A pénz szerepe az életünkben

Pénz, pénz, pénz – jó lenne minél több belőle, ugye? De hogy is alakult ki a pénz, milyen formái és szerepei vannak, és milyen jogaid vannak a pénzhez kapcsolódóan – ezeket nézzük most végig. Vigyázz, kész, rajt, - ugrás a pénzbe!

A pénz, a pénzzel való együttélés, és a pénz napi használata a mai korban már a gyerekeknek is természetes dolog, de nem volt ez mindig így, sőt. Földünk bizonyos részein a mai napig ismeretlen a pénz. Miért jött létre? Jó-e, hogy létezik, vagy inkább csak a baj van vele? Sokszor halljuk: "A pénz nem boldogít.", de társadalmunknak és életünknek elengedhetetlen része. Miért?

A történelem folyamán először nem volt szükség kereskedelemre, árucserére. A közösségek maguknak termelték meg azokat a javaikat, amelyekre szükségük volt. A változás akkor következett be, amikor szükségessé vált az áruk cseréje a szakosodás és a gazdasági munkamegosztás kialakulása után. A terméket termékért csere nehézkessé vált a megfelelő cserepartnerek felkutatása és az áruk értékének meghatározása miatt. Erre megoldásul alakult ki először az árupénz. Az árupénz egy olyan árut jelentett, amely mindenki számára elfogadható és értéke ismert. Ilyen árupénz volt a só, szarvasmarha, de egyes helyeken a kagyló, majd később az arany, az ezüst és a bronz. (Ma például a börtönökben a cigaretta tölti be az árupénz szerepét).

Az árupénznek legjobban a nemesfémek feleltek meg, így az arany, ezüst, bronz a legáltalánosabban használt árupénzekké váltak. A nemesfémek terjedésével egyre inkább érme formájúvá vált a fizetőeszközök alakja, amit préselve vagy kalapálva alakítottak ki. Az első egységes alakú pénzérmét az ókori Lüdia területén adták ki a Kr. e. 7. században. A pénzérme ötletét átvették a görögök is, rézből, vasból, később ezüstből verték az érméket. II. Fülöp makedón király volt az első, aki aranyból veretett először pénzt. A fémpénz ötletét aztán a rómaiak is átvették, és elterjesztették egész Európa területén. Az ipari forradalom után az arany egyre nagyobb hiánya miatt, pénzhelyettesítőket kezdtek használni. Egyik megoldás az lett, hogy a kereskedők váltókat („beváltható levél”) adtak fizetési ígéreteik hitelesítésére, vagyis egy papírra leírták, hogy „én XY kereskedő elismerem, hogy ZK-nak 5000 arannyal tartozom” és ezt a papírt adták oda fizetségképpen, és amikor pénzhez jutottak, megadták tartozásaikat. Később aztán egymás váltóival is kereskedtek, bár ezt egyre nehezebb volt beváltani. Ezt követően a bankok is elkezdtek váltókat kibocsátani, amit bankjegyeknek neveztek el. Végül az állam vette át a bankjegyek kibocsátásának egyedüli jogát, és így válhatott a bankjegy egy-egy nemzet fizetőeszközévé. A bankjegyekre a kibocsátóik eleinte nemesfémre átváltható garanciát vállaltak, mára azonban eltűnt a nemesfémre vonatkozó garancia a pénz mögül. Legtovább az amerikai dollárra, egészen 1971-ig létezett állami garancia. Ma viszont a pénz már nem csak materiális formában létezik, hanem anyag nélküli, elektromos formában is. (forrás: http://ecopedia.hu/penz-tortenete, http://hu.wikipedia.org/wiki/pénz)

A pénz különböző szerepei (funkciói)

A történelmi áttekintés és a pénz története jól mutatja a pénz különböző funkcióit és a pénzzel szemben támasztott elvárásokat, amelyek a következők:

1. Értékmérő / általános egyenértékes funkció: önálló értéke révén valamennyi áru értéke kifejezhető benne, megmutatja az árát.
2. Forgalmi eszköz funkció: a pénz és az áru egyidejűleg cserél helyet egymással.
3. Fizetési eszköz funkció: az áru vásárlása és az ellenérték kifizetése időben elszakad egymástól. Megszűnik a közvetlen kapcsolat, ezáltal létrejön a képzeletbeli hitel. Ezzel kialakult a pénzmozgásoknak egy áruktól független, önálló területe, azaz a jövedelmek áramlása. Pénzhelyettesítőként megjelent a bankjegy és a bankszámlapénz.
4. Felhalmozási vagy megtakarítási eszköz funkció: lehetővé teszi, hogy tőkét halmozzunk fel, ha rövidebb vagy hosszabb ideig nem kerül elköltésre.
5. Világpénz: a pénz nemzetközi kapcsolatokban is ugyanolyan funkciót lát el, mint belföldön.

