Élelmiszerek jelölése, gyártmánylap
Tegyük fel, hogy ott állunk az élelmiszerboltban a polcok előtt, és válogatunk. Nyilvánvaló, hogy vásárlásunkat elsősorban a beszerezni kívánt termékek fajtája, a rendelkezésre álló választék és idő, a kínálatban tapasztalható árkülönbségek és a saját pénzügyi lehetőségeink fogják befolyásolni. Fontos a reklámokból szerzett információ is arról, hogy mennyire finom és/vagy egészséges egy élelmiszer. Mennyire pontosan lehet azt kideríteni, hogy amit megvásárolunk, az valóban alkalmas-e az elfogyasztásra?
A gyártmánylap élelmiszer-biztonsági és a termékek minőségellenőrzésére szolgál. Az élelmiszer egységnyi mennyiségű előállításához felhasznált valamennyi összetevő nevét, előállítási tömegük csökkenő sorrendjében kell feltüntetni. Új előírás, hogy amennyiben az élelmiszer előállításához géntechnológiával előállított szervezetet (GMO-t), vagy abból előállított terméket is felhasználnak összetevőként, a nyilvántartásban ezt szerepeltetni kell. 2014 decemberétől meg kell határozni a termékek allergén összetevőit, transzzsírsav tartalmát is.
Élelmiszerhigiénia, fogyaszthatóság és minőségmegőrzés
A boltokban sokszor olyankor akciós a termék, ha már majdnem lejárt a szavatossága. Ez azt jelenti, hogy ha nem fogyasztjuk el szinte azonnal a vásárlást követően, akkor a gyártó nem tudja garantálni, hogy a termék minősége változatlan marad. (Pl. kiszárad vagy éppen levet ereszt, elszíneződik stb.) Ettől azonban még ehető marad, csak csökken az élvezeti értéke. Ha a fogyaszthatóság határideje közeleg, termékünk a továbbiakban egészségre károssá válhat, mert megromlik. (Pl. a tejtermék megsavanyodik, a húsnemű illata kellemetlen, tapintása ragacsos lesz, és elfogyasztva rosszullétet okozhat.)
Adalékanyagok, allergének
Azonos típusú termékek között jelentős árkülönbséget tapasztalhatunk. Ennek az oka lehet az is, hogy melyiket tudja a bolt olcsóbban beszerezni, de okozhatja a feltűnő olcsóságot a silány összetétel is. A gyümölcslevek pl. minél olcsóbbak, annál kevesebb gyümölcsöt tartalmaznak, helyette van bennük cukor, víz, aroma. A felvágottak körében az olcsóság mögött a csekély mértékű valódi hústartalom állhat. A húst szója, zsiradék, különféle élelmiszer adalékanyagok helyettesíthetik. Vizsgáld meg a következő gyártmánylapokat, és állapítsd meg, melyik joghurt és melyik üdítő éri meg jobban az összetevők alapján!
Az élelmiszer adalékanyagok az élelmiszergyártás során kerülnek a termékbe, hogy színét, állagát, tartósságát stb. javítsák. Az Európai Unió kidolgozta azoknak az adalékanyagoknak a listáját, amelyek nem károsítják az egészséget. Ezeket betűk és számok kombinációjával (az E-számokkal) jelölik. Az adalékanyagok önmagukban nem veszélyesek az egészségre, azonban ha a fogyasztó allergiás valamelyik összetevőre, az egyébként egészséges táplálék elfogyasztása rosszullétet okozhat.
1. táblázat - Adalékanyagok E-besorolása
E100-199 |
Színezékek |
E200-299 |
Tartósítószerek |
E300-399 |
Antioxidánsok és savanyúságot szabályzó anyagok |
E400-499 |
Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek |
E500-599 |
Savanyúságot szabályzó anyagok és csomósodást gátló anyagok |
E600-699 |
Ízfokozók |
E900-999 |
Egyéb (viaszok, szintetikus mázak, gázok, édesítők, habosító anyagok) |
E1100-1599 |
Kiegészítő anyagok (újfajta adalékanyagok, melyek nem sorolhatók egyik szabványos osztályba sem) |
LAR |
Lehetséges allergiás reakció |
GM |
Genetikailag módosított |
ÁE |
Állati eredet |
Az adalékanyagokon kívül allergén lehet a szója, a tej, a tojás, a liszt, az olajos magvak, fűszerek, a gyümölcscukor (fruktóz) stb. A gyártmánylapon többek közt az allergiások kedvéért olvashatjuk a termékben szereplő anyagok listáját, és időnként a jól ismert „nyomokban mogyorót tartalmazhat” típusú megjegyzéseket. Allergiás tünet leggyakrabban a bőrön jelentkezik kiütések formájában, és az emésztőrendszerben, puffadás, hasmenés, görcsök megjelenésével. Ilyenkor érdemes azonnali diétába kezdeni, és orvoshoz fordulni.
