A fogyasztóvédelem intézményrendszere Magyarországon
A fogyasztók milliói kulcsszerepet játszanak a gazdaság fejlődésében, hiszen aktív közreműködésük nélkül nem működik a piac. A fogyasztóvédelem iránti igény akkor jelent meg, amikor felismerték, hogy a gazdaságban nem érvényesülhet tökéletes verseny, így nem jöhet létre a vevő és az eladó közötti tökéletes egyenlőség. A fogyasztóvédelem célja megteremteni az egyensúlyi helyzetet a vevők és értékesítők között.
A fogyasztóvédelemnek két fontos irányzata ismert. Az egyik elmélet (protekcionista nézőpont szerint) azt állítja, hogy a fogyasztók áldozatai a szabad piac visszaéléseinek, ezért kell őket aktív módon, jogi szabályozással megvédeni. A másik irányzat nagyobb hangsúlyt helyez a fogyasztók támogatására oktatás, tájékoztatás és jogi segítségnyújtás formájában.
Általános és gyakori probléma, hogy a vállalkozások nem ismerik fel a fogyasztóvédelem jelentőségét, és a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának fontosságát, hanem csak szükséges rossznak tartják, főleg, ha egy ellenőrzés során számon kérik tőlük a hiányosságokat. A gyártókra és forgalmazókra felelősség hárul a termékek biztonságával kapcsolatban, hiszen ha szabályt sértenek, akkor nem is csak a bírság miatt mérgelődhetnek, hanem a vásárlók – akiktől lényegében a vállalkozás fennmaradása függ – is elpártolhatnak tőlük, ha híre megy a hibának. Sokszor csodálkozunk egy-egy útmutatón, megmosolyogjuk a leírásokat, gondolva, hogy ezeket minden józan ember tudja. Mégis leírják, mert a vásárlók megfelelő tájékoztatásával a későbbiekben ki tudják védeni a legtöbb reklamációt.
Az Európai Unió egységes piaca 28 országot ölel fel, közel félmilliárd fogyasztóval, akik szabadon válogathatnak a termékek és szolgáltatások óriási kínálatából. Ezért fontos, hogy az Unión belül egységes és magas szintű védelem valósuljon meg. A fogyasztói érdekek védelme az Európai Unióban, így Magyarországon is öt alapelvre épül:
- A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme
- A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme
- A fogyasztók tájékoztatása és oktatása
- A fogyasztói igények érvényesítése
- A fogyasztók képviselete
A fogyasztóvédelem hazánkban állami, önkormányzati és érdekképviseleti (civil) intézményrendszerre tagolódik.
Az állami intézményrendszer legfontosabb részei
Az állami intézmények gondoskodnak a jogszabályok betartatásáról, ellenőrizik az előírások betartatását, a szankciók alkalmazását és a jogszabályok megszegőivel szemben a hatósági intézkedéséket foganatosítják.
A fogyasztóvédelemért a Nemzetgazdasági Minisztérium a felelős, ő dolgozza ki a koncepciókat, amit a Kormány jóváhagy.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységi köre
Az egyik legfontosabb szervezet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).
Egy központi hivatalnak tekinthető, amely kifejezetten csak fogyasztóvédelmi feladatokat lát el.
A hatóság egy központi szervből, valamint területi felügyelőségekből áll.
Tevékenységi köre:
- ellenőrzi a fogyasztóvédelmi jogszabályokban leírtak betartását és eljár azok megsértésekor;
- ellenőrzi a termék értékesítésére, minőségére, összetételére, csomagolására, vonatkozó rendelkezések betartását;
- vizsgálja az áru mérésére, árára, szavatosságára és jótállására vonatkozó rendelkezések betartását;
- a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményének teljesülését is ellenőrzi,
- valamint eljár a fogyasztók tájékoztatására érvényes rendelkezések megsértése esetén is.
