Bevezetés

 

Ebben a fejezetben az áruismeretről lesz szó. Árukkal mindennap találkozunk, ehhez igazából még vásárolni sem kell elmennünk, hiszen a reklámokból, kirakatokból, más emberek keze ügyéből minduntalan áruk pislognak vissza ránk. Ezért, de egy mezőgazdasági vállalkozás szempontjából is fontos megismerkednünk az áru fogalmával, osztályozási elveivel, kezelésével stb.

Tehát az áruk megfelelő ismerete rendkívül fontos a mai, minőségben igen vegyes képet mutató piaci kínálatban ahhoz, hogy azt tudjuk vásárolni, amire tényleg szükségünk van. De nézzük meg először is azt, hogy mi az áru!

 

Mi az áru?

 

Az áru olyan dolog, amely összetett tulajdonságai révén az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas. Az árut használati értéke teszi piacképessé. Színvonalát a minőség határozza meg.

Az áruk csoportosítása többféle szempont szerint lehetséges:

• anyagi tulajdonság szerint: e kategóriában az áruk fizikai, kémiai tulajdonságait (pl. sűrűség, szín, szag, állomány, savtartalom, tápérték) értjük
• megmunkálási fok szerint: ekkor nyersanyagokról, félkész termékekről, késztermékekről, illetve hulladék anyagokról beszélünk
• felhasználási cél szerint: e szempont szerint lehetnek fogyasztási cikkek, a termelőeszközök és kutatási eszközök
• raktározás módja szerint: pl. darab és ömlesztett áruk

 

Az áruismeret

 

A különféle árukkal foglalkozó tudomány az áruismeret. Az árukkal való szakszerű bánásmódhoz szükség van az áruk ismeretére. Az egyes árufajták fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tudjuk, milyen körülményeket kell biztosítanunk a minőség- és mennyiségmegőrzés szempontjából. Ehhez különféle tudományok vannak segítségünkre, mint például: a fizika, a biológia és a kémia. A kereskedelmi gyakorlat során a jogszabályi keretek és a gazdasági lehetőségek ismerete is elengedhetetlen, ehhez ad segítséget a jog, közgazdaságtan, marketing.  Az áruismeret feladata az áruk vizsgálata, minőségének meghatározása, az áruk rendszerezése, kezelése. A piaci körülmények meghatározása a piacon betöltött szerepét jelöli.

 

Ha még nem elég a csoportosítgatásból, bontsuk még további két csoportra az áruismeretet: általános áruismeret és szakáru ismeret. Az utóbbihoz tartoznak az élelmiszerek, textil és ruházati termékek, építőanyagok, bútorok, órák, játékok, műszaki cikkek, gépjárművek, stb. speciális tudnivalói. Az elsőhöz meg minden más.

 

Árurendszerek, kódok

 

Az áruk vizsgálata az áru adás-vételénél kap fontos szerepet. Az árukezelés és -rendszerezés hivatott valamilyen rendező elv alapján csoportosítani az áruhalmazokat. A rendszerezés mindig valamilyen lényeges tulajdonság alapján történik. Többféle alapelve ismeretes. A hazai gyakorlatban egyaránt alkalmazzák a kereskedőt és a vásárlót közérthetően tájékoztató hagyományos árurendszereket, és az áruazonosítást elősegítő, valamint a készletgazdálkodást és az egész kereskedelmi munkát megkönnyítő árukódokat, amik különböző számok, betűk, vonalak és egyéb ákombákomok formájában jelennek meg az árucikkeken, többnyire a csomagolás alján (ha van nekik ilyen).

Az áruk csoportosításának hagyományos szempontjai lehetnek például:

• felhasználási cél
• áru anyagi felépítése és megmunkálási foka
• halmazállapot
• anyagi tulajdonságok
• földrajzi származás
• az áruszállítás és raktározás módja, stb.

 

Az áruk kódjai és a jelrendszerek segítik a megnövekedett árukészlet azonosítását, így az eladás pillanatszerűen nyomon követhetővé válik. Ehhez természetesen nem árt, ha valaki, illetve valami (tegyük fel egy vonalkód leolvasó) értelmezni képes a különböző árukódokat.

