A műszaki termékek biztonságos használata

A hálózati csatlakozás lehetséges módjai

Hazánkban a villamos készülékek legnagyobb részét egyfázisú 230V/50Hz hálózati feszültségről működtetjük, de használatosak még 6, 12, 24 V-os elemmel, újratölthető akkumulátorról vagy hálózatról leválasztott, maximum 42V törpefeszültségről táplált készülékek is (ld. még lejjebb).

A hálózati csatlakozás – a tartósan helyhez kötött készülékek kivételével - a következő csatlakozási módok valamelyikével történhet:

1. csatlakozódugóval felszerelt hálózati csatlakozóvezetékkel,
2. készülékcsatlakozó dugóval,
3. csatlakozóaljzatba beillesztendő csatlakozócsapokkal.

Az első a legáltalánosabban elterjedt kivitel, de figyeljünk arra, hogy a hálózati vezeték

• elég hosszú legyen a csatlakozási lehetőségekhez,
• ne csavarodjon meg, ne kerüljön a készülék alá.
• A gyári kivitelt ne bontsuk meg (ne vágjuk el, ne toldjuk meg – az érvezetékek mechanikai- és villamoskötését, valamint szigetelését nem lehet megbízható módon házilag kialakítani).
• Ha a gyártó nem tiltja és elengedhetetlenül szükséges a vezeték hosszabbítása, úgy hosszabbító alkalmazása ajánlott, de fontos figyelni annak terhelhetőségére.
• Ha szükséges a vezeték cseréje, azt csak szakemberrel (szerviz) végeztessük.

A második a készülékcsatlakozóval ellátott készülékek esetében (pl.: vízforraló, párologtató)

• csak a saját, gyártó által adott készülékcsatlakozót használjuk,
• a készülékcsatlakozó pár legyen megfelelően összekapcsolva, mert a rossz, laza érintkezés miatt fellépő átmeneti ellenállás túlmelegedést okoz és hosszas működtetés következtében összeéghet a készülékcsatlakozó páros.

A harmadik a csatlakozóaljzatba beillesztendő csatlakozókapcsokat (pl. töltők, rovarriasztók) teljesen fixen rögzítsük az aljzatba, mert ebben az esetben is a készülékcsatlakozónál említett túlmelegedés kockázata fennállhat.

A villamos készülékeket a használati útmutatóban leírtaknak megfelelően használjuk, és karbantartásukat is úgy végezzük. Ha a készülék meghibásodik, hívjunk szakembert (szervizt).

CE szabvány

Fogyasztóvédelmi alapjog a fogyasztók életének, biztonságának és egészségének védelme, tehát csak olyan termék forgalmazható, amelyik ezeknek a feltételeknek eleget tesz. Az Európai Unió egyik alapelve az egységes piac, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása. Ezt olyan szabályozással biztosítják, amelyben a forgalmazónak tudnia kell a követelményeket. Ezeket a követelményeket az úgynevezett direktívák (előírások, útmutatások) tartalmazzák. A különböző jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy a termékek milyen követelmények teljesítésével felelnek meg ezeknek az előírásoknak.

Az Európai Unióban már alkalmazott és Magyarországon is bevezetett kisfeszültségű cikkekre és gépekre vonatkozó előírások (direktívák) alapján a honosított harmonizált szabványok szolgálnak alapul. Az általános biztonsági követelményeket az alapszabvány fogalmazza meg, ezekre épülnek a termékszabványok és a termékre vonatkozó specifikus előírások.

Az EU jogharmonizáció következményeként bár megszűnt az előzetes termék bevizsgáltatási kötelezettség, a biztonság továbbra is a legfontosabb követelmény. Ennek értelmében a termékek sem az egészségre (testi épségre, életre), sem a környezetükre nem jelenthetnek veszélyt. Mivel azonban az elektromos árammal működő termékek garmadájával tesszük életünket, mind az otthoni, mind az iskolai/munkahelyi környezetünkben komfortosabbá és praktikusabbá, fontos megismerkednünk ezek biztonságos használatával, a velük és használatukkal kapcsolatos szabályokkal és direktívákkal.