Az NFH tilthatja be például egy adott áru forgalmazását, rendelheti el veszélyes termék forgalomból való kivonását, esetleg megsemmisítését, ideiglenesen az érintett üzletek bezárását, és fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. (A bírság összege a törvényben rögzítettek szerint 15 ezer forinttól maximum 100 millió forintig terjedhet, de ha sok fogyasztót veszélyeztet testi vagy anyagi formában, a bírság maximuma akár 2 milliárd forint is lehet!) Ha szükséges, akár rendőri segítséget is igénybe vehetnek, laboratóriumi vizsgálatokat végezhetnek, képeket készíthetnek, és joguk van belépni a telephelyekre.
Különösen nagy hangsúlyt fektet az NFH a fiatalkorúak veszélyeztetésének kivédésére. 18 éven aluli próbavásárlókkal ellenőrzik a dohányáru és alkohol eladást, és szabálysértés esetén vagy megtiltja hatóság az árusítást valamennyi időre, vagy akár be is zárathatja ideiglenesen a vállalkozást.
A piacfelügyelet szintén az NFH-hoz tartozik. A NFH piacfelügyeleti tevékenységének célja, hogy a forgalomba lévő termékek megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak, ne jelentsenek veszélyt a fogyasztók egészségére, környezetére, biztonságára. A piacfelügyelet lényege, hogy a vásárlókra káros termékeket kiszűrje, ellenőrizze, és a forgalomból kivonja. A gyártók érdeke is, hogy betartsák a fogyasztóvédelmi előírásokat, mert ha káros a termék, akkor a bírság mellett a vállalkozás bekerül egy számítógépes adatbázisba (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer), és a veszélyes termékek listáját a nemzetközi adatbázisok is átveszik. Tehát a vállalkozás az egész EU területén ellehetetlenedik, amit egyik vállalkozás sem szeretne elérni érthető okokból.
A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége az alábbiakra terjed ki:
- a termékek és szolgáltatások biztonságának ellenőrzése;
- a vegyipari termékek minőségének ellenőrzése;
- laboratóriumi vizsgálatok végzése az NFH két akkreditált laboratóriumában;
- a RAPEX rendszerrel kapcsolatos feladatok ellátása, mint nemzeti kapcsolattartó pont, erről a következőkben olvashatsz;
- a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer működtetése.
(forrás: http://www.nfh.hu/magyar/hasznos/termekbiztonsag)
A RAPEX rendszer egy Európai Unión belül működtetett rendszer, amely a fogyasztókra nézve veszélyes termékek letiltására szolgál. A különböző országok fogyasztóvédelmi hatóságai e rendszeren keresztül értesítik egymást azokról a termékekről, amelyek veszélyt jelenthetnek.
Az aktuálisan letiltott termékeket bárki megtekintheti a NFH weboldalán. Ugyanitt lehet tájékozódni, hogy a hatóság milyen területeken végzett vizsgálatokat az elmúlt években (pl. a mutatványosok üzemeltetéséről) és az elvégzett vizsgálatok eredményéről is tájékoztat bennünket.
További állami fogyasztóvédelmi szervezetek
Gazdasági Versenyhivatal
Másik fontos fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó intézmény a Gazdasági Versenyhivatal.
A Gazdasági Versenyhivatalt az Országgyűlés hozta létre, amikor elfogadták a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényt. A GVH-nak illetékessége országos.
A gazdasági verseny kedvező hatásainak (hatékonyság javítása és folyamatos innováció) érvényesülése érdekében szükséges a versenyvédelmet biztosító jogi szabályozás. Ahogyan a sportversenyeken tilos doppingszereket használni, úgy a gazdasági versenyben is tilos tisztességtelen módon vagy a versenyt korlátozva, vagy a fogyasztókat megtévesztve előnyt szerezni. Vannak olyan cégek, amelyek vagy egyedül vannak a piacon, vagy szinte nem lehet kikerülni őket (például az áram-, gázszolgáltatók). Ezek a cégek az erőfölényüknél fogva meg tudják károsítani (például egy indokolatlan áremeléssel) a fogyasztókat. Ezt az „erőfölénnyel való visszaélést” is vizsgálja és bünteti a versenyhivatal.