Valuta, deviza

A különböző országok más és más bankjegyeket és érméket használnak. Talán tudod, hogy míg hazánkban magyar forintot (HUF) használunk fizetési eszközként, addig az Amerikai Egyesült Államok polgárai amerikai dollárral (USD), és az Európai Unió 28 tagállama közül jelenleg 18 országban euróval (EUR) fizetnek. Az eurót hivatalosan elfogadó országokat együttesen SEPA-nak (Single Euro Payments Area, azaz Egységes Euró Fizetési Övezetnek) nevezzük.

Egyes országok pénzneme tehát eltér egymástól. A valuta mindig valamely idegen ország törvényes fizetési eszközét, konkrét pénznemét jelenti – tehát bankjegyet vagy érmét, mindenképpen kézzel fogható fizetőeszközt jelent. Így Magyarországon minden külföldi pénz valuta, külföldön pedig a forint válik azzá. Megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a valuta egy ország pénze a saját országán kívüli, nemzetközi forgalomban.

A deviza azonban nem azonos fogalom a valutával. Ez egy nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, valutára szóló követelést vagy tartozást jelent. A deviza nem kézzel fogható (azaz virtuális) pénzhelyettesítő eszköz, és megjelenési formájában többféle is lehet: bankszámlapénz, utazási csekk, utalvány, átutalás, hitellevél.

A valuta és a deviza közötti különbség szemléltetésére nézzük a következő példát: ha valakinek USA-dollárja, vagyis valutája van, akkor abban a pillanatban, hogy ezt egy bankba beteszi átváltás nélkül, devizává (azaz számlapénzzé) változik és a devizaszámlára helyezheti el. A devizaszámláról kivett pénz pedig valutaként kerül a kezébe.

(Ha megnéztek egy banki valuta vagy deviza árfolyamot, ezek jelentősen eltérnek egymástól, mert sokkal kevesebb felelősség és feladat a számlapénzzel, a devizával bánni, mint a valutával, így a deviza kezelése sokkal „olcsóbb” a bank számára. A valutát ugye őrizni kell, nézni, hogy nem hamis, pénzszállítóval szállíttatni, és még ehhez hasonló feladatok, amik mind pénzbe kerülnek. )

Kicsit bonyolult, hogy külföldi fizetésnél hogy jársz a legjobban, ha készpénzzel (valutával) vagy bankkártyával fizetsz. Sok mindent kell egyszerre tudni és mérlegelni, erre jöjjön itt néhány példa. Amikor külföldön pénzt váltotok be, a valutaváltási árfolyam eltér attól a deviza-árfolyamtól, amit bankkártyás vásárlás során számol a bank, ahogy ez már korábban is szerepelt. (Valutaváltásnál még a váltócég kezelési költségei és haszna is terheli a váltást, amit az árfolyamban tudnak megfizettetni velünk.) Másfelől, ahogy itthon, bankkártyás vásárlásnál általában nincs tranzakciós díj külföldön sem, de ezt sem árt tudni biztosan előre. Ha bankkártyátokkal pénzt vesztek fel egy automatából külföldön, igaz, hogy a váltónál jobb árfolyamon juthattok pénzhez, de a készpénzfelvételnél általában szokott lenni tranzakciós díj. Ez a tranzakciós díj magas lehet készpénz felvét után külföldön. Segítség lehet, ha tudod, hogy egyes bankok a saját ATM-jükből (ATM: Automated Teller Machine, automatikus pénzkiadó automata) külföldön is biztosítják az ingyenes készpénzfelvételt. Viszont tovább bonyolít(hat)ja a számolást, hogy a kártya dollár (mágneskártyás Visa) vagy euro (MasterCard, chipes Visa) alapú-e, és hogy a bankunk milyen tulajdonban van – pl. a Citibank a vásárlás helyszínéül szolgált ország pénzneméről mindent először dollárra vált, majd azt forintra, mert amerikai tulajdonú bank. Érdemes tehát előre megtudni, mi mibe kerül külföldön a kártyahasználatnál.