Elektronikai eszközeink megvásárlásakor az egyik legfontosabb arra figyelnünk, hogy a termék megfelel-e az európai vagy a magyar szabványoknak. A termék megfelelőségének európai jelzése CE, ami a Conformité Européenne / European Conformity / Európai Megfelelőség rövidítése. Ezzel a jelöléssel a gyártó teljes felelősséget vállal, hogy a termék megfelel az európai jogszabályokban előírt minőségi követelményeknek, ami azt jelenti, hogy úgy lett kialakítva a termék, hogy szakszerű használat mellett a felhasználót nem veszélyezteti. Összesen több mint húsz termékkategóriára kell alkalmazni a CE jelölést (pl. háztartási gépek, elektronikai cikkek, játékok). Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy a CE jelölés automatikusan nem azt jelenti, hogy a terméket Európában gyártották, de megnyugtathatja a vásárlót, hogy ellenőrzött árut kaphat.

A kép forrása: www.ofe.hu

Érintésvédelem

Az elektronikai eszközeink biztonságos használatához elengedhetetlen, hogy ismerjük a megvásárolt gépünk milyen csatlakozóval rendelkezik. A termék csomagolásán legtöbbször csak egy szimbólum jelöli a csatlakozó fajtáját. Ha ezeket a jelöléseket ismerjük, akkor már a termék kicsomagolása előtt biztosak lehetünk abban, hogy megfelelő biztonsággal rendelkezik-e a kiválasztott elektromos készülékünk. Alapvetően három érintésvédelmi osztályba szokták sorolni a magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csatlakozókat.

  I.  érintésvédelmi osztály (földelt)

A képen a magyar háztartásokban legelterjedtebb hárompólusú, védővezetős (közismert nevén földelt) csatlakozópár látható, ami 16 amperig terhelhető.

II. érintésvédelmi osztály (kettős szigetelés)

A második osztályba tartozó csatlakozók kettős szigeteltek vagy megerősített szigetelésűek. Jellemzően tv, dvd, hifi készülékeknél használják őket. A kettős szigetelés jelét (ld. fent) minden esetben fel kell tüntetni a terméken.

III. érintésvédelmi osztály (törpefeszültség)

A fent látható szimbólummal jelölt eszközök törpefeszültséggel (<42 V) működnek, ezért transzformátoron, adapteren keresztül csatlakoznak a hálózathoz.

Képek és szimbólumok forrása: http://energiapedia.hu/szabvany-elektromos-csatlakozok-magyarorszagon

Kockázatok

Mivel az elektronikai cikkeknél különösen igaz, hogy könnyebb megelőzni a bajt, mint orvosolni azt, hangsúlyozottan legyünk tudatában annak, hogy a villamossági cikkek használata mindig kockázattal jár. Használatukkor a következő veszélyforrásokkal szembesülhetünk:

• „fizikai sérülés vagy más olyan hatás, mely a feszültség alatti részek közvetett vagy közvetlen érintéséből adódhat,
• túlmelegedés vagy veszélyes sugárzás okozta sérülések,
• nem villamos eredetű hatásoktól eredő (pl. gőz, forró víz) veszély,
• a szigetelőanyagok időelőtti állapot romlásából adódó veszély.” (Forrás: www.nfh.hu)

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) és a megyei felügyelőségek nagy súlyt helyeznek a hatékony piacfelügyeleti ellenőrzésekre, hogy kiszűrjék a veszélygyanús termékeket a különböző országokból származó, különféle minőségű termékek hatalmas választékából.