A GVH kivizsgálja, ha felmerül egy versenyt korlátozó visszaélés gyanúja (például egy versenytárs valótlanságokat állítva rontja a cég hírnevét vagy üzleti titkokat lop), továbbá szankcionál törvénysértés esetén (eltiltás, bírság). Ezzel együtt megpróbálja meggyőzni az állami szereplőket arról, hogy egy törvényhozásnál ne korlátozzák a szükségesnél nagyobb mértékben az egészséges versenyt. Mindezeken túl törekszik arra, hogy az alapvető ismereteket a cégek és a fogyasztók is elsajátítsák.
MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ és Pénzügyi Felügyelet
2013 szeptemberétől a korábbi Pénzügyi Szerveztek Állami felügyelete és a Nemzeti Bank összevonásával alakult ki a Nemzeti Bank részeként működő új intézmény, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja és Pénzügyi Felügyelete.
Ez a szervezet vizsgálja a pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó jogszabályok és intézkedések betartását. A pénzügyi szervezetek gazdálkodó szervezetek, amelyeknek elsődleges célja a haszonszerzés. A felügyeleti rendszerre azért van szükség, hogy visszafogja és kordában tartsa a túlzott kockázatvállalást, amely megingatná a gazdasági rendszert. Hatáskörébe tartoznak a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, önkéntes nyugdíjpénztárak, stb.
Feladatai:
- A szervezetek piacra lépésének engedélyezése
- A működési szabályok betartása
- A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok betartása, a panaszkezelés, az ügyfélszolgálatok működésének ellenőrzése
- A piacról való kilépés engedélyezése
- Pénzügyi visszaélésekkel szemben való fellépés (például pénzmosás)
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladata, hogy biztosítsa a média, az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacainak törvényes és zavartalan működését. Ez a hatóság felügyeli továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakítását és fenntartását ezen szolgáltatások keretein belül. A piacfelügyelet keretében ellenőrzi a szolgáltatókat, ellátja az előfizetőkkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi feladatokat. Felméréseket készít, feltérképezi a fogyasztói csoportokat és szokásokat. A lakosság bejelentést tehet a hatóságnál, ha azt tapasztalja, hogy rossz egy műsor korhatár besorolása, valamilyen nemzetet, vallást vagy egy személyt sértettek meg a műsorban vagy reklámban. A reklámokra vonatkozó más szabályok betartását (hangerő, mennyiség) viszont a hivatal folyamatosan vizsgálja, azt bejelenteni nem kell.
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a következő feladatkörökben tevékenykedik:
- Földgáz- és villamos energia ellátással kapcsolatos eljárások (például a földgáz biztonsági készletezése)
- Távhőszolgáltatással kapcsolatos eljárások
- Vízközmű szolgáltatással kapcsolatos feladatok
- Megújuló energiaforrások
- Hulladékgazdálkodás
- Egyenlő bánásmód érvényesítése és hatásos verseny elősegítése
- Adatgyűjtés, adatfeldolgozás a felsorolt pontokkal kapcsolatosan
Nemzeti Élelmiszerlánc - biztonsági Hivatal (NÉBIH)
A lakosság jelentős részét aggasztják az élelmiszerekben esetlegesen található káros anyagok, mások aggodalommal követik a genetikailag módosított élelmiszerek piacra kerülését. Jogos elvárás, hogy az elfogyasztott élelmiszer ne károsítsa egészségünket. Erre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal figyel, melynek egyik része az Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság, aminek kiemelt feladata az élelmiszerekből származó egészségártalmak kockázatának értékelése. Fő célkitűzésük, hogy hiteles, megbízható információkkal segítsék a fogyasztók egészségének védelmét, az élelmiszerek közvetítette ártalmak megelőzését. A hivatal országos laboratóriumhálózatot működtet, irányítja a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, állategészségüggyel, takarmánybiztonsággal, talajvédelemmel, erdő- és vadgazdálkodással, halászattal, élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos feladatokat.