Magyar Nemzeti Bank (MNB)- jegybank, kereskedelmi bankok

A pénzügyi rendszer szabályozója Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely a jegybanki, központi banki szerepet játssza. Hogy ez micsoda? A központi bank feladatai a kétszintű bankrendszerben alapvetően különböznek a többi bankétól. A jegybank nincs közvetlen kapcsolatban a lakossággal és a vállalatokkal, míg a többi bank igen. A jegybank a "bankok bankja", csak a pénzintézetekkel (kereskedelmi bankokkal, hitelintézetekkel, nyugdíjpénztárakkal, stb.) tart fenn közvetlen a kapcsolatot. A kétszintű bankrendszer tehát két pillérből tevődik össze: a jegybankból és a kereskedelmi bankokból. A jegybank csakis nemzetgazdasági (makroökonómiai) szinten vesz részt a gazdasági életben, és a kereskedelmi bankokkal tartja a kapcsolatot.

A kereskedelmi bankok ezzel szemben a gazdálkodó egységekkel és a lakossággal vannak üzleti kapcsolatban, és törvényi előírások szerint meghatározott módon a jegybankkal is, sőt, fenntartanak egy bankközi piacot is a többi kereskedelmi bankkal együtt. Ezek a bankok profitorientáltak és magántulajdonban vannak.

Pénzügyi szolgáltatásokkal nemcsak bankok foglalkozhatnak, azonban a pénzzel kapcsolatos tevékenységeket, azok jelentősége miatt, szigorúan szabályozzák a jogszabályok. A pénzügyi szolgáltatásokat feloszthatjuk aszerint, hogy csak pénzügyi intézetek vagy más intézmények is nyújthatják.

A csak pénzügyi intézetek által végezhető szolgáltatások a következők:

• betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása;
• pénzkölcsön nyújtása;
• pénzügyi lízing;
• pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
• készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;
• kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
• valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
• pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);
• befektetési alap letétkezelés;
• letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
• hitelreferencia-szolgáltatás;
• önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés;
• készpénzátutalás.

A nem pénzügyi intézetek által is végezhető tevékenységeket kiegészítő pénzügyi szolgáltatásoknak hívjuk, ezek:

• pénzváltási tevékenység;
• az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet);
• pénzfeldolgozási tevékenység;
• pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

Pénzügyi szolgáltatást bankok, szakosított és szövetkezeti hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, holdingok és hitelszövetkezetek nyújthatnak, azonban míg a bank az egyetlen, aki mindenre jogosult, sőt, betétgyűjtésre és számlavezetésre még kötelezett is, addig a többi szolgáltató csak korlátozott mértékben nyújthat szolgáltatásokat. Ezek részleteiről az MNB honlapján, illetve a szolgáltatóknál tájékozódhatsz.

Mint minden vállalkozási tevékenységnek, a pénzügyi szolgáltatásoknak is célja végső soron az, hogy a tevékenységet végző gazdálkodó szervezet hosszú távon nyereséget, profitot érjen el. Ehhez szükség van arra, hogy az ügyfelei számára (azaz nekünk) nyújtott szolgáltatásoknak ára, díja legyen. Ugye fel tudsz idézni magadban olyan reklámot, amelyek arról szólnak, hogy egy hitelnek pl. alacsony a kamata, nincs kezelési költsége, alacsony a THM-je (Teljes Hiteldíj Mutatója) vagy egy bankszámlának elengedik a kezelési díját? Ezek mind az adott pénzügyi szolgáltatás, hitel, betét, számla árára, díjára vonatkoznak. Ezt fizetjük azért, hogy a pénzintézet elvégezze az általunk igényelt, pénzzel kapcsolatos munkát. Tehát soha ne feledd: az ügyfél te vagy, a bank, pénzintézet pedig szolgáltat! Nyugodtan nézz körül más banknál is, lehet, hogy az ő szolgáltatásai jobban megfelelnek a Te igényeidnek és pénztárcádnak.

Fogyasztói jogok a pénzügyekben

A fogyasztói jogok fejlődésével a pénzügyek területén is jelentős jogaink vannak. Neked, mint fogyasztónak a pénzügyek terén is vannak jogaid.

