Sokszínű agrárium

Mint ahogy az az 1. fejezetből is látszik, a mezőgazdaságnak számtalan ágazata van. Így, ha ebben a szektorban szeretnél tevékenykedni, alaposan meg kell fontolnod, mihez is kezdj.

A föld szeretete a gabonatermesztéshez, vagy ipari növények előállításához esetleg a szőlészethez vagy mégis inkább a kertészeti növénytermeléshez csábít? Most célszerű választani, persze akár többet is lehet.

Talán az állatok tenyésztését csábítóbbnak érzed? Mi legyen? Szarvasmarha vagy sertéstelep? Tenyészállat vagy vágóállat, patások vagy szárnyasok? El kellene dönteni, hogy mit szeretnél.

Persze mást is választhatsz; kedvelheted a szolgáltatásokat is, a turizmust, gépüzemeltetést, növényvédelmet, szaktanácsadást. A lehetőségek tárháza nyitott, csak éppen Te választasz. Ez a feladat.

Döntésed előtt nem árt, ha megvizsgálod a környezetedet, mérlegelve, hogy milyen lehetőségeid vannak, milyen erőforrásokat tudsz igénybe venni, milyen előírásoknak kell megfelelned. Az alábbi ábra szempontjai segítséget nyújtanak ennek átgondolásában.

Vállalkozási formák

Nem csak azt kell eldöntsd, milyen ágazatban szeretnél tevékenykedni, hanem azt is, hogy milyen formában tennéd ezt. Alaptőkétől, lehetőségektől, támogatóktól, támogatásoktól stb. függően kell megválasztanod a számodra legmegfelelőbb vállalkozási formát (ld. bővebben a Vállalkozási témakör 3. fejezetében illetve alább):

A mezőgazdasági őstermelő

Az őstermelői tevékenység igen speciális, mivel a többi szektorban nincs ilyen kategória, a mezőgazdaságban azonban fontos szerepe van. Ezért meg kell vizsgáljuk részletesen, mit is jelent. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül:

• a saját gazdaságban történő növénytermelés
• a saját gazdaságban történő ültetvénytelepítés
• a saját gazdaságban történő állattenyésztés
• termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik
• a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése
• a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás

(forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV )

Ki lehet mezőgazdasági őstermelő?

Az a nem egyéni vállalkozó, aki betöltötte a 16. életévét és mezőgazdasági tevékenységből származik a jövedelme. Őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Szintén őstermelőnek tekinthető a családi gazdaságban nem alkalmazottként közreműködő családtag is.

Milyen feltételeknek kell megvalósulniuk a tevékenység folytatásához?

A területileg illetékes adóhivataltól kapott adószám és a megfelelő tevékenység végzése.

Az igazolvány az adott adóévre hitelesített értékesítési betétlappal rendelkezik, amely bevételi nyilvántartásnak minősül, ha az őstermelő bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Családon belül a szükséges nyilatkozatok és adózási formák estén közös őstermelői igazolvány is kiváltható.

Mivel foglalkozik egy őstermelő?

Saját gazdaságban végzett növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és a megfelelő növények gyűjtése. A virág és dísznövény az adott adóévben az adóhatóság által meghatározott értéket meg nem haladó jövedelem esetén, a feltételek figyelembe vételével. A saját gazdaságban termelt szőlő, a készített szőlőmust, a sűrített szőlőmust, és a szőlőbor is ide tartozik, ha a bevétel kevesebb, mint az adott adóévben az adóhatóság által meghatározott értékhatár, ha az értékesítés az idevonatkozó előírások szerint történik.

A családi gazdaság és a családi gazdálkodás

Családi gazdaságnak nevezzük azt a gazdálkodási formát, amely legalább egy családtag teljes és más családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, unoka, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermek, szülő, nagyszülő, testvér) rész foglakozásán (közreműködésén) alapul. Legfeljebb 300 hektáros termőföldön (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonnal, haszonbérlettel, és az ingatlan és ingó vagyontárgyakkal, azok hasznosításával jön létre.

Milyen tevékenységi körök lehetnek?

• mezőgazdasági: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és vegyes gazdálkodás;

• kiegészítési lehetőségek: falusi vagy agroturizmus, élelmiszerkészítési, kézművesipari, fűrészáru készítési, hulladékhasznosítási és egyéb mezőgazdasági valamint a mezőgazdasági szolgáltatás;

Ki tekinthető kistermelőnek?

