Bevezetés

A mindennapi életben (is) nagyon fontos, hogy miközben valamit csinálunk, vagy épp nem csinálunk, ügyeljünk a magunk, mások és a használatunkban lévő eszközök stb. biztonságára, azaz, hogy mindenki és minden sérülés és egyéb kár nélkül élje túl a tevékenységet. Ezért ajánlatos részletesen megismerkedni a munkavédelem fogalmával, az előírásokkal és esetleges praktikákkal.

A munkavédelem fogalma, feladata

A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények végrehajtása, foglalkozási vagy azzal összefüggő sérülések, megbetegedések megelőzése, illetve a biztonságos munkakörülmények biztosítása. A munkavédelem célja a biztonságos, az egészségre nem ártalmas, a dolgozók testi épségét, egészségét, munkaerejét kímélő munkakörülmények megvalósítása.

A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet (de ez ne vegye el a kedvünket a munkavégzéstől, a legtöbben azért túlélik), amelynek károsító kockázata 1-3 nagyságrenddel magasabb más környezetekénél. A kockázatok különféle formákban jelennek meg, a veszélyes gépektől kezdve a veszélyes anyagokon át egészen a munkakörnyezet lelki és szociális tényezőiig, ideértve a rossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait, a munkahely emberi tényezőit is.

A munkavédelmi célok elérése érdekében az állam határozza meg a biztonságos és egészséges munkavégzés alapvető körülményeit, azokat az intézményeket, melyek irányítják és ellenőrzik a munkavédelmet.

Munkavédelmi felügyeletet ellátó hatóságok

 A biztonságos munkavégzés előírásainak betartását ellenőrizni kell, illetve az ahhoz kapcsolódó tájékoztató, adminisztratív és egyéb feladatokat is el kell látni, stb. A hazai munkavédelmi tevékenység általános vizsgálatát az általános munkavédelmi felügyeletet ellátó hatóságok végzik, felügyelik:

• az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) és területi (fővárosi) felügyelőségei
• az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és területi (fővárosi) felügyelőségei
• a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) és területi szervei
• a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
• a Közlekedési Főfelügyelet

A munkavédelmi hatóság ellenőrizheti többek között:

• a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is;
• a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését;
• a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, megelőzésére tett intézkedéseket.

A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására, bírság kiszabására a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

(forrás: http://tuzesmunkavedelem.eu/tuz_munkavedelem_munkavedelem_hatosagok.php )

A különböző hatóságok feladatköreit a honlapjukon érdemes áttekinteni.

Szabályozó törvények

Annak érdekében, hogy a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok, vagyis az Alaptörvény érvényesítését a mun­kavédelem területén biztosítsák, az alábbi törvények vannak hatályban:

• Munka törvény­könyve: a 2012. évi I. törvény

A Munka törvénykönyve alapvetően szabályoz­za a foglalkoztathatósá­got, így a munkaidőt, túlmunkát, várandós anyák, fiatalkorúak foglalkoz­tatását.

• Munkavédelem­ről szóló törvény: az 1993. évi XCIII. tör­vény

A törvény célja, hogy szabályozza az egészsé­get nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit.

A munkavédelem közvetlen feladata tehát a munkavégzés során a balesetek kivédése, tágabb megközelítésben pedig a munkavégzés során fellépő egészségkárosodások kivédése.

A munkavédelem területei

 A munkavédelem Magyarországon 3 területből tevődik össze:

• munkabiztonság
• munkahigiénia
• munkaegészségügy

Munkabiztonság

A munkabiztonság (Munkakörnyezet-védelem), mint a neve is mutatja, a munkabalesetek és más hirtelen fellépő egészségkárosodások megelőzésére szolgáló követelmény-, eszköz- és intézményrendszer.

Az egészségkárosodást nem okozó környezeti feltételek meghatározásával és azok megteremtésével igyekszik elkerülni a baleseteket, illetve megszüntetni, minimalizálni más, egészségkárosító faktorokat.

