Tudásbázis
Mezőgazdasági vállalkozás 03. állomás: Üzleti tervezés

Bevezetés

 

Egy mezőgazdasági vállalkozás, csakúgy, mint egyébként bármilyen más vállalkozás, pontos tervezést igényel, melyben részletesen le van írva, mi a vállalkozás célja, milyen eszközök (tárgyi, anyagi, humán stb.) állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalkozás sikeres legyen.

Az üzlet beindításához szükség van egy jól megtervezett és piacképes termékre vagy szolgáltatásra. Az első feladat azt eldönteni, hogy mit ajánlunk a vevőknek, hiszen a kínált termék/szolgáltatás alapvető eleme lesz az üzletnek, mondhatni, ez az alapja.  Csak azért belevágni egy üzletbe, mert a termék/szolgáltatás divatos, vagy, mert ismerünk embereket, akik sikereket értek el vele, vonzónak tűnhet, de messze nem elég. 

A vállalkozás működtetéséhez előre kell tervezni.  A bevételek és költségek nem feltétlenül egyenlítik ki egymást az egyes időszakokban. Ahhoz, hogy a vállalkozás ne fogyjon ki pénzéből egy-egy időszakban, időben fel kell ismerni az ebben rejlő kockázatokat, hogy időben lehessen lépéseket tenni a veszélyek elkerülése érdekében.  

A vállalkozás elindításához írásban üzleti tervet kell készíteni, amelyben részletesen be kell mutatni az elképzeléseket, és a rendelkezésre álló információt a sikeres működéshez.

 

 

Az üzleti terv céljai

 

Az üzleti terv készítésének 3 célja van:

  • bemutatja a hitelező intézményeknek (pl. bankoknak), hogy a vállalkozás teljesíti azokat a feltételeket, melyeket a hitelezéshez megkövetelnek
  • meghatározza a vállalkozás természetét, és a kiaknázni kívánt üzleti lehetőséget
  • leírja, hogy miként kívánjuk azt a bizonyos üzleti lehetőséget kiaknázni

A mezőgazdasági vállalkozás üzleti terveiben a vállalkozások jelenét, jövőjét és folyamatos működését mutatjuk be a környezettől, a terméktől vagy szolgáltatástól függően, olyan szerkezetben, hogy megfeleljen azok számára, akiknek készül. Pl.: pályázat, vevő, hitelintézet stb. Tervezési és ellenőrzési eszközként is használjuk. Formája változhat, attól függően, hogy van e saját mintája az üzleti tervet bekérő hivatalnak. Pl.: bank, pályáztató.

A bukási lehetőségekre is rávilágít, így azok könnyebben, időben elkerülhetőek.

A megfelelő információ és valóságtartalmú üzleti terv segít a megalapozott, a kockázatokat is figyelembe vevő döntések meghozatalában.

A vállalkozás elindításához pontosan tudni kell, mire van szükség, mennyire van szükség, mikor van rá szükség és hogyan kapod/szerzed meg. 

Az üzleti terv az a dokumentum, amely megadja ezekre a kérdésekre a választ.

 

 

Az üzleti terv vázlata

 

Kezdő vállalkozóknak problémát szokott okozni az üzleti terv elkészítése. A következő lépések betartásával könnyebbé válhat egy használható és megbízható terv összeállítása:

  1. Írd le pontosan az elgondolásodat a vállalkozásodról!
  2. Gyűjts össze minden lehetséges információt annak megvalósításáról!
  3. Az összegyűjtött információk alapján szűkítsd le és pontosítsd az elgondolásodat!
  4. A mit-hol-miért-hogyan alapján vázold fel a vállalkozás legfontosabb jellemzőit!
  5. Nézz át néhány minta tervet!
  6. Öltsd olyan tartalmi formába, amely az üzleti kapcsolatok kiépítésében segíthet!