A felügyelőségek ellenőrzik a termékek forgalmazáshoz szükséges dokumentációkat és gyanú esetén további vizsgálatokra beküldik az FVF laboratóriumába, a legtöbb teszthez ugyanis olyan műszerekre és vizsgáló berendezésekre van szükség, amelyeket csak laboratóriumi körülmények között lehet használni (Mechanikai és Villamos Laboratórium, itt mérnök szakemberek végzik el a villamos biztonsági vizsgálatokat). A helyszínen azonban, az ellenőrzések alkalmával is már fel lehet figyelni olyan jellemzőkre, amelyek további kivizsgálásra adhatnak okot, vagy amelyek nyilvánvaló nem megfelelőségre utalnak. Ilyenek lehetnek a következők:

• a csatlakozódugó csapjain (fehér minta) a szigetelőgallér hiányzik, mely érintésvédelmi szempontból szükséges,
• elfogadott, jóváhagyó jelöléseket nem tüntettek fel, vagy használatuk jogosulatlan (pl. CE jelölés),
• a műszaki adatok és jelölések hiányosak (pl. érintésvédelmi osztály besorolás),
• a névleges feszültség 220 V,
• készülék konstrukciója és burkolatának kialakítása nem megfelelőségre utal,
• szükséges védelmek hiányoznak,
• a hálózati csatlakozóvezeték fajtája, keresztmetszete nem a készülék teljesítményének és funkciójának megfelelő,
• a hálózati csatlakozóvezeték készülékbe csatlakoztatása nem kellően rögzített,
• a kapcsolón a ki/be kapcsolás helyzete nem jelölt,
• a feszültség alatti részek hozzáférhetők, ha a kézzel eltávolítható részeket levettük (pl fedőlap, rácsszerkezet)
• a mechanikus veszélyek elleni védőszerkezet hiányát tapasztaljuk, pl.éles szélek tapinthatók,
• az útmutatóban felsorolt tartozékok nincsenek meg.

És hogy miért soroltuk fel ilyen részletesen ezeket a szempontokat? Azért, mert mint "fogyasztók", ezeket a tulajdonságokat mi magunk is megnézhetjük a vásárlás során!

További hasznos tanácsok az elektromos árucikkek vásárlásához

• Termék kiválasztása: csak szaküzletben vásároljunk.  A nem szaküzletekben árusítók igyekeznek olyan márkaneveket kitalálni, amelyek hangzása, betűtípusa nagyon hasonlít a nagy világcégek márkaneveire. Ha valaki nincs pontosan tisztában az igazi márkanév írásmódjával, akkor bizony könnyen csalók áldozatává válhat.
• Vásárlás után: bármilyen gondosan is terveztük meg, ez még nem garancia a teljes sikerre. Számos meglepetés érheti az embert, ha házhoz szállítás után nem nézi meg, hogy az árucikk milyen állapotban érkezett haza.
• Használati útmutató betartása: bármennyire is macerásnak tűnik, a termékhez adott magyar nyelvű használati útmutatót mindig gondosan el kell olvasni. Meg kell győződni arról, hogy az esetleges tartozék mindegyike rendelkezésre áll-e. A használati útmutatóban számos fontos információ található, (betartandó biztonsági tudnivalók, tisztíthatóság, ápolás, karbantartás) amely segítségével biztosítható az optimális működés. Az útmutatóban leírtak szerint pedig üzembe lehet helyezni a készüléket.

A 2000-es években többször problémát okoztak a nem szaküzletben vásárolt elektromos termékek, például a karácsonyfa izzók.

A karácsonyfa izzósor egy olyan elektromos berendezés, ami majdnem minden magyar család otthonában megtalálható, mégis rendkívüli veszélyeket rejt magában. Az utóbbi években megszaporodtak a karácsonyfatüzek, aminek elsődleges forrása a silány minőségű, ellenőrizetlen helyről vásárolt karácsonyi fényfüzér. Az alábbiakban hasznos tanácsok olvashatók, hogyan vásároljunk tudatosan megfelelő minőségű világító berendezéseket.