Ennek egyik feltétele, hogy az adott munkaterületeken használt munkaeszközök biztonságosak legyenek. Ide sorolhatjuk a gépek és környezetük biztonságossá tételét, a mechanikai sérülések elleni védekezésben a védőburkolatok használatát, a biztonsági szín- és alakjelek alkalmazását. A gépek (berendezések) folyamatos ellenőrzése, karbantartása az üzemelés biztonságát javítja, csökkenti a balesetveszély lehetőségét.

Balesetveszélyt jelenthet a kézi - és gépi anyagmozgatás szabályainak a megszegése is. Az anyagtárolás, raktározás munkafolyamatának biztonsági szabályai kiterjednek a tároló helyekre, azok berendezéseire, a tárolandó anyagokra és az ott dolgozó személyekre is.

A speciális munkaterületeken – tartályokban, aknákban, magasban- végzett munkák különleges elővigyázatosságot igényelnek.

A baleseteket nemcsak a munkakörnyezet biztonságosabbá tételével kerülhetjük el, hanem az is nagyon fontos, hogy a munkát végző ember tartsa be a munkahelyi magatartás általános szabályait. Ezek között vannak minden munkahely számára érvényesek, és akadnak olyanok, melyek munkahely-specifikusak.

A biztonságtechnika feladata a baleseti veszély csökkentése, a balesetek megelőzése, amely történhet:

• szervezési intézkedésekkel,

pl.: csökkentett munkaidő, munkaközi szünet

• szervezési eszközökkel,

pl.: munkavédelmi oktatás, tájékoztatás

• műszaki intézkedésekkel,

pl.: kezelési utasítás

• műszaki eszközökkel,

pl.: gép és a környezet célszerű, biztonságos kialakításával, kollektív védőeszközökkel, személyi védőeszközökkel.

A mezőgazdasági munkahelyeken jelen lévő főbb veszélyforrásokat három csoportba soroljuk:

A fizikai veszélyforrások közül a leggyakoribbak:

• Gépek/járművek
• A munkaeszközök (pl. szerszámok), a szállító-, anyagmozgató eszközök (pl. targonca, daru) mozgása, ill. a termékek és az anyagok mozgása (pl. daruról leszakadó teher)
• A szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. anyag, termék lerakása, leemelése miatt megbillenő tartó, rosszul támasztott létra)
• Csúszós felületek (pl. olajos padló)
• Éles, egyenetlen felületek, szélek és sarkok
• A tárgyak hőmérséklete (pl. kovácsolás, fémek edzése, szárazjég)
• Magasság, mélység (pl. leeshetünk, vagy a fejünkre hullhat valami)
• A levegő nyomása, hőmérséklete, áramlása (pl. huzatos munkahely)
• A zaj és a rezgés
• Nem megfelelő világítás
• Az áramütés veszélye
• A poros levegő

A veszélyes anyagok többek között lehetnek:

• Növényvédő szerek, gyomirtók, veszélyes porok és gőzök
• Robbanó, robbanó keveréket alkotó, gyúlékony anyagok
• Mérgező, maró (pl. sav, lúg), fertőző anyagok
• Egyéb, egészségre káros anyagok (pl. sugárzó)

A biológiai veszélyforrások közül a legfontosabbak:

• Mikroorganizmusok és anyagcseretermékük (pl. baktériumok, gombák)
• Makroorganizmusok (növények, állatok)
• Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek (pl. monoton munka)
• Biológiai veszélyek (állatról emberre terjedő betegségek)

 A veszélyforrásokra a biztonsági szín- és alakjelek figyelmeztetnek, melyeket egyezményesen használnak a különböző vállalatoknál, üzemekben, gyárakban stb.

Figyelmeztető táblák, piktogramok sémái:

Tiltó táblák

Piros körben átlós piros vonal, jelentése: VALAMIT TILOS CSINÁLNI!