A GMO (genetically modified organism), vagyis génmódosított szervezetet tartalmazó alapanyag sem feltétlenül egészségre káros. Génmódosítással lehet például szárazságot jól tűrő gabonafajtákból új fajtát előállítani, ennek elfogyasztása nem feltétlenül ártalmas az egészségre. Ha ellenben rovarölő méreg génjével módosított gabonát fogyasztunk, az esetleg a kártevő rovarokén kívül a mi szervezetünket is károsíthatja. Magyarországon nincsen egységes jelölése a GMO mentes élelmiszereknek, de ha garantáltan bio élelmiszert vásárolunk, akkor egyúttal genetikai módosítástól mentes is lesz.
Végül a gyártmánylap tájékoztat arról is, az elfogyasztott élelmiszer a szervezet számára szükséges napi bevitelből a tápanyagnak hány százalékát tartalmazza. Néha meglepő ez az adat.
Önmagában az, hogy egészséges élelmiszert vásárolunk, még nem oldja meg minden problémánkat. Nyaranta komoly veszélye van a szalmonellózisnak. Ezt a baktériumfertőzést főleg a nyersen vagy épp csak hőkezelt formában fogyasztott tojásból lehet legbiztosabban beszerezni. A hatása eléggé kellemetlen: hasmenés, hányás, hasi görcsök kísérik napokon át. Ha a fertőzött személy nem iszik eleget, ki is száradhat a folyadékveszteség miatt. Ezért szokták ajánlani, hogy kánikulában ne fogyasszunk tojáskrémeket, valódi majonézt, vaníliafagyit, olyasmit, amiben sok a tojás, és nem biztos, hogy megfelelő volt a hőkezelése.
A kolbászmérgezés inkább idegen nevén ismert, ez a botulizmus. Leginkább a nyersen vagy elégtelenül hőkezelt húsipari termékekből kapható meg. A méreg (toxin) hő hatására elbomlik. A néhány percen át forralt termék tehát nem rejt veszélyt. A nyersen elfogyasztott hústermék azonban – ha fertőzött – akár halált is okozhat, mert tünetei között a hányáson, hasmenésen kívül izombénulás is szerepel. Ha ez a légzőrendszert támadja meg, a beteg meghalhat.
Bárkivel előfordulhat, hogy olyan élelmiszert vásárol, amellyel kapcsolatban reklamálni szeretne. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) weboldalán sok hasznos tanácsot kaphatsz arról, kitől kérhetsz ilyen esetben tanácsot, és ha a reklamáció mellett döntesz, hogyan kell azt intézni. (http://www.nfh.hu/magyar/hasznos/panaszintezes/tanacs) A fogyasztókat – nem csak élelmiszerek vásárlása esetén – törvényben rögzített jogok illetik meg, ezeket tartalmazza a Fogyasztóvédelmi törvény.
Hamis élelmiszerek
Mindent lehet hamisítani, így élelmiszeripari terméket is. Érdemes a védjegyet figyelni, már ha a termék gyártójának van ilyen. Van például a garantáltan jó minőségű hazai élelmiszereknek saját logója, ez a „Kiváló Magyar Élelmiszer” logó. Az ezzel ellátott termék garantáltan megfelel a minőségi követelményeknek.
A hamisított termék általában olcsó, és forgalmazója olyan élvezetet ígér a fogyasztása estén, amilyen nem következik be. Látványos példája ennek a kizárólag postai megrendelés útján beszerezhető, nagyon rövid idő alatt jelentős fogyást ígérő táplálékkiegészítők számos válfaja. A reklám szórólapon, újságban stb jelenik meg, hitelességét személyesen tanúsítják korábbi felhasználók vallomásai, sőt fényképek. A kívánt hatás elmaradása esetén a termék díja visszaigényelhető. A gyümölcs-, fűszer alapanyagokból álló kiegészítők fogyasztása az egészségnek nem árt ugyan, de a várva várt súlycsökkenés egyáltalán nem garantált, és az ár visszaigénylése hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű dolog.
Felhasznált háttéranyag:
http://www.oeti.hu/download/amit_az_elelmiszerek_cimkezeserol.pdf az élelmiszerjelölésről
http://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/alapism.html fogyasztóvédelmi alapismeretek
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700155.TV (fogyasztóvédelmi törvény)
http://www.nfh.hu/informaciok/elerheto (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság weblapja)
Fogalomtár :