Így jogod van:

1. A tájékoztatáshoz. A tájékoztatáshoz való jog az egyik legfontosabb jogod. Csak a megfelelő információk birtokában vagy képes felelős pénzügyi döntéseket hozni. A szolgáltatók számára törvények rögzítik, miről informáljanak téged a szerződés megkötése előtt, illetve a szerződés során.

Ezek többek között:

• a kínált pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról;
• az általános szerződési feltételek köréről;
• adatvédelmi szabályokról;
• a kamatokról, költségekről, kamatszámítás módjáról, és a kamat egyoldalú módosításának lehetőségéről, és annak menetéről;
• árfolyamkockázatról;
• felmondás és elállás lehetőségéről;
• szerződés megszűnéséről és megszüntetéséről;
• szerződéses biztosítékokról
• a panaszkezelés menetéről és további jogorvoslati lehetőségekről; stb.

A legfontosabb szabály: HA VALAMIT NEM ÉRTESZ, VAGY NEM TUDSZ, AKKOR KÉRDEZZ! JOGOD VAN HOZZÁ!

2. Az elálláshoz és felmondáshoz. A jogszabályok több helyen is biztosítják a fogyasztók (mint például te) számára a szerződéstől való elállás/felmondás jogát, azonban csak meghatározott feltételek – pl. határidők betartása – teljesülése esetén állhatsz el a szerződéstől, illetve mondhatod fel azt.

Fontos, hogy mielőtt szerződést kötnél, tájékozódj! Kérdezz rá, hogy:

• milyen esetekben, illetve
• meddig

illet meg a szerződéstől való elállás, illetve mik a szerződés felmondásának lehetőségei és következményei.

3. Fogyasztók számára biztosított jogorvoslathoz való jog.

Ha valamely pénzügyi szervezet magatartásával vagy mulasztásával, esetleg a kínált pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban van kifogásod, úgy panaszoddal fordulhatsz a szolgáltatóhoz. Jogszabálysértés esetén fogyasztói kérelemmel a Felügyelethez, szerződéssel kapcsolatos viták esetén beadvánnyal a Pénzügyi Békéltető Testülethez, vagy akár a bírósághoz is fordulhatsz egy konkrét keresettel.

Alapvető élethelyzeteink és a pénzügyi döntések

Minden életszakaszunkhoz tartoznak pénzügyek.  Minél tudatosabban készülünk fel és reagálunk ezekre, annál nagyobb biztonságban tudhatjuk saját és családunk pénzügyeit mind rövid, mind hosszú távon.

Milyen helyzetekkel találhatod szembe magad? Nem is gondolnád, milyen gyorsan elérkezik az az idő, amikor hirtelen pénzügyi fogyasztóvá válsz. Az iskolából kikerülve, első munkahelyedre kerülve máris indul az élet!

Számlavezetés

Talán már van bankszámlád, hiszen a szüleid nyithattak neked egyet, vagy már volt kereseted, sőt, kaphattál ösztöndíjat is.