Ehhez lehet segítség a következő lista, ami a leggyakrabban alkalmazott kódokat és jeleket ismerteti:

 

1. EAN

 

Európai Azonosító Kódrendszer: ez a kód egy numerikus 13 számjegyből álló számrendszer, de létezik egy rövidebb, 8 elemű változata is, amelyben a számok a következőket jelentik:

A háromjegyű országazonosító számot az EU brüsszeli központja adja. Magyarország jelentkezésekor az 599-et kapta, mint országazonosító szám.

 

2. ETK

 

Egységes Termékazonosító Kódrendszer: Az ilyen kód 9 számjegyből áll, és úgy alakították ki, hogy a nemzetközi EAN kódba beépíthető legyen (csak az országkódot és az ellenőrző számot kell hozzáadni). Ezeket a kódokat a Gazdasági Kamara ETK irodája adja ki.

 

3.VTSZ

 

Vámtarifa szám - A vámtarifa napjainkban, a nemzetközi kereskedelemben előforduló áruk, árucikkek bizonyos rendszer szerint összeállított jegyzéke. Ez a kódrendszer egy kereskedelmi nomenklatúra és nemzetközi jogszabály. Gyakorlatilag az egész fejlett világ ezt használja.

Az adótörvények a kedvezményezett árukat az un. vámtarifaszámokhoz köthetik.

A vámtarifaszám egy tízpozíciós kódszám, amelyhez legalább egy, vagy több, hasonló karakterű áru tartozik:

 

 

 

4.BTO

 

Belföldi termékek osztályozása – A belföldön gyártott illetve az importból belföldi forgalomba került mezőgazdasági, erdészeti, halászati és ipari termékek nemzetgazdasági szinten egységes csoportosítására szolgál. Ez szintén egy 10 számjegyből álló termékkód, melyet a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) alkalmaz, és az EU nyilvántartási rendszeréhez fűződik. Elsősorban statisztikai feldolgozás céljából alakították ki.

 

 

 

5.Vonalkód

 

A vonalkódot mindenki ismeri már, hiszen minden termék csomagolásán szerepel. Ezek azok a csíkok a csomagoláson, amit a pénztárosok csak úgy egykedvűen „lehúznak”. Mármint a gép, mivel a vonalkódok olyan termékazonosító jelek, amelyek közvetlenül nem értelmezhetők, de a gépi optikai leolvasást egyszerűvé, gyorssá, megbízhatóvá teszik. Az azonos hosszúságú vonalak és az azokat elválasztó közök illetve ezek vastagsága jelenti az információt. A vonalak hosszúsága nem fontos, csak a szélességük számít. E kódok segítségével azonnal nyomon követhető minden árumozgás.

 

Az áru minősége

 

A kereskedelem tárgya az áru, ezért lényeges az áru minősége, mely a piacon maradás és a versenyképes kereskedelem feltétele. A minőség megítélésében a fogyasztó igénye, elvárása a mérvadó. Ennek alapján a minőség a meghatározott és elvárt igények kielégítését biztosító tulajdonságok összessége. A minőségjellemzők közül némelyek műszerekkel, objektíven meghatározhatóak. Vannak továbbá érzékszervekkel, szubjektíven mérhetőek. Azonban léteznek olyan jellemzők is, amelyek az objektív, illetve szubjektív módszerekkel is kifejezhetőek, mérhetőek. A szubjektív jellemzők csokrába tartozik a szín, szag, íz, hang. Az objektív jellemzőket pedig a fizikai, kémiai jellemzők, az élettartam, a megbízhatóság, a gazdaságosság és a teljesítmény képezik. Mindkét jellemző csoportba sorolható a korszerűség, az ergonómia, az esztétika, a komfort, a formatervezettség alapján.