 

 

Az üzleti terv részei

 

Bevezető

A bevezető egyértelműen bemutatja a terméket vagy szolgáltatást, a vállalkozót és a földrajzi elhelyezkedést. Ebben a részben fontos, hogy pontosan megfogalmazzuk a termékünk vagy szolgáltatásunk pozitívumait, a piacon betöltött szerepét. Tartalmazni kell a vállalkozás alapvető azonosítói jegyeit: vállalkozás neve, telephelye, telefonszáma, adószáma, főbb tevékenységi köre. Ügyeljünk arra, hogy az adataink mindig a valóságot tükrözzék!

 

A vezetői összefoglaló

A vezetői összefoglaló az üzleti terv többi részének elkészítése után az ott leírtak összefoglalásaként szolgál, de a sorrendben előre kerül, hogy az olvasó átfogó képet kaphasson a vállalkozásról.  Elsősorban külső személyek számára szól (pl. hitelintézet, szakértők).

Szemléletességgel és meggyőző erővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az olvasója késztetést érezzen az azonnali megismerésre, kipróbálásra.  Összefoglalja a vállalkozás célját, piaci becsléseket és a finanszírozási módokat.  

A vezetői összefoglaló tehát a következőket tartalmazza:

- A vállalkozás bemutatása dióhéjban (történet, hitvallás, filozófia)

- Termék/szolgáltatás rövid leírása.

- A vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak helyzete, piaci helyzetelemzés. Célpiacok.

- Marketing stratégia.

- A vállalkozás jellege (önálló, leányvállalat, franchise stb.) struktúrája, működése. Fő együttműködő partnerek (pl. beszállítók).

- A közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell tenni.

- A vállalkozás pénzügyi helyzetének felvázolása

Az összefoglaló után érdemes kitekinteni, hogy mi a helyzet abban az iparágban/szektorban, amelyben a vállalkozás is működik. Ezért fontos hogy az üzleti tervben szerepeljen egy iparágelemzés, melynek a vállalkozás ágazatára jellemző hatásokat kell megvizsgálnia. Ennek a résznek tartalmaznia kell az ágazat múltbeli fejlődésének lényeges pontjait, az aktuálisan jellemző trendeket, a növekedési rátát és a kilátásokat.

 

A vállalkozás bemutatása

A vállalkozás bemutatása rész a termék vagy szolgáltatás fejlődési folyamatát mutatja be a célok rövid, egyértelmű meghatározásával. A megfogalmazás során legyenek egyensúlyban az adatok és magyarázataik, hogy olvasójuk ne vesszen el a részletekben, hanem átfogó képet kapjon az elképzelésünkről.  Az üzleti tervnek ezt a részét úgy kell összeállítani, hogy egyértelműen kiderüljön, mitől lesz sikeres a vállalkozás.  

A következőkre kell helyezni a hangsúlyt:

  • a vállalakozás alapadatai (cégtípus, tulajdonosok, székhely stb.), elérhetőség
  • a vállalkozás főbb tevékenységi körei
  • előállítandó termék / szolgáltatás pontos bemutatása és az ehhez szükséges szakmai tudás megléte
  • termék /szolgáltatás gazdasági jellemzői
  • életciklusa a piacon
  • egyedi és innovációs jellemzők
  • tervek a jövőbeni fejlesztésekről
  • vállalkozói személyi háttér
  • a vállalkozás történetének rövid áttekintése: egy működő vállalatnál a korábbi eredmények, díjak, partnerek bemutatása, míg alakuló vállalatnál a vállalkozási motiváció és filozófia leírása.

 

Marketing

A vállalkozásnál nem csak a cél, hanem az eszközök is fontosak. Egyik legfontosabb eszköze a marketing, melynek tervezésekor a célok a vállalat piacaira és a vállalkozás kínálatára kell, hogy irányuljanak. Szükség van a módszerek és eszközök meghatározására, hiszen még mindig azon alapelvnek kell érvényesülnie, miszerint a feladatunk meghatározni, hogy mit, kinek, mennyiért, hogyan és hol gyártsunk, értékesítsünk. Célszerű leírni a vállalat arculatának jellemzőit és megemlíteni, hogy jelen esetben milyen az imázsa a cégnek és milyenre törekszünk.

