Bevezetés

A mindennapi életünk része a vásárlás mind a hagyományos úton, üzletben, mind pedig az egyre inkább elterjedtebb internetes vásárláson keresztül is.   Néha a hőn áhított dolgok viszont nagyon sok bosszúságot okozhatnak.  Ha tudatosan vásárlunk, akkor sok problémát el tudunk kerülni, illetve ha már megtörtént baj, tudnunk kell, hogyan tudjuk érvényesíteni fogyasztói jogainkat.

Ha tisztában vagy vele, hogy mi mit jelent pontosan és kiállsz a jogaidért, kevesebb kellemetlenség fog érni az életben!

Szavatosság

Az adás-vétel, a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás az emberiség - alapvetően kölcsönös bizalmon alapuló - az ősidőkre visszanyúló tevékenységformája. A bizalom alapja az, hogy az eladó (árus, forgalmazó, szolgáltató stb.) kezességet vállal a minőségért, pontosságért, a vevő (vásárló, felhasználó, igénybevevő, stb.) pedig pontosan fizet. Ebben a kapcsolatban általában a vevő van kiszolgáltatottabb helyzetben, hisz a fizetés vagy ellenszolgáltatás elég jól ellenőrizhető, míg a minőségi problémák általában a fizetés után derülnek ki. A fogyasztóvédelem alapvetően a vevők jogos panaszát képviseli az eladóval szemben. Természetesen az eladó felelőssége is jól behatárolt. Manapság az eladó-vevő kapcsolatban a leggyakrabban használt fogalmak a szavatosság, a jótállás vagy garancia, a minősítések és minőségbiztosítási rendszerek, a hiteles műszaki paraméterek, a termék összetevői, eljárások.

 A leggyakrabban élelmiszert vásárolunk. Az élelmiszereknél meghatározó a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési dátum, a gyártási szabvány, és az, hogy mit tartalmaz a termék, valamint a származási hely, azaz hogy honnan származik a termék.  

Az ábrán a fent felsorolt paramétereken kívül a felső sorban még két fura ikont is találsz. Tudod, mit jelentenek?

az újrahasznosíthatóság jele, az e pedig a mennyiségi megfelelőséget bizonyító jel!

Nézzük részletesen azokat a fogalmakat, amelyek a fogyasztóvédelem témakörébe esnek!

A szavatosság fogalma

A szavatosság az eladó hibás teljesítésért való felelősséget jelenti.

A kellékszavatosság (szavatosság) fogalmát a Polgári Törvénykönyv (ptk.) határozza meg. Hibás a teljesítés, ha a termék – a teljesítés (azaz a vásárlás) időpontjában – nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, vagy nem felel meg a termékhez mellékelt vásárlói tájékoztatónak. A szavatossággal a forgalmazó vállalja, hogy olyan terméket adott át a fogyasztónak, amely kifogástalan, nincs rejtett hibája. Itt nincs jelentősége annak, hogy az eladó esetleg tudott-e a rejtett hibáról vagy sem. Természetesen, ha az eladó ismertette a vevővel a termék hibáját és emiatt leszállított áron adja el, akkor a vevő nem léphet fel szavatossági jog keretében. Ha viszont más fajta minőségi kifogás keletkezik a szavatossági időn belül, akkor a vevő panasszal élhet.

Példa

Leáraznak egy ülőgarnitúrát, mert az egyik fotel bútorszövete szövéshibás. Eladáskor felhívják erre a vevő figyelmét, aki a hiba ellenére megveszi a terméket. Ezért emiatt a hiba miatt a későbbiekben az eladó természetesen nem tartozik felelősséggel. Ugyanakkor, ha két hét múlva kidől a fotel karfája, mert rossz csavart használtak az összeszerelésnél, akkor már felmerül az eladó szavatossági felelőssége. (Hogy a hiba felmerülése után az eladó kire tudja tovább hárítani a felelősséget, az egy másik történet.)

A szavatossági igény érvényesítése

Hibás teljesítés miatt négyféle szavatossági igényt érvényesíthetünk. A szavatossági igény érvényesítése lehet:

• kijavítás
• kicserélés
• árleszállítás
• elállás a vásárlástól

Kérhetjük a termék kijavítását vagy kicserélését, amelyek közül általában választhatunk. Nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak.