 

Az áru minőségét az alábbi tényezők befolyásolják:

• csomagolás
• tárolás
• anyagmozgatás
• szállítás
• áruelhelyezés módja

 

1. Csomagolás

 

A csomagolás alapvető feladata a termékek biztonságos és ésszerű egységbe, egységekbe foglalása. A csomagolás a minőség megőrzésének kulcskérdése, egyben a termelési folyamat befejező lépése, a gyártási folyamatnak szerves és attól el nem választható része. Alapvető típusai az eldobható és a visszatérő (visszaváltható) csomagolás. Csomagolóanyagok (papír, fém, műanyag, fa, üveg, zsák, textil, karton, stb.) és segédanyagok (ragasztók, energiaelnyelő anyagok, stb.) széles választéka áll rendelkezésünkre.

A csomagolásra vonatkozó előírásokat rendeletek és jogszabályok tartalmazzák.  Ilyenek például az árucsoportra, szállításra, csomagolásra, tárolásra vonatkozó információk.

 

A legfontosabb követelmények a csomagolással szemben:

• Védje az árut a környezetétől és a környezetet is védje az árutól.
• Az árura vonatkozóan hordozzon megfelelő tartalmú információt (a törvényben előírtak szerint).
• Ne érintkezzen egymással az áru és a csomagoló anyag.
• Vevőbarát legyen (könnyen kezelhető, esztétikus, stb.).

 

A sokféle csomagoló eszköz felhasználási területei:

• szállítói csomagolás (áru biztonságos mozgatása)
• fogyasztó csomagolás (áru védelme, szállíthatósága)
• gyűjtő csomagolás (több fogyasztói vagy szállító egységet foglal magába gazdasági megfontolásból)
• védőcsomagolás (termék tökéletes védelme mechanikai hatásokkal szemben, vagy például aromazáró csomagolás)

 

 

A csomagolóanyag megválasztásánál egyre fontosabb szempont a környezetbarát anyagok használata, a csomagolóanyagok újrahasználata és újrahasznosítása. Az eldobható csomagolóanyag növeli a háztartási hulladékot. Óriási mennyiségű hulladék keletkezik, amelynek a feldolgozása, megsemmisítése világméretű problémát okoz. Ezért törekedni kell arra, hogy újrafelhasználható csomagoló anyagokat válasszunk az áruk csomagoláskor.

 

2. Tárolás/raktározás

 

A raktározás célja és feladata az áruk állagának megóvása, az anyagáramlások szükség szerinti kiegyenlítése. A jól felszerelt raktárak az áruk minőségét és mennyiségét veszteség nélkül megőrzik, anyagmozgatási rendszerükkel megvalósítják az igény szerinti ki- és betárolást. 

A raktárak alapvető típusai:

• alapanyag raktár
• segédanyag raktár
• félkész termék raktár
• késztermék raktár

 

3. Anyagmozgatás

 

Az anyagmozgatásban felhasznált eszközök típusa (kézi, gépi) elsősorban az átmozgatandó anyag mennyiségétől függ. Ezenkívül az áru egyéb tulajdonságait is figyelembe kell venni az anyagmozgatás során (ha pl. gyúlékony – belsőégésű motorral üzemelő targoncával nem szállítható, stb.). Az anyagmozgatás egysége a termékegyed (pl.: darab).

 

4. Szállítás

 

A szállítás alapvető feladata, hogy az előállított késztermékek a vevők rendelkezésére álljanak. Tehát a raktárból az értékesítési csatornákon át a fogyasztókig történő áruáramlás és információáramlás tervezése, szervezése, lebonyolítása, irányítása és ellenőrzése. A vevő elvárásai között a rövid szállítási határidő, a jó szállítási minőség, a szállítási készenlét és a szállítási megbízhatóság és rugalmasság a legfontosabbak.