A piacelemzés során figyelembe kell venni:

  • hogy a megfelelő termék legyen a megfelelő helyen és időben
  • a termék vagy szolgáltatás jelenlegi helyzetét és a várható változásokat
  • a vevőkör igényeit
  • a versenytársak erősségeit és gyengeségeit
  • a termék vagy szolgáltatás fejlődőképességét és eladhatóságát

Arra kell törekedni, hogy ne csak a szűk környezetet, hanem tágabb kört, esetleg a külföldi igényeket is bemutassuk, a terjeszkedési lehetőségek felmérése végett.

 

A versenytársak helyes felmérése is közelebb hoz céljaink eléréséhez. Fontos tudni, kik a legfontosabb versenytársak, azok éppen hol tartanak az értékesítésben (növekvő, csökkenő vagy stagnáló pályán vannak), reálisan fel kell mérni a saját vállalkozásunk előnyeit és hátrányait a többiekével szemben.  

A marketing stratégia legfontosabb tartalmi jellemzői:

  • termék/szolgáltatás főbb jellemzői, értéktöbblete, eddigi sikerei, versenytársakhoz viszonyított helyzete.
  • piaci szegmentáció: a célcsoport jellemzői (demográfiai, pszichológiai, stb.)
  • versenytársak vizsgálata
  • marketing eszközök (promóció, disztribúció, stb.)
  • ár (árképzés, differenciálás, célcsoport árérzékenysége stb.)
  • termék/szolgáltatás típusa
  • a termék aktuális életszakasza (bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás)
  • eddigi fejlesztések az adott terméken
  •  termék/szolgáltatás milyen előnyökkel jár a vásárló számára

 

Működési terv

Ebben a részben azt kell bemutatni, hogyan fog a vállalkozás költség-hatékonyan működni akár termékek előállítása, akár szolgáltatások piacra dobása a terv.  Nemcsak a kívánt terméket/szolgáltatást kell elemezni, hanem a vállalkozás működését is. 

A legfontosabb részek, amikre ki kell térned:

  • elhelyezkedés
  • berendezések
  • alapanyagok/ beszállítók
  • személyzet
  • vállalati struktúra
  • tevékenységek

A termelésre vonatkozó tervek esetén fontos tudni, hogy a termék vagy szolgáltatás azonnal a piacra kerülhet-e, vagy még fejlesztésre szorul. Ezenfelül fontos utánajárni annak is, hogy mikor lehet piacképes és a jogi státusza rendezett- e. Új termék esetén szabadalom vagy egyéb pl.: import terméknél minősítési tanúsítvány stb. beszerzése is fontos. Tisztázni kell, milyen mértékben biztosított a folyamatos termelés és kapacitás növelése, illetve meglévő termék esetén a fejlesztési irányok a termék életciklusának meghosszabbítására vonatkozó elképzelések lefektetése is fontos.

 

 

A szervezeti felépítés

A terv következő fejezete a szervezeti felépítés, mely bemutatja a vállalkozás tulajdonosi formáját, működési kereteit.  Le kell írni a tulajdonosi döntési mechanizmus lépéseit, a vezetők szerepkörét, döntési jogkörét és felelősségüket. Érdemes egy olyan ábrát készíteni, amely feltünteti az összes kulcsfontosságú vezetőt és beosztottat. Meg kell nevezni az alkalmazandó szakérőket is (pl. könyvelő, jogász, stb.), ez segít átlátni a külső és belső munkatársak munkakapcsolatait.