Példa

Általában akkor lehetetlen a csere vagy a javítás, ha kifutott termékről van szó. Ilyen lehet egy szezonális ruhadarab, vagy egy elavult számítógép. Aránytalan terhet jelenthet az eladónak, ha a hiba kijavítása lényegesen drágább, mint egy új termék. Ha például egy tintasugaras nyomtató nyomtatófeje meghibásodik, és csak Japánból lehet újat beszerezni, akkor az új alkatrész szállítási költséggel többe kerül, mint egy új nyomtató. Ebben az esetben az eladó nem köteles kijavíttatni a terméket.

Két másik lehetőség az árleszállítás vagy a vásárlástól való elállás, amelyek közül szintén választhatunk, ha az előző kettő valamilyen okból nem teljesíthető, vagy irreális költséget jelentene az eladó számára.

A szavatossághoz fűződő egyéb vásárlói jogok

Sem kicserélés, sem elállás esetén vevőként nem vagyunk kötelesek a terméknek azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használatunk következménye. Vagyis az eladó nem mondhatja azt, hogy használtad a gépet három hónapig és ez idő alatt a gép egy kicsit kopott, ezért kevesebb pénzt adok vissza. Vagy ugyanilyen okból a cserénél nem kérhet plusz pénzt az eladó.

Nem vagyunk kötelesek elfogadni azt sem, ha az eladó a termék árának levásárlását ajánlja fel, bár vannak boltok, akik élnek ezzel a gyakorlattal. Az eladó kötelessége hogy – rajta kívülálló okokat kivéve - a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Amennyiben a határidőt nem tudja vállalni, vagy a javítást nem tudja elvégezni, a javíttatást a vásárló is elvégeztetheti az eladó terhére. A fogyasztói szerződésben nem lehet a vásárló hátrányára eltérni a törvényben meghatározott szavatossági jogi sorrendtől. Fontos még, hogy a szavatossági igény választott típusáról menet közben át lehet térni egy másik típusra is.

A szavatossági idő

Új termék esetében fogyasztói szerződés esetén

Mielőtt a szavatossági idővel foglalkozunk, egy újabb fogalmat kell megismerni, ez a fogyasztói szerződés, melyet szintén a Polgári Törvénykönyvben határoztak meg.

A fogyasztói szerződés az a szerződés, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti.

A fogyasztói szerződés tárgya ingó dolog. Ez alól kivétel a villamos energia, a víz és gáz, mert ezekre is vonatkozik fogyasztói szerződés. Vagyis a szabályozás hatálya az úgynevezett fogyasztási cikkekre korlátozódik, ez alatt a birtokba vehető tárgyakat kell érteni. Másképpen fogalmazva, fogyasztói szerződés van az ingó dolgokra, a villamos energiára, a vízre és a gázra.

A szavatossági időre visszatérve, fogyasztói szerződésnél a fogyasztó a teljesítés (vásárlás) időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét, melynek betartása kötelező. A szavatossági jogot hat hónapos elévülési időn belül lehet a vevő számára előnyös pozícióból érvényesíteni, ami a teljesítés időpontjában kezdődik. Ez azt jelenti, hogy ha a vásárlástól számított féléven belül a vevő benyújtja panaszát, azt az eladó vagy elfogadja, vagy neki kell bizonyítani azt, hogy nem jogos a panasz. Az esetek többségében a félév lejárta után is még másfél évig érvényesíthető a szavatosság, de ekkor már a vevőnek kell bizonyítani reklamációja jogosságát. A bizonyítás ilyenkor általában már nehéz és költséges lehet, de azért egy próbát megér, hátha elismeri az eladó a termék nem megfelelőségét. Abban az esetben, ha a vásárló panasza helytállónak bizonyul a vizsgálat után, a vizsgálati költségeket az eladó köteles megtéríteni. De van olyan cipőbolt-lánc is itthon, aki 2 éven belül általában elismeri a termék nem megfelelőségét.  Lássunk a szavatossági idővel kapcsolatos komplex példát!

Példa

Egy házimozi rendszer egyik hangszórója röviddel a vásárlás után elnémult. Az eladó által kezdeményezett vizsgálat kimutatta, hogy a hangszóró egyik forrasztása leszakadt. Ennek oka lehet a rossz forrasztás vagy az, hogy otthon valaki leverte a hangszórót és az ütődés következtében a forrasztás letört. Ilyenkor a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt a vásárlás időpontjában hibás. A vizsgálat kimutathatja, hogy rossz volt a forrasztás, de azt is, (horpadásnyom, levert sarok stb.) hogy a vevő szerencsétlenkedése miatt történt a meghibásodás. Menjünk tovább! Elvégezték a vizsgálatot, és kiderült, hogy rossz volt a forrasztás. A vizsgálat és a javítás két hétig tartott. A későbbiekben a szavatossági idő az egész készülékre két héttel meghosszabbodik, a forrasztott hangszóróra a szavatosság elölről kezdődik.