Az a természetes személy, aki a maga által termelt (gyűjtött) terméket és az abból előállított kis mennyiségű élelmiszert közvetlenül értékesíti a végső fogyasztónak, a termelés helyétől 40 km-es körzetben. Fontos, hogy a termék gyártási folyamata követhető, ellenőrizhető legyen. Néhány termék esetén előfordulhat az országos értékesítés pl. méz.

Kistermelő

Kistermelő az a természetes személy (adózási szempontból mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó), aki kis mennyiségű mezőgazdasági terméket állít elő.

Hogyan válhat valaki kistermelővé?

Írásban kell bejelentést tennie még a tevékenység megkezdése előtt a  Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi képviseleténél. Abban az esetben, ha nem állati eredetű alaptermékkel kezd el foglalkozni a kistermelő, csak az értékesítés megkezdését kell bejelenteni. Meg kell adni az eladó nevét, címét, a termék előállításának helyét és a termék pontos nevét. A MgSZH a bejelentést köteles tudomásul venni, és nyilvántartásában rögzítenie kell a kistermelőt, aki úgynevezett regisztrációs számot kap.

Mezőgazdasági kistermelő még az a mezőgazdasági őstermelő is, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele az NAV (régen APEH) által előírt összeget nem haladja meg. Ha egy adózási évben ebből a tevékenységből származó jövedelme kevesebb, mint az előírt minimum összeg, akkor adóznia sem kell, ez a bevétele adómentes.

Egyéni vállalkozás

Egy természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége, egyéni vállalkozói igazolványt kell kiváltani hozzá.

Mikor érdemes egyéni vállalkozást választani működési formaként?

• Ha egyedüli tulajdonosok szeretnénk lenni, és ennek fejében vállaljuk a korlátlan felelősség kockázatát.
• Ha szeretnénk közvetlenül közreműködni a vállalkozás tevékenységében.
• Ha nincs pénzünk alapítói vagyonra.
• Az alapítás, működés és a megszünés folyamata jóval egyszerűbb, mint a társas vállalkozásoknál.

A tevékenység végzése során az egyéni vállalkozó közvetlen közreműködése szükséges! Anyagi felelőssége korlátlan.

Az egyéni vállalkozás működése

A törvény nem ír elő minimálisan kötelező alapítói vagyont. A vállalkozó nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni.

Ki alapíthat egyéni céget?

Egyéni céget kizárólag egyéni vállalkozó természetes személy alapíthat, melynek csak egy tagja lehet. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. Az egyéni cég megalapításához nincsen előírt minimális tőke, az egyéni céget bármilyen összeggel létre lehet hozni. A jegyzett tőke lehet pénzbeli és nem pénzbeli (ún. apport) is.

Egyéni cég működése

Az engedélyhez kötött termékekhez kapcsolódó tevékenységet csak az engedély meglétekor végezhet. A szakképesítéshez kötött munkákat akkor végezheti, ha a cégvezető vagy a határozatlan ideig közreműködő személy rendelkezik a szakképesítéssel.

Az egyéni cég alapítója megválaszthatja, hogy az egyéni cég kötelezettségeiért elsődlegesen az egyéni cég felel vagyonával, illetve az alapító korlátlan vagy korlátolt felelősséggel tartozik a cég tartozásaiért. A felelősség mértékét az egyéni cég alapító okiratában, valamint az egyéni cég nevében is fel kell tüntetni.

A korlátolt felelősségvállalás estén meg kell határoznia, hogy az alapító milyen összegben felel saját vagyonával.

Szövetkezet

A szövetkezet elsősorban mezőgazdasági kistermelők társulása. Nyereségorientált gazdasági tevékenysége mellett megfelel a szövetkezeti elveknek, szabadon, önkéntesen és nyitott tagsággal jön létre (magánszemély vagy gazdasági társaság is tagja lehet). A tagok személyesen közreműködnek, vagyoni hozzájárulással és demokratikus döntésekkel (egy tag egy szavazat), cégszerű, vállalkozási és egyéb tevékenységgel, jogi személyiséggel a tagok érdekeit szolgálják.