Az Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal hazai partnerintézménye.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)
„Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) állami költségvetésből működtetett központi hivatal, amely irányító, koordináló és felügyeleti feladatokat lát el a közegészségügyi, a járványügyi, az egészségfejlesztési, az egészségügyi igazgatási tevékenységek felett, továbbá felügyeli az egészségügyi ellátást.” (forrás: hu.Wikipedia.org)
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a fentieken túl részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait.
Önkormányzatok
A fogyasztóvédelmi törvény értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit, támogathatják a fogyasztóvédelmi szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét, valamint fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtethetnek. A helyi képviselő-testületek és a jegyzők is rendelkeznek fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörrel. A jegyzőnél kell bejelenteni a területén induló kereskedelmi tevékenységet, valamint ezzel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási feladatokat is ellát a jegyző. Az önkormányzatok jegyzője hitelesíti a Vásárlók könyvét is.
Érdekképviseleti civil szervezetek
Érdekképviseleti szervek
Követve az Európai Uniós jogrendszert a civil érdekképviseleti szervek egyre számottevőbb fogyasztóvédelmi feladatokat látnak el.
Az állam egyre nagyobb mértékben ad át fogyasztóvédelmi feladatokat civil szervezeteknek (bár nem ruházza fel őket hatósági jogkörrel). A cél az, hogy az állam fogyasztóvédelembe való beavatkozását felváltsa a fogyasztók tudatosabb fellépése saját ügyükben.
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE)
A Fogyasztók Országos Tanácsa 1982-ben jött létre, majd az 1991. évi átszervezéssel megalakult jelenlegi formájában az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE). Az elmúlt évek során az OFE számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az önkéntességre támaszkodva hogyan tudja legjobban fejleszteni szakmai tevékenységét, és mennyire képes befolyást gyakorolni az ország fogyasztóvédelmi politikájára. Az OFE olyan kiemelkedően közhasznú non-profit szervezet, amely helyi fogyasztóvédelmi csoportok szövetségeként, és ugyanakkor országos érdekvédelmi csoportosulásként is működik. Az OFE tagsága magában foglalja Magyarország minden megyéjének regionális fogyasztóvédelmi csoportjait, valamint több város helyi fogyasztóvédelmi szervezeteit. A szervezetben a különféle területek (jogi tanácsadás, élelmiszerbiztonság, pénzügyek, média és PR) szakértőin kívül jelenleg mintegy 2000 önkéntes is bekapcsolódik az OFE munkájába. (forrás: www.ofe.hu)
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME)
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete - FOME az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrejött országos társadalmi szervezet, működése Magyarország területére terjed ki. A FOME tevékenységi körében gondoskodik a fogyasztói érdekek feltárásáról, képviseletéről és védelméről. Az Egyesület szervezi és támogatja a fogyasztói jogi képviseletet, közvetlen jogi képviseletet viszont nem lát el. Az Egyesület a következő tevékenységeket folytatja: oktatási tevékenység, kutatási tevékenység, jogvédő tevékenység, nemzetközi tevékenység.
Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ)
A 2001. évben bejegyzett Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) független társadalmi szervezet, amely alapszabályában a fogyasztóvédelmi szervek érdekképviseletét jelölte meg és tevékenységét azóta is ennek megfelelően végzi. Többek között közreműködik a hazai fogyasztóvédelmi politika kialakításában, elősegíti a fogyasztók érdekeit figyelembe vevő jogszabályalkotást, konferenciát, bemutatót szervez, kiadványt jelentet meg, fogyasztóvédelmi oktatást, és képzést, pedagógus-továbbképzést szervez, jogi segítségnyújtást végez, stb.. A Szövetség feladatai közé tartozik továbbá a hazai civil fogyasztóvédelmi kultúra fejlesztése, az egységes fellépés megvalósítása. A Szövetség tagjai az általános célok mellett a fogyasztók egy-egy olyan speciális területen való védelmét szolgálják, mint például a biztosítás, az energiaszolgáltatás vagy a társasházak működtetésével kapcsolatos viták megoldása.