• Lehetőleg mindig ellenőrzött helyről, boltból és nagyáruházból vásároljunk karácsonyi fényfüzért. A rossz minőségű termékek szinte minden esetben utcai vagy piaci árusoktól származnak.
• Az áruházban vásárolt izzósorokra ugyanúgy vonatkozik a két éves garancia, mint a többi termékre. A fényfüzéren szerepelni kell a CE jelölésnek, valamint a gyártó vagy a forgalmazó nevének, és kötelező magyar nyelvű tájékoztatót is mellékelni hozzá.
• Körültekintően ellenőrizzük a vezeték keresztmetszetét is, mert a leggyakoribb oka a tűzeseteknek a vezeték keskeny keresztmetszete. Ugyancsak ellenőrizzük, hogy megfelelően szigetelt csatlakozódugó tartozik-e a fényfüzérhez.
• Oda kell figyelnünk arra is, hogy hol szeretnénk elhelyezni az izzósorunkat, mert ha kültéren használunk olyan terméket, amit beltéri használatra terveztek, akkor könnyen zárlatos lehet a fényfüzérünk.

Ha megtörtént a baj

A nem megfelelő minőségű elektromos berendezéseink nem csak zárlatot és lakástüzet okozhatnak. A sérült elektromos vezetékekkel vagy a lötyögő alkatrészekkel történő érintkezés áramütést is eredményezhet, melynek következménye súlyos személyi sérülés lehet. Ha ilyet tapasztal, akkor a következőképpen járjon el!

• A saját testi épségét szem előtt tartva kapcsolja ki az áramot! Ha ez nem lehetséges, akkor egy nem vezető tárggyal (fa, műanyag) lökje ki a sérültet az áramkörből! Figyelem: 1000 V-ot meghaladó feszültségű áram esetén csak a feszültségmentesítés az egyedül biztonságos eljárás!
• Biztonságba került, eszméleténél lévő sérültnél keressen áramütésre utaló sebeket! Fertőtlenítse, hűtse azokat és szükség esetén hívjon mentőt!
• Eszméletlenség esetén vizsgálja meg a légzést! Ennek hiányában a mentők megérkezéséig kezdje meg az újraélesztést, mert az oxigénhiányos állapotban a sejtek véglegesen elpusztulnak!

Mit tegyünk, ha a terméket veszélyesnek tartjuk?

Először is ne használd tovább a terméket, amíg nem nyer megállapítást, hogy gyanúd alaptalan volt. Ha a gyanúd beigazolódik bejelentést tehetsz a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál. A hatóság vizsgálattal ellenőrzi, hogy a termék veszélyes-e. 

Másodszor vidd vissza a vásárlás helyére, ahol kérheted a kártalanítást. 

Az elektronikai termékek gazdaságos használata

Energiatakarékossági jelölések az elektromos berendezéseknél

Az Európai Unió célja, hogy a háztartások minél kevesebb energiát használjanak fel, ezért az összes háztartási és szórakoztató elektronikai berendezésen fel kell tüntetni a gyártóknak, hogy mennyi energiát használ fel, és milyen energiaosztályba tartozik a termék. Az energiahatékonyságot jelző címkén általában „A” (vagy A+, A++, A+++) jelöli a leghatékonyabb, míg „G” a legkevésbé hatékony és takarékos eszközöket. Segítségünkre lehet vásárláskor a címke színskálája is. A sötétzöld szín a legtakarékosabb, a vörös pedig a legtöbb energiát felhasználó elektronikai eszközt jelöli.

A kép forrása: http://www.delmagyar.hu/sporolas/energiacimke_figyeljunk_ha_uj_haztartasi_gepet_vasarolunk/2316140/

A képen sorrendben egy televízió, egy mosógép és egy hűtőgép energiacímkéje látható. Mindhárom terméknél központi helyen szerepel az éves villamos áramfogyasztás (kWh/annum). A mosógépnél az energiaosztályba sorolás mellett érdemes arra is odafigyelni, hogy éves szinten hány liter vizet használ fel (L/annum) a gép. További érdekes adatok lehetnek, hogy hány kilogramm ruha fér bele a mosógépünkbe, mekkora a hűtő térfogata (literben kifejezve), a tv képátmérője (cm; inch) vagy a gépeink zajszintje (dB).