A szövetkezet alapítása: természetes személy alapíthatja és jogi személyek is lehetnek tagok (legalább hét tag). Az alakuló közgyűlésen meg kell határozni az alapszabályt, és meg kell választani a tisztségviselőket, ezután történik a cégbejegyzés. A cégbíróság a törvényes felügyelő.

Közkereseti társaság (kkt.)

A közkereseti társaságon belül a tagok kötelezik magukat

•  korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett

• közösen folytatnak gazdasági tevékenységet
• az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.

Alapítás: természetes és jogi személy egyaránt alapíthatja, társasági szerződéssel.

Induló vagyon: pénz + apport, nincs előírt mértéke.

Működése:

• Legfőbb szerve a tagok gyűlése, amely dönt megalakulásról, átalakulásról, nyereség felosztásáról (stb. alapítók okiratban meghatározottak)
• Határozathozatal: törvény szerint mindenki azonos mértékű szavazattal rendelkezik (alapító okiratban ettől eltérhetnek)
• Minden tag személyesen közreműködhet
• Az üzletvezetés a napi operatív irányítást végzi. Bármely tag jogosult az üzletvezetésre, a társasági szerződésben szabályozzák hányan és hogyan gyakorolják. Ha nincs egyetértés, akkor a tagok gyűlése dönt.

Megszűnése:

A kkt. megszüntetéséről a tagok együttesen határoznak, egyhangú döntéssel kell kimondják, hogy jogutód vagy jogutód nélküli megszűnésről van szó. Ezenfelül akkor is a kkt. megszűnéséről beszélünk, ha a tagok száma 1-re csökken, és fél éven belül nem kerül mellé másik tag.

A betéti társaság (bt.)

A betéti társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon:

• hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan (a többi beltaggal egyetemlegesen)
• és legalább egy tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott.

Alapítás: természetes és jogi személyek alapíthatják társasági szerződéssel. Jogi személyiségűnek minősül.

Induló vagyon: pénz + apport. Mértéke nincs meghatározva

Szervezet: képviseletére csak beltag jogosult. (kivéve, ha a társasági szerződés mást tartalmaz)

Megszűntetés: kétféleképpen történhet:

• végelszámolás, ha a cég nem fizetésképtelen, azaz a fennálló anyagi/hitelezői igények kielégítésére képes (ezt a taggyűlés határozza meg)
• felszámolás, ha a cég fizetésképtelen

Korlátolt felelősségű társaság (kft.)

A kft. olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tagok felelőssége a társaságba befektetett vagyonuk, törzsbetétjük mértékéig korlátozott. A kötelezettségekért a társaság a teljes vagyonával felel. Státusza jogi személyiségű.

Alapítás: Természetes és jogi személyek alapíthatják. Minimum két alapító (kivéve egyszemélyes kft.) taggyűlésen fogadja el a társasági szerződést.

A társasági szerződés tartalmazza: a tagok törzsbetéteinek összegét, átruházhatóságát és a szavazati jogokat.

Induló vagyon: pénz + apport. Mértéke az aktuális NAV előírásoknak megfelelő, 2014-től 3.000.000 Ft törzstőke kell a kft. létrehozásához.

Az irányítást az ügyvezető igazgató(k) végzi(k). Nagyobb Kft-nél felügyelőbizottságot hozhatnak létre.

A társaság legfontosabb ügyeiben a taggyűlés hozza meg a határozatot, egyszerű szótöbbséggel. Az egyszemélyes és az olyan kft.-nél, amelynek törzstőkéje meghaladja az előírt mértéket, könyvvizsgálót is kötelező választani. A nyereség felosztása a törzsbetétek arányában történik.

A kft. működése

•  Az ügyvezető vezeti.
• A tagok személyes közreműködése NEM kötelező. A törzsbetét befizetésén kívül a társasági szerződés rögzítheti a tagok vagyoni kötelezettségeit (mellékszolgáltatás), pótbefizetési kötelezettségét.
• A tagok a tárgyévi adózott eredményből osztalékot kaphatnak (osztalék: törzsbetétre jutó felosztható nyereség).