 

A kockázatbecslés

Igen fontos szekció az üzleti tervben a kockázatbecslés. Ebben a részben megoldási lehetőségeket dolgozhatunk ki a vállalkozás működését veszélyeztető tényezők bekövetkezésének esetére. Ilyen helyzetek több okból is létrejöhetnek, pl. a különböző törvényi szabályozások változása, a versenytársak kiszámíthatatlan döntései, a piaci helyzet változásai, finanszírozási problémák, emberi és időjárási viszonyok változása. A szélesebb termékskála vagy a vállalkozási tartalékok csökkentik a kockázati tényezőket. Célszerű olyan terméket és szolgáltatást is csatolni a termékkörhöz, amelyre széleskörű és biztos kereslet van. A leggyakrabban használt módszer a SWOT analízis, amely angol nyelvű rövidítés (Weaknesses/gyengeségek, Strength/erősségek, Opportunities/lehetőségek, Threats/veszélyek) szavak kezdőbetűje.

Egy táblázatba rendezve a vállalkozásra vonatkozó tulajdonságokat a kockázatbecslés fontos eszközeként használhatjuk.

 

A pénzügyi terv

A pénzügyi terv az egyik legfontosabb része az egész dolognak; a vállalkozás vagyoni helyzetét és fizetőképességét mutatja be. Az előző pontokban elkészült tervekre épülve árbevételi és költségterv segítségével képes előre vetíteni a nyereségeket és a fedezeti pontot. A váratlan események miatt a lehető legnagyobb bevételre kell törekedni.  A következő terveket foglalja magában:

  • jövedelem terv (átfogó kép a vállalkozás jövedelmezőségéről)
  • mérlegterv (induló állapot és egy adott időszakra vonatkozó mérleg állapot)
  • likviditási terv (fizetőképesség megőrzése)
  • cash-flow terv (készpénztervezés)
  • egyéb pénzügyi mutatószámok alakulása.

Ebben a részben fel kell tárni, hogy a vállalkozás nyereséges lesz –e.

A pénzügyi terv bemutatja, hogy az adott vállalkozás a következő időszakban milyen jövedelmet kíván realizálni, milyen nagyságú bevételekkel és ráfordításokkal számol.

 

Egyéb fontos részek

A függelékben és mellékletekben csatoljuk azokat a dokumentumokat, képeket, igazolásokat, amelyeket részünkre az üzleti tervet bekérő hivatal megjelöl. A beadandó irataink feltétlenül legyenek áttekinthetőek, frissek és rendezettek, hiszen mindig a pozitív elbírálást várjuk el.

 

 

Esetleges buktatók

 

Végül néhány tanács, amit biztosan NE kövessünk el:

  • Ne legyünk nagyon optimisták az értékesítés előrejelzésénél!
  • Ne hagyatkozzunk kizárólag a vállalkozás egyediségére vagy az alapötlet eredetiségére!
  • Ne próbáljuk eladni magunkat olyasmiként, amik nem vagyunk!
  • Ne vágjunk bele a vállalkozásba megfelelő pénzügyi és könyvelői tudás nélkül!
  • Ne alapozzuk a vállalkozást egy álomra! Először teszteld ötleted!
  • Ne bocsátkozzunk túlontúl hosszú távú előrejelzésekbe: koncentráljunk elsősorban az első évre!
    Soha, semmilyen körülmények között ne hagyjuk ki az üzleti terv elkészítését mielőtt beindítjuk a  vállalkozást!

 

 

Felhasznált háttéranyag:

 

http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/17_2658_009_101115.pdf

http://umvp.kormany.hu/download/6/3a/00000/kit%C3%B6lt%C3%A9si%20%C3%BAtmutat%C3%B3%20%C3%BCzleti%20tervhez.pdf

http://www.kormany.hu/download/a/d2/30000/Utmutat%C3%B3_1974-06%20%C3%9Czleti%20terv%20k%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9se.pdf

http://users.atw.hu/bmf/letoltheto/index.php?dir=P%E9nz%FCgyi%20ismeretek/&AutoIndex=bff48156f7cd78c10389b3c3d4cc28e7

http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Kezd%C5%91lap

http://www.tbellatasok.abbcenter.com/

Dömötör Jenő (2005): Gazdálkodási és szervezési ismeretek: a mezőgazdasági szakképzések tankönyve. FVM KSZI, Budapest.