Szavatossági idő használt termékek esetében

A fenti jogok új termékek vásárlására vonatkoznak. Amennyiben használt terméket vásárolunk, az eladóval rövidebb szavatossági időben is megállapodhatunk, de ennek is legalább egy évnek kell lennie. Használt termék esetében többnyire hasonló szavatossági jogok érvényesíthetőek. Tekintettel arra, hogy használt termék esetében nem lehetséges ugyanolyan tulajdonságú termék biztosítása, a csereigény teljesíthetetlennek minősül. Használt termék esetén tehát első körben javítás kérhető, s ha ennek az eladó nem tud, illetve nem képes eleget tenni, árleszállításra tarthatunk igényt, illetve elállhatunk a szerződéstől.

A fogyasztótól elvárható, hogy a hiba észlelését követő legrövidebb időn belül igényével forduljon az eladóhoz.

FONTOS!

A szavatossági kötelezettség megszűnik, ha a szavatossági idő lejár, vagy ha az eladó bizonyítani tudja, hogy a meghibásodás a nem rendeltetésszerű használat miatt következett be.

Jótállás vagy garancia

A jótállás törvényi hátterét is a Polgári Törvénykönyvben találjuk. A köznapi nyelvben inkább a garancia szót használjuk, mely a jótállással teljesen azonos tartalmú.

Jótállás esetén az eladó a termék mindazon hibája miatt köteles helytállni, amely a jótállás időtartamán belül merül fel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést (vásárlást) követően keletkezett.

Jótállás és szavatosság összehasonlítása

FONTOS!

A jótállás – eltérően a szavatosságtól – nem minden termék esetében áll fenn, csak arra a termékre vonatkozik, amelyre azt jogszabály előírja, vagy amire az eladó önként vállalja.

A jótállási jogok érvényesítésekor a szavatosságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A kötelező jótállás jogszabályon alapul. A kötelező jótállás időtartama általában 1 év. Bizonyos szolgáltatások esetén ½ év, építőipari tevékenység esetén 3 év. A kötelező jótállás listáján szereplő termékfajtákat és árhatárokat a Polgári Törvénykönyvhöz (Ptk) kapcsolódó Kormányrendeletben határozzák meg.

Példák a kötelező garanciás termékek közül:

A termék értékétől függetlenül jótállás jár a következő termékekre:

• mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;
• porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép;
• személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;

Kizárólag 10 000 Ft bruttó vételár felett van kötelező jótállás az alábbi termékek esetében:

• elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.);
• üzenetrögzítők, kihangosító készülékek;
• műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók;
• műholdas helymeghatározók;
• fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek;
• MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák;
• személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek;
• órák;
• bútorok.

Önkéntes és kötelező jótállás

Önkéntes jótállásában az eladó vagy gyártó a kötelező jótállásnál a vevő számára kedvezőbb feltételeket is megállapíthat törvényi kötelezettségénél, illetve olyan termékekre is vállalhat garanciát, amelyre nem vonatkozik a kötelező garancia, és teheti mindezt például reklám céljából. Az önkéntes garancia lehet teljes vagy részleges, ez már az eladó vagy gyártó döntése.

Példa

Egy projektor legkényesebb és legdrágább része az izzó, ezt a vásárlók is általában tudják. Jó reklámfogás a kötelező garancián felül az izzóra extra jótállást vállalni. Gyakran előfordul, hogy TV készülék képcsövére 3-4 év garanciát adnak. Egy másik példát említve, egy jármű kötelező garanciája 1 év. Az eladó dönthet úgy, hogy az alvázrozsdásodás mentességére még plusz 3 év felelősséget vállal.

Kiterjesztett jótállás

Altalában nagy egyedi értékű árucikkeknél jelenhet meg, ami garanciabiztosításként vagy meghosszabbított jótállásként is felfogható. Ezekért viszont a vásárlónak többnyire fizetni kell.