Például:

Figyelmeztető táblák

A sárga háromszögletű tábla a testi épségre, egészségre való veszélyt jelzi.

A tábla ábrája és esetleges kiegészítő felirata utal a pontos veszélyre!

Például:

Rendelkező táblák

Kék körben lévő ábra jelzi, hogy valamilyen speciális munkavédelmi felszerelést, eszközt kell használni

Például:

Elsősegély vagy menekülési útvonalat kijelölő táblák

Például:

Munkahigiéné (Ergonómia)

A munkahigiéné alatt nem elsősorban a tiszta, hyposzagú munkahelyet értjük, ahol mindig mindenki kezet mos (bár az sem árt), hanem ehhez a területhez tartoznak azok a műszaki-tudományos, szerelési, szervezési és egyéb követelmények, eszközök és intézkedések, amelyek a munkavállaló maximális komfortjáról gondoskodnak a munkavégzés során. Kialakítják az optimális munkakörnyezetet, hogy a dolgozók munkafolyamataikat a számukra legkisebb erő kifejtésével végezhessék el.

Kisebb a balesetveszély, ha a munkavállaló figyelmét nem vonják el a kényelmetlenségek!

Munkaegészségügy

A munkaegészségügy az a terület, amely az egészséges munkakörülmények normáinak kialakításával foglalkozik, feltárja a munkavégzés optimális higiénés feltételeit. A foglalkozási ártalmak káros hatásainak kivédésére igénybe veszi a munkaélettan, a munkabiztonság pszichológia és a mentálhigiénia ismeretanyagát.

A munkaegészségügy feladata még felderíteni a munkahelyi ártalmak forrásait, azok hatását az emberi szervezetre, kiszűrni a károsodottakat, gyógyítani a betegeket és létrehozni a rehabilitációt szolgáló eszközöket és eljárásokat.

Teendők munkabaleset esetén

Amennyiben valamilyen baleset történik a munkahelyen, a következő lépésekben kell az esetleges sérülések és károk minimalizálása érdekében (tehát, hogy ne történjen további baleset, illetve a megtörtént eset ne váljon súlyosabbá) a következő lépéseket a megfelelő sorrendben megtenni:

1. Intézkedni a sérült(ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról.
2. Értesíteni a munkahelyi vezetőt.
3. A kivizsgálás érdekében gondoskodni a baleset helyszínének biztosításáról és változatlan állapotban való megőrzéséről. ( Kivételt képez, ha további veszély áll fenn, vagy jelentős gazdasági kár keletkezne. A helyszín megváltoztatása előtt a helyszínről rajzot kell készíteni és a tárgyi bizonyítékokat meg kell őrizni.)

A biztonságos munkavégzés a munkáltatónak és munkavállalónak is érdeke, felelőssége. Az előírások, törvények megszegése nemcsak jelentős anyagi következményekkel járhat, de emberéletben is kárt tehet. Érdemes ezért alaposan átgondolni, milyen szabályoknak is kell eleget tennünk a biztonságos munkakörnyezet létrehozásakor.

Felhasznált háttéranyag:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marketing

http://eic.primomth.hu/request.php?marketing_alapismeretek.doc

http://regi.sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=30204679-32e7-444f-a099-a223d3738509&cid
=5d4616b6-8d01-451b-86f0-6574bb818d8a

http://www.pmkik.hu/world/pmkikweb.nsf/23ebf9045f501530c1256adb00318c1e/
824f09aeb17b3b38c12571e3003f74e7/$FILE/ATTDFOHK/
MARKETING%20ALAPISMERETEK%20I..ppt

http://www.elelmiszerklub.hu/2011/03/marketing-szerepe-es-jelentosege_21.html

http://www.mtk.nyme.hu/fileadmin/user_upload/gazdasag/Letoeltesek/agrarmarketig.pdf

http://en.wikipedia.org/wiki/Agricultural_marketing

képek: pixabay.com