Ha még nincs, akkor a következőket lehet tudni erről a lehetőségről: egy bankszámlának mindig van egy tulajdonosa, aki kezességet (anyagi garanciát) vállal a számláért. A bankok vezetik, és valaki kereső egyén pedig a tulajdonosa. Ebből következik, hogy egy gyermek nem lehet a tulajdonos, viszont van rá lehetőség, hogy a bankszámlán levő pénz az ő nevére legyen betéve, és később ehhez hozzáférjen, például úgy, hogy egy bizonyos kor felett – általában 14 éves kortól – kap egy bankkártyát, amit ehhez a számlához csatolnak. (Bankkártya önmagában nem kapható, mindig kell, hogy legyen a banknál egy vezetett számla, amihez tartozik a kártya.) Bankoktól függ, hogy a számlanyitás hány éves kortól engedett, milyen feltételekkel, jogokkal, kötelezettségekkel jár, és milyen kedvezményeket adnak hozzá. Egyre több olyan bank van, ahol már 0 éves kortól lehet egy gyermek anyagi jövőjét építeni, de ma még gyakoribb, hogy 7 éves kortól – tehát iskolás kortól biztosítanak a bankok erre lehetőséget. A bankkártya-használatot a gyermekek részére azonban általában csak 14 éves kortól vezetik be. A bankkártyák lehetnek mágnescsíkosak, chipesek, dombornyomottak vagy simák, és a legújabb fejlemények szerint vannak olyanok is, amelyekbe egy radar és egy antenna van beépítve (NFC technológia, Near Field Communication, Közeli mezők kommunikációja). Ezzel a módszerrel a kártyát nem kell a fizetőterminálba betenni, elég előtte elhúzni (érintés nélküli fizetés). Ezeket a MasterCard típusú bankkártyáknál PayPass-nak (fizetés elhaladva), a VISA (Visa International Service Association) bankkkártyáknál PayWave-nek (fizetési hullám) nevezik. Sőt, vannak olyan bankok, ahol ezt a technikát már lapokba és órákba is beépítik, és így a bankkártyát vagy pénztárcát sem kell magunkkal vinnünk ahhoz, hogy fizetni tudjunk, elég a karóránk (hiszen természetesen óraként is működnek) vagy például a telefonunkat, ha annak a hátoldalára ragasztottuk fel a ’TaPassz’-unkat (ami felragasztható persze máshova is). Ezeket azért találták ki, hogy meggyorsítsák a fizetési folyamatokat, lerövidítsék a sorban állást. Ezek a PayPass-os vagy PayWave-es eszközök 14 éves kor felett igényelhetők, de csak 5.000 Ft alatti vásárlás esetén használhatóak (kivéve a bankkártyát, ezt 5.000 Ft feletti vásárláskor a klasszikus módon kell használni, PIN – a Personal Identification Number, azaz a személyazonosító szám vagy kód rövidítése – kódot is megadva), és csak a megfelelő vevőterminálokkal rendelkező szolgáltatóknál. Mindezeken túlmenően SIM (Subscriber Identity Module, Előfizető azonosító modul kártya) kártyához kötötten, a mobiltelefonokkal való fizetés megoldásán is egyre több cég dolgozik.

A bankkártya és a hitelkártya abban különbözik egymástól, hogy előbbivel csak a bankszámlán lévő összeg kimerítéséig, utóbbival egy bizonyos keretig azon túlmenően is lehet fizetni. A hitelkártya igényléséhez azonban rendszeres jövedelemmel kell rendelkezni, és annak mértéke alapján állapítják meg a hitelképességét a bankszámla tulajdonosnak, tehát azt az összeget, amekkora hitelkeretet kaphat a számlájához.

Minden bank- és hitelkártya, illetve PayPass/PayWave-es megoldással működő eszköz éves használati díjjal rendelkezik.

Ha már rendszeres saját jövedelmed van, végiggondolhatod, hogy a már meglévő bankszámlád a megváltozott körülményeknek is megfelel-e? Lehet, hogy keresőként változnak a bankolási szokásaid, és több funkciót kell hirtelen ellátnia bankkártyádnak, mint eddig! A fizetésed is ide fog érkezni, és ezért sokkal többet fogod használni a bankkártyádat a költéseidre, talán el is költözöl majd otthonról és akkor az albérleted vagy a lakásod rezsijét (a háztartás havi állandó kiadásainak összege) is onnan fogod fizetni a szolgáltatóknak.

Soha ne az első, meglátott, meghallott hirdetés alapján válassz! Több bank ajánlatát is hasonlítsd össze, figyelj a díjakra, kedvezményekre és azok feltételeire! Fontos szempont lehet például az is, hogy a településen, ahol élsz, van-e bankfiókja az adott intézménynek. A választásban segíthetnek a különböző bankszámlaválasztó programok.

Elektronikus bankolás

A Te generációd már az internet világában született. Nem újdonság számodra az internet, a mobiltelefon, a tablet, stb. Pénzügyeid intézésekor is jellemzően ezeket az eszközöket használod. Ne feledkezz meg róla, hogy az e-világ sok-sok előny mellett számos veszélyt is hordoz magában. A bankszámládhoz való hozzáférést (jelszavad, PIN-kódod) mindig szigorúan tartsd meg magadnak. Gáláns gesztus lehet egy barát, esetleg a szerelmed számára megadni az online bankoláshoz szükséges adatokat és hozzáférést, vagy a bankkártyádat kölcsönadni, azonban ilyet csak nagyon indokolt esetben tegyél, jól gondold át, és ha lehet, akkor inkább ne is tedd!

Gazdálkodj okosan!

A saját kereset nemcsak lehetőség, hanem felelősség is! Fontos, hogy legyél tisztában pénztárcád korlátaival! Ne költekezz felelőtlenül, nehogy hó végén meglepetés érjen!