Példa

Egy valódi internetes reklám: Vásároljon nálunk elektromos hálózatról működtethető készülékére kiterjesztett garanciát a vásárlástól számított három vagy öt év időtartamra honlapunkon, vagy (bolt) hálózatunkban. A kiterjesztett jótállás feltételei megegyeznek a vonatkozó rendeletek szerinti kötelező jótállás feltételeivel.

FONTOS!

Az önkéntes és kiterjesztett jótállás reklám értékkel bír, mert milyen jól hangzik például egy 6 éves motor garancia! Előfordulhat azonban, hogy a szerződésben már csak a motor javítási munkáit vállalják át, az alkatrész költséget nem. Ezért nagyon fontos, hogy minden esetben olvassuk át figyelmesen a jótállás szövegét!

Röviden összefoglalva, a garancia csak új termékekre vonatkozik, a használt termékek esetén a vásárlói érdekeket a szavatosságon keresztül lehet érvényesíteni.

A jótállási jegy tartalmi elemei

Amikor tartós fogyasztási cikket vásárolunk, figyelnünk kell arra, a jótállási jegyet pontosan és teljes mértékben kitöltsék. A jótállási jegy tartalmi elemei:

• az eladó neve és címe
• a fogyasztási cikk megnevezése, típusa, gyártási száma, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részeinek meghatározása
• a gyártó neve, címe
• külföldről származó termék esetén az importáló neve, címe
• a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok
• a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének határideje
• a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének helye
• a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének feltétele
• a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontja

FONTOS!

A 2. ábra tetején lévő CE-jelölés azt jelenti, hogy az ezen jelöléssel ellátott termék megfelel az uniós szabályoknak, és szabadon mozoghat az európai piacon. A gyártó a CE-jelöléssel azt garantálja, hogy a termék eleget tesz a CE-jelöléssel járó valamennyi jogi kötelezettségnek. Az adott terméket az Európai Gazdasági Térségben bárhol értékesítheti. A jelölést viselheti olyan termék is, amelyet nem az EGT-ben gyártottak, hanem mondjuk Kínában.

Fogyasztói igényérvényesítés

• Normál menetű igényérvényesítés
• Az első lépések, ha a normál menetű igényérvényesítés sikertelen
  • Jegyzőkönyvfelvétel
  • Vásárlók könyve
• További lépések az igényérvényesítésben
  • békéltető testület
    • bírósági eljárás (keresetlevél benyújtás)
  • határon átnyúló jogviták
    • Európai Fogyasztói Központok Hálózata

Mit kell tenni, ha valamelyik fenti jogunkat érvényesíteni akarjuk? Amennyiben a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban probléma merül fel, a felek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően normál menetű igényérvényesítés keretében megoldják a problémát – ez jelenti a „sima utat”, amikor az eladó nem tartja igényünket érvénytelennek.  Ha ez nem sikerült, tehát ha az eladó szerint igényünk nem jogos, vagy nem teljesíti a fent leírt kötelességeit, akkor kell a panasz bejelentésekor jegyzőkönyvet felvenni, vagy a Vásárlók könyvébe bejegyzést tenni. Erre is van az eladónak kötelezettsége, hogy válaszoljon vagy orvosolja a problémát. Ha a panaszt mégsem orvosolják, akkor egy békéltető testület próbál megoldást találni. Ha ez sem vezet eredményre, akkor keresetlevelet kell benyújtani az illetékes bírósághoz. A probléma, a kár természete, és nagysága szerint különböző pereket lehet indítani a bíróságnál.

Az utóbbi évtizedekben megnövekedett a határon átnyúló jogviták száma, a fogyasztói igényérvényesítés ezekben az esetekben általában nehezebb. Segítséget nemzetközi szervezetek nyújtanak, ilyen például az Európai Fogyasztói Központok hálózata.

A termékeken feltüntetett minőségi jellemzők, minőségi szabványok, a minőségi tanúsítványok fajtái és minőségbiztosítási rendszerek

A fogyasztók, vásárlók érdekeit védik a termékekre előírt magyar és külföldi szabványok, tanúsítványok. A termékeken kötelesek feltüntetni a minőségi jellemzőket, a szabvány fajtáját, számát, esetleg a minőségi tanúsítvány kibocsátóját. Az egységes minőségi követelményeket különböző minőségbiztosítási rendszerek hangolják össze.

Témához kapcsolódó linkek:

http://www.nfh.hu/magyar/hasznos/szavatossag

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/reklam.html

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/top/gyik/hataron.html

http://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/alapism.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1s