 

5. Áruelhelyezés módja

 

Hogy miképpen vannak kihelyezve az áruk, szintén befolyásolja az áru minőségét, eltarthatóságát. Ennek megfelelően az árucikkeket az előírt tároló rendszerekben szükséges a boltok vásárlóterében elhelyezni. A fagyasztott termékeket fagyasztóban, a hűtött termékeket hűtőszekrényekben, a száraz termékeket száraz és megfelelő hőfokon tartott épületrészben szükséges elhelyezni. Ha nem így tennénk, azt az áru minőségében bekövetkező kedvezőtlen változásokban realizálhatnánk (azaz rájönnénk, hogy elrontottuk). Az áruelhelyezésre érdekes példa, hogy emberi élelmiszerekkel nem rakják egy területre a háziállat eledeleket. Utóbbiakat inkább a mosó- és tisztítószerekkel rendezik egy helyre. Így valamelyest eltűnik a mosóporok erős illatai mögött a kutyaeledelek kellemetlen szaga. Ha nem így tennének, és emberi élelmiszerekkel raknák egybe, akkor a fogyasztók e kellemetlen szag miatt nem vásárolnák meg az amúgy kifogástalan minőségű élelmiszertermékeket.

Az áruk kihelyezése az eladótérbe az áru értékesítésének utolsó fázisa. Az eladótérben a teljes választékot be kell mutatni. Az árukat úgy kell elhelyezni, hogy a vevők számára könnyen áttekinthetők és megközelíthetők legyenek. Az árukat jellemzőik szerint és kereslet szerint szokták csoportosítani. Az áru természete határozza meg az eladótérbe való kihelyezési szempontokat (például: értékesítési mód, áru ismertsége, üzletpolitikai célkitűzés, áruszomszédság meghatározása (áru minőségének megőrzése) és vagyonvédelmi szempontok.  A hagyományos és önkiszolgáló értékesítési mód befolyásolja az áruk kihelyezését a bolton belül.

A készletgazdálkodás olyan feladat, ami, ha jól működik, nem látszik az eredménye, de ha porszem kerül a gépezetbe, akkor sok gondot okozhat: bevételt és vevőket is könnyen veszíthetünk. A készletezés a készletekkel kapcsolatos döntések és gyakorlati teendők összessége, tehát a készletgazdálkodás az a tevékenység, mely a készletek beszerzését, mozgatását, tárolását, kezelését és értékesítését foglalja magába. Feladata, hogy optimális hatékonysággal biztosítsa az előbb felsorolt funkciókat.

A készletgazdálkodást két szempontból elemezhetjük: számviteli szempontból és logisztikai szempontból.

 

Árukészlet

 

Az árukészlet a forgalom lebonyolítását biztosító áruállomány, árumennyiség.  A készletek csoportjai vásárolt készletek és saját előállítású készletek lehetnek. A vásárolt készletek anyagok, áruk. A saját előállítású készletek pedig a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék- és hízóállatok.

A technológiai folyamatban elfoglalt helyük szerint lehetnek:

• bemenő készletek – input
• termelési készletek
• kimenő készletek –output
• árukészlet

 

Lehetnek input és output készletek is, attól függően, hogy a termelési folyamatba érkezik-e, vagy onnan esetlegesen távozik. Pl. a műtrágya, a vetőmag, a növény védőszer mind input készletek, de a megtermelt gabona output. Másik szempontból megvizsgálva azonban az állattenyésztési ágazat tejtermelő részlegében a gabonanövény input készletet képez. Az onnan távozó tej lesz az output.

 

 

 

---

---

---

---

---

---

Felhasznált háttéranyag:

 

http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/gazdasagi/halasz/keszletezes1.pdf

http://szakkepzes.wbh.hu/AruIsm/1i.pdf tól http://szakkepzes.wbh.hu/AruIsm/6i.pdf

http://szakkepzes.wbh.hu/AruForg/letolt/mg_aruism_es_forg_tankonyv.pdf

http://penzugysziget.hu/images/azaruismeretfelosztasa.JPG

http://www.euro-oktaeder.hu/tananyagok/Vallalatialapok/Logisztika_keszletgazd..doc

http://www.agr.unideb.hu/ebook/logisztika/index.html

http://penzugysziget.hu/images/aruismeretsegedtudomanyai.JPG

http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/
/17_0391_tartalomelem_005_munkaanyag_100731.pdf

képek: pixabay.com