Ha nem elég egy kockás papír, háztartási költségvetést készíthetsz interneten található költségvetési programokkal is.

Körültekintő emberek biztonsági tartalékot is félretesznek, amelyhez csak „baj” esetén nyúlnak. Érdemes neked is ezt tenned!

Ha ügyesen beosztod a kereseted, esetleg plusz pénzhez jutsz, amit nem szeretnél elkölteni, vagy spórolsz valamire, érdemes körülnézned, hogy hol fialtathatod a pénzed.

Számos megtakarítási és befektetési forma közül választhatsz, ezekről érdemes tájékozódnod a bankodnál, de más pénzügyi szolgáltatónál is. Mi a teljesség igénye nélkül írunk most egy párról:

Befektetési kockázat alapján elkülönítünk alacsony, közepes, és magas kockázatú megtakarítási termékeket.

• Az alacsony kockázatú megtakarítások jellemzően kiszámíthatóak, mérsékelt, de biztos nyereséget garantálnak. Ezzel leginkább óvatos befektetők szoktak élni. Idetartozik a bankbetét, és az állampapír.
• Közepes kockázatú befektetéseket, jellemzően a kisebb kockázatot, de az arany középutat kereső ügyfeleknek szokták ajánlani. Az önkéntes nyugdíjpénztár, és a befektetéses életbiztosítás is ezek közé tartozik.
• Egy magas kockázatú befektetés esetén jelentős árfolyam ingadozásokra lehet számítani, ami hatalmas veszteséggel, de óriási nyereséggel is járhat. Akik elég merészek ehhez, azoknak érdemes pénzüket hosszú távon részvénybe fektetniük. Kezdő megtakarításnak ezt nem igazán javasolnánk, vagy csak egy nagyon kicsi összeggel, pl. megtakarításod 10%-ával, mert a részvényárfolyamokon nagyot lehet bukni is! (Pont ezt, a nagy bukási esélyt hívják magas kockázatnak, lassan a testtel ezekben az esetekben!)

Megtakarítási cél szerint is feloszthatjuk a befektetéseket, a gyerekeknek félretett összeget lehet itt gyűjteni: Babakötvény, lakásvásárláshoz Lakáskassza-szerű megtakarítási lehetőségeket kínálnak nekünk a bankok, de lehet spórolni a nyugdíjas évekre is speciális önkéntes nyugdíjpénztári számlán/nyugdíj elő-takarékossági számlán.

Diákhitel

Jelenleg diákhitelt csak felsőoktatási intézmény tanulója igényelhet. A szabályok sokat változhatnak diákhitelnél. Ha majd odajutsz, hogy egyetemre/főiskolára jársz, nézd meg ezt a lehetőséget, érdemes lehet diákhitelt felvenni. Egyet azonban ne felejts el: egy felvett hitelt vissza is kell később fizetni, nézd meg tehát jól a feltételeket!

Nagy lépések a jövődben:

Lakás

A saját jövedelem nagy szabadságot adhat. Ha eddig szülőknél vagy albérletben laktál, most szóba kerülhet egy saját lakás is. Ha nem a közeljövőben tervezed a költözést, akkor is érdemes előre tervezni. Megtakarított pénzedet bankbetétben, megtakarítási-, vagy tartós befektetési számlán is tarthatod, de kedvező lehetőségeket találsz a lakás-takarékpénztáraknál is.

Ha máris belevágnál, és nem megy saját erőből, hitelt vehetsz fel. Mielőtt ezt megtennéd, néhány dolgot gondolj át!

Gondold végig, hogy hosszú távon is képes leszel-e fizetni a részleteket!

Mielőtt döntesz, több ajánlatot is hasonlíts össze! Ebben segíthetnek az interneten található hiteleket összehasonlító programok, amik a sok ajánlat közül leszűkíthetik a kört.

Autó

Autóvásárláskor gondolj át néhány dolgot: Mint minden élethelyzetre, az autóvásárlásra is igaz, hogy alapos körültekintéssel kell kiválasztani a legmegfelelőbbet! Ha nem önerőből vásárolsz, akkor hitelt alapos mérlegelés után vegyél fel, és ne feledd, még ha nem is használod, akkor is pénzbe kerül…

Mielőtt a hitelről döntesz, több ajánlatot is hasonlíts össze! Gondold végig, hogy hosszú távon is képes leszel-e fizetni a részleteket! Ne feledd továbbra sem: az autót nemcsak megvenni, hanem üzemeltetni is kell! Számolj az autó fenntartási, biztosítási, adó és esetleges javítási költségeivel is!

