását kezdeményezni).

A cégek készpénzes fizetések bonyolítása érdekében házipénztárt tartanak fent, illetve a bankokban pénztári vagy bankkártyás szolgáltatást lehet igénybe venni a készpénzhez jutáshoz.

Pénzügyi döntések

A vállalkozás pénzügyeinek központjában a pénzek menedzselése áll. Ahhoz, hogy bármilyen döntést tudjunk hozni, tisztában kell lenni azzal, hogy ez a döntés rövid vagy hosszú távra fogja befolyásolni a vállalkozás pénzeszközeinek állását.

A döntéseket a következőképpen csoportosíthatjuk időtartam szerint:

• Hosszú távú döntések: a befektetett eszközökre és azok finanszírozásának lehetőségére utalnak (pl. gépek vásárlása, hosszú lejáratú kölcsönök felvétele).
• Rövid távú döntések: A forgóeszközöket és rövid lejáratú kötelezettségeket befolyásolja (pl. a pénz mennyiségét a bankszámlán).

Befektetetési döntésekben arra kell választ adni, hogy tárgyi eszközöket, immateriális javakat vásároljunk, vagy pénzügyi befektetésekkel növeljük a cég vagyonát.

A pénzügyi döntések előtt nézzük meg a vállalkozás forgóeszközeit, befektetett eszközeit és tekintsük át a kötelezettségeket is:

• Forgóeszközök, amely a készletek, követelések, értékpapírok és pénzeszközök értékének összege
• Befektetett eszközök, amely az immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök értékének összege
• Kötelezettségek lehetnek rövid és hosszú lejáratúak valamint adófizetési kötelezettségek is. Vállalkozások esetében gondoljunk arra, hogy rövid lejáratú kötelezettségeiknek eleget kell tenniük (pl. befizetni az adókat), miközben a vevők nem fizették ki a tartozásukat.

Pénzügyi befektetéseknél alaposan utána kell járni, milyen lehetőségeid vannak. Egyik befektetési lehetőség az értékpapír.

Az értékpapír olyan okirat, melynek alakszerűsége (hogy néz ki, hogyan van megfogalmazva, mit tartalmaz stb.) különleges és szigorú előírásoknak felel meg, és valamilyen vagyoni jogot (általában pénzkövetelést) illetve tulajdonjogot testesít meg. Ezek a jogok az értékpapír birtoklása nélkül nem érvényesíthetők, de a jogok másra átruházhatók.

A legismertebb értékpapírok a kötvény és a részvény:

A részvény vagyoni jogot és tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, amely egy részvénytársaság alapításakor keletkezik.  A kibocsátott részvények alaptőkéjének az összege adja a vállalat névértékét.

A kötvény egy olyan értékpapír, amely egy hitelviszonyt jelenít meg. Magyarországon csak névre szóló kötvény bocsátható ki. A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy egy bizonyos időpontban a kötvény összegét és annak addig esedékes kamatát megfizeti.

A másik lehetőség, melyet pénzügyi döntéseknél alaposan meg kell fontolni, hogy kell-e, érdemes-e hitelt felvenni. A hitel során a hitelt biztosító lemond az áru vagy szolgáltatás azonnali kifizetéséről (pl. áruhitelek), illetve pénzt ad kölcsön az igénylőnek. Erről a megegyezésről szerződést is kötnek, melyben lefektetik a hitelnyújtás feltételeit. Az érdekesség az, hogy a hitelnyújtás során adósság formájában új pénz keletkezik a jegybanki szabályozásnak megfelelően. Mikor a hitelt visszafizettük, ez a pénz megszűnik létezni. 

Tekintsük át röviden a hitelek fajtáit.

Lejárat szerint:

• rövid lejáratú (1 év)
• közép lejáratú (1-5 év)
• hosszú lejáratú (több mint 5 év)

Tárgya szerint:

• forgóeszköz (nem maradnak sokáig a vállalkozás birtokában) hitel
• beruházási (a termelést elősegítő) hitel

Fedezet szerint:

• Fedezettel
• Fedezet nélküli

Devizanem szerinti:

Hitelt felvehetsz forintban, de más pénznemben is. A devizahitel előnye, hogy a kamatuk alacsonyabb, viszont a törlesztő részlet akár hosszútávon is növekedhet a nemzetközi pénzügyi történések miatt. A legismertebb devizanemek: HUF, EUR, CHF, USD, stb.

Technikai forma szerint: 

• Folyószámlahitel (meghatározott időtartamig a bank egy előre meghatározott határon belül biztosít hitelt az ügyfélnek. Ez esetben előfordulhat, hogy „mínuszba megy” a vállalat)
• Rulírozó (egy adott hitelkereten belül csak akkor kap új hitelt, ha az előzőt törlesztette, azaz a törlesztett hitel újrafelhasználható)
• Beruházási (teljesítés függvényében folyósítja a hitelt)
• Eseti

Minden hitelfelvételt gondosan mérlegeljünk!

Mint látod (pedig ez csak egy kis betekintés volt), sem a személyes, sem a vállalati pénzügyek átlátása, kezelése nem könnyű feladat. Annak érdekében, hogy ne bukj, vagy legalábbis ne nagyot, mivel az ilyen döntéseken nem kevés múlik, ajánlatos alaposan átrágni magad ezeken az információkon, és/vagy keresni egy megbízható szakembert.

Felhasznált háttéranyag:

www.ecopedia.hu

https:www.otpbank.hu/faktoring.

http://penzugy.infodoboz.com