Tudatos Vásárlók Egyesülete
A Tudatos Vásárlók Egyesülete non-profit, közhasznú szervezet. Célja a fogyasztók hosszú távú érdekeinek képviselete, a fogyasztók tájékoztatása. Célja továbbá, hogy Magyarországon népszerűsítse és támogassa a környezettudatos vásárlói magatartást, az etikus (környezetileg és társadalmilag felelős) vásárlást és vállalati tevékenységet, a fenntartható fogyasztási és termelési mintákat, az ökoszociális piaci érzékenységet, illetve a vásárlók jogainak és kötelességeinek ismeretét. Az egyesület működteti a TudatosVásárló.hu internetes magazint, illetve a Cégmérce című adatbázist, amely támogatást nyújt a fogyasztóknak abban, hogy a felelősen működő vállalkozásokat támogassák elköltött forintjaikkal, illetve, hogy megtudják, mely vállalatok érdemtelenek a támogatásra. Honlapjukon (tudatosvasarlo.hu) rengeteg hasznos információt találhatsz, érdemes körülnézni! Egy konkrét példát is említve: a http://tudatosvasarlo.hu/cimkek oldalon rengeteg termékcímkét szedtek össze, és leírják, melyik mit jelent: itt jól ki lehet okosodni, hogy milyen terméket érdemes választanod, ha környezetbarát vagy egészségvédő, illetve etikus vásárló akarsz lenni.
Fogyasztóvédelmi Tanács
Az állam 2011-ben a Fogyasztóvédelmi Tanács felállításával teremtette meg a fogyasztók és gazdálkodó szervezetek konzultációjának lehetőségét. A cél az volt, hogy egy hatékony konzultációs és véleményezési joggal rendelkező csoport segítse a fogyasztóvédelem kialakítását. A tanácsba három oldalról delegáltak tagokat: kormányzati oldalról minisztériumi képviselőket; fogyasztói oldalról a civil szervezetek elnökeit; vállalkozói oldalról különböző kamaráknak a képviselőit.
Békéltető testületek
A békéltető testületeket egy kormányrendelet hívta életre 1997-ben és 1999-től kezdték meg a működésüket. A Békéltető Testületek alapvető célja, hogy gyors, független szakmai és olcsó vitarendezési lehetőséget adjanak a fogyasztók számára, mellyel elkerülhetik a bírósági eljárások útvesztőit, igényeiket azonban mégis hatásosan tudják érvényesíteni. A Testület célja, hogy a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek, azaz a vállalkozók között felmerült vitás ügyeket a felek közötti egyezséggel zárja le a békéltető testület eljárása. Ha nem jön létre egyezség, akkor a Békéltető Testület a határozatával dönti el az ügyet, amelynél figyelemmel kell lennie a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésére. A gyorsaságot a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott rövid határidők biztosítják, melyeket a feleknek és a Békéltető Testületnek is be kell tartania. A gyorsaság egyben biztosítja a hatékony eljárás lebonyolítását is.
(forrás: http://www.nfh.hu/magyar/hasznos/jogi_kalauz/bekelteto.html)
Vagyis az ország egész területén igénybe vehető fórumok a békéltető testületek, ahol vitás ügyekben a döntést a testületre bízzák bírósági eljárás keretén kívül. Hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése. (forrás: http://www.bekeltetes.hu)
Felhasznált háttéranyag:
http://feosz.hu/upload/hataskorokk.pdf
http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/ujjogi/int_rend.html
http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/eki
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_fogyasztovedelem/ch01s06.html
www.szobotka.extra.hu/21Altalanos_arutan.doc
doktori.bibl.u-szeged.hu/733/1/ÉRTEKEZÉS_Fekete_Orsolya.pdf
http://www.eutanfolyam.hu/?sid=&m=19&l=1
Fogalomtár :
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
7+ 
3+ 
1+