A megvett autóra kötelező felelősségbiztosítást (KGFB) kell kötni! Ezzel kapcsolatban már a vásárlás előtt, vagy legkésőbb a vásárláskor tájékozódj! Az ajánlatok között jelentős eltérés lehet.

Ha miattad sérül meg az autód, esetleg ellopják, vagy a viharban rádől egy fa, a KGFB nem téríti meg a károdat! Az ilyen esetek kivédésére CASCO-t köthetsz (A CASCO szó kivételesen nem rövidítés, hanem a spanyol megfelelője a sisak vagy járműborítás szavaknak).

Biztosítások

Egy biztosítási szerződés kötésekor egy meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésének esetére a biztosító bizonyos összeg megfizetésére vállal kötelezettséget, a biztosított (te) pedig ezért biztosítási díjat fizetsz érte cserébe. Ez tehát abban segít, hogy ha egy előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezne, akkor az abból fakadó kárt teljesen vagy részben a biztosító társaság fizeti. Ilyen módon nyugalmat és anyagi biztonságot jelent a biztosítás megléte, mert a kieső javak nagy része a biztosítással fedezhető, pótolható.

Mindenkinek szüksége lehet biztosításra, hiszen az emberek többsége rendelkezik ingatlannal, nagyobb értékű vagyontárgyakkal, amelyek megrongálódása, megsemmisülése esetén azok önerőből történő pótlása csak komoly erőfeszítések révén lehetséges.

Az élet-, betegség és balesetbiztosítások (ÉBB) megkötése szintén hasznos segítséget nyújthat mindenkinek, hiszen egy váratlan negatív esemény kapcsán jól jön az anyagi segítség.

Ha utazol, mindenképpen köss utasbiztosítást! Ez általában nem nagy összeg, de nagyon sok kellemetlenségtől óvhat meg külföldön, sőt, akár belföldön is! Európai Uniós tagságunk feljogosít minket az Európai Egészség Kártya használatára is, amit minden Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (TAJ számmal) rendelkező állampolgár ingyen kiválthat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP). Ez a kártya sok esetben csak alapellátásokat fedez, és pl. a hazajutás extra költségét nem fizeti meg. Érdeklődj utána ennek is, érdemes tudni, az adott országban mire jogosít az Európai Egészség Kártya.

Hova fordulhatok?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működteti a Pénzügyi Felügyeletet, amely az összes Magyarországon pénzügyi tevékenységet végző pénzintézet és bank ellenőrzését, tevékenységének felügyeletét végzi. A Felügyelet működteti a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központot. Ennek az a feladata, hogy tájékoztassa a Felügyeletet megkeresőket olyan kérdésekben, amelyek saját, valamint a magyarországi pénzügyi szervezetek szolgáltatásaira és működésére vonatkoznak. Az Ügyfélszolgálat fogadja a fogyasztók bejelentéseit és válaszol az ügyfelek kérdéseire.

Honlapjukon hasznos kiadványok és a különböző pénzügyi szolgáltatások kiválasztását segítő kalkulátor programok, illetve segédprogramok találhatók.

Felhasznált háttéranyag:

Magyar Nemzeti Bank - www.mnb.hu

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - www.nfh.hu

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ - http://felugyelet.mnb.hu/

Az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi honlapja (magyarul is) - www.isitfair.eu

Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület - http://www.ofe.hu/

Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat - http://www.penzugyifogyaszto.hu/

http://www.azenpenzem.hu/

http://index.hu/gazdasag/2013/05/24/itt_a_reklamado_tervezete/

www.rovidites.hu

http://penzportal.hu/index.cgi?r&v&l&feaz=5u9cz3w38o4758z&mf&p=-letoltes_kerdesvalasz_KM_01.pdf

http://en.wikipedia.org/wiki/Visa_Inc.

http://www.sepahungary.hu/index.php/sepa-hu/roviditesek.html

http://www.sulinet.hu/beniani/beniani.php?pid=mnb_fontos_tudnom

http://www.felnott.hu/penzugy/6111_a_pnzgyi_szolgltatsok_tpusai_s_a_hitelintzetek_formi.html

http://www.megtakaritas.co.hu/megtakaritasok-fajtai/