Taggyűlés:

• A kft. legfőbb szerve
• Évente minimum egyszer ülésezik
• Határozatképes, ha a törzstőke legalább fele képviseltetve van
• Kötelező összehívni:
  • ha a társaság saját tőkéje a törzstőke felére csökkent,
  • Fizetésképtelenség veszélye áll fenn (tartozás nagyobb a vagyonnál)

Részvénytársaság (rt.)

Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Státusza: jogi személyiségű.

Alapítás: rt. alapítási tervezet kibocsátásával és részvényjegyzéssel, vagy pedig zártkörű alapítás útján jöhet létre (alapító okiratot kell készíteni).

Induló vagyon: Az alapító tőke nem lehet kevesebb az előírt összegnél, a pénzbeli hozzájárulást az alaptőke 30%-ig kell bevinni, de legalább az előírt minimum összeget.

Az irányítást, működést az alapszabály rögzíti. A részvénytársaság irányító szervezetei a közgyűlés, a 3-11 tagból álló igazgatóság és a felügyelőbizottság. 

 A részvények aránya a vagyoni jogok megtestesítése mellett a társaság irányításában való részvételi jogot is meghatározza. Az alaptőke egytizedét képviselő, szavazati joggal rendelkező részvényesek kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamilyen felmerülő kérdést a közgyűlés tárgyaljon. A közgyűlés határozatait a kérdések zöménél a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. Így a részvények 50%-a és még egy részvény birtoklásával lehetőség van a társaság irányítására. Egyszemélyes rt.-ről beszélünk, ha valamennyi részvény egy személy tulajdonában van.

Szempontok a vállalkozási formák mérlegelésénél

A vállalkozási forma nem csupán egyéni ízlés kérdése. Mielőtt vállalkozásba kezdesz, a következő pontokat is alaposan olvasd át, és fontold meg! Az alább leírtakat értelmezheted úgy is, mint egy ellenőrző listát. Megvizsgálhatod azt is, hogy megfelelsz-e a választott vállalkozási forma megalakításához szükséges feltételeknek, vagy társakra van szükséged.

Egészségi állapotod és életkorod az előírtaknak megfelelő?

Betöltötted a 16. életévedet, és cselekvőképes vagy

Jogilag rendezett a helyzeted?

• Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezel
• Büntetlen előéletű vagy
• Te vagy alkalmazottad rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel
• Nem vagy eltiltva az adott tevékenység gyakorlásától

Rendelkezel a szükséges anyagiakkal?

• Érdekeltségeid vannak más vállalkozásban
• Rendelkezel a szükséges szakhatósági engedéllyel
• Termőföld tulajdonos vagy, illetve más gazdasággal rendelkezel
• Megfelelő vagyon áll rendelkezésedre
• Olyan társaid vannak, akikkel megosztod vagyonod és szívesen dolgoztok együtt.

Vállalkozás átalakítási lehetőségei és megszüntetés módja

Az átalakítás oka lehet fejlesztés, termékváltás, társulás vagy társas vállalkozás esetén szétválás. A korábbi vállalkozás megmaradhat, tovább működhet más feltételekkel, vagy megszűnhet és új jön létre.

A megszűnés egyéb okai lehetnek:

• A vállalkozó halála (az örökösök a tevékenységet tovább vihetik, de be kell jelenteni a változást)
• A vállalkozó cselekvőképességének elvesztése (a törvényes képviselő viheti tovább a vállalkozást)
• A vállalkozás nem biztosítja az elvárásnak megfelelő jövedelmet.

A megszűnés módja:

• Vállalkozói igazolvány visszaadása.
• A vállalkozói igazolványnak a jegyző általi visszavonása.
• Gazdasági társaság esetén a megszűnés közös akaratú döntése.
• A tagok létszámának az előírt alá való csökkenése.
• A vállalkozás cégbíróság általi törlése.
• A vállalkozás bírósági felszámolási eljárás során történő megszüntetése.

Dömötör Jenő: Gazdálkodási és szervezési ismeretek. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet. 2005

Nagyné Bauman Anita: Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek (munkaanyag) Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/20_2219_001_101030_30.pdf  

http://www.nav.gov.hu

http://net.jogtar.hu

http://www.adoforum.hu

Dömötör Jenő: Vállalkozási ismeretek. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet. 2005.

http://www.savariatiszk.hu/attachments/article/68/vallalkozasok_alapitasa_es_mukodese.pdf

képek:www.pixabay.com