 

Fogalomtár :

Adó

Az adó olyan egyszeri, vagy folyamatos (ismétlődő) pénzügyi kötelezettség, amelyet az állam, vagy más közjogi testület (például önkormányzat) közfeladatok ellátásához szükséges bevételek megszerzése céljából törvényben állapít meg, és általában külön eseti ellenszolgáltatás nélkül követelhet mindenkitől, akire a közteherviselésről szóló törvényben rögzített feltételek érvényesek.


Adó mértéke
Az a pénzösszeg, amit ilyen címen az adóalanynak be kell fizetni.

Adó tárgya
Valamilyen jogviszony vagy gazdasági esemény, amiből az adófizetési kötelezettség származik.

Adóalany

Az a magánszemély, természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, amely saját neve alatt  bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végez gazdasági tevékenységet.


CASH-FLOW
A vállalkozás készpénzének a mozgását, változását figyeli, követi bizonyos időtartamon belül.

Fedezeti pont

A vállalat pénzügyeiben egy nevezetes pont: a működés során az állandó és változó költségeket megtermelte a vállalat. Ekkor a vállalkozás eredménye nulla, vagyis nincs veszteség, vagy nyereség.


Fogyasztó

A gazdasági életnek az a szereplője, aki a saját szükségleteit, igényeit elégíti ki.


Kapacitás
Teljesítőképesség nagyság, mennyiség.

Kompetencia
Illetékesség, hatáskör, hozzáértés.

OEP

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Önállóan működő, az ország egész területére kiterjedő illetékességű gazdálkodó, költségvetési szerv. Az egészségügyben kezeli a pénzbeli és az ártámogatási elszámolásokat, nyilvántartásokat vezet, és adatszolgáltatási feladatokat lát el. Felügyeli a társadalombiztosítás támogatásával beszerzett gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a gyógyászati ellátások, és az egészségügyi technológiákkal kapcsolatos eljárásokat. Elvégzi a nem az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatosan a hatáskörébe utalt feladatokat.


Pénzügyőr
Fontos szerepet tölt be a gazdaságban az ellenőrzés területén, feladata az államháztartási érdekek védelme, és a költségvetési elvárások teljesítése, alkalmazkodva a piacgazdasághoz és a nemzetközi elvárásokhoz. További ellenőrzéseket végezhet valamennyi, az adóhatóság hatáskörébe tartozó adónem tekintetében. Ilyenek pl. az energiaadó és a regisztrációs adó.

Szolgáltatás

A szolgáltatás olyan, kézzel nem fogható eredményű munkavégzés vagy jogosultság, mely annak fogadója, vagy élvezője számára értékkel bír, még ha nem is feltétlenül fizet érte.


TB
Társadalombiztosítás. A társadalom tagjainak olyan szervezete, ahová a munkáltatók és munkavállalók a jövedelmük alapján meghatározott százalékban befizetéseket eszközölnek; ezekből a pénzekből fizetődik az orvosi ellátás, valamint a nyugdíj.

Termék
Olyan látható és láthatatlan, anyagi és nem anyagi tulajdonságok összessége, amelyek a fogyasztó igényeit és szükségleteit kielégítik.

Vám
Olyan adó, amelyet az országhatáron átlépő meghatározott áruk (termékek) után, azok értékének bizonyos százalékában kell fizetni. Egyfajta bevétele az államnak, amellyel védi a hazai termékeket és szolgáltatásokat.

VPOP

A Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) korábban önálló szervezet volt, mára azonban beolvadt a Nemzeti Adó és Vámhivatalba (NAV).