A reklámozás és a reklámok története

Reklám, reklám, reklám mindenütt. Már fel sem tűnik, hogy akárhová nézel egy szép női arc vagy kisgyerek, vagy macsó fickó, netán egy cuki állat valamit sugall neked – általában, hogy vedd meg azt, amit reklámoz. És igen, megveszed, amit reklámoznak! Ezekkel a vásárlásokkal aztán szépen kifizeted a reklámot, amit láttál, mert a reklámok költsége is benne van az árban rendesen! Ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogyan is hatnak ránk a reklámok, és felismerni, ha éppen olyan dolgot veszünk meg, amire nincs is szükségünk – de megvesszük, mert a reklám „megveteti” velünk. Lássuk tehát, mi is az a reklám!

A reklám a kommunikáció, a tájékoztatás egy formája, célja a fogyasztók egyes szolgáltatásokkal, termékekkel való megismertetése. Törekszik arra, hogy a fogyasztók számára vonzóvá vagy éppen elrettentővé tegyen termékeket vagy szolgáltatásokat, így akarja a fogyasztók véleményét, szükségleteit, igényeit tudatosan befolyásolni. A reklámok elkészítése és elhelyezése vagy sugárzása szolgáltatás, az erre való igény (ami a gyártók igényét és a fogyasztók igényét is jelenti) működteti az úgynevezett reklámipart. Ezzel a reklám többek között lehetővé teszi a kereskedelmi televíziók és rádiók működését, akik a reklámbevételekből tudják magukat fenntartani, erre utal a „kereskedelmi” jelző is a nevükben. (Ezért is van a rengeteg reklám a filmek között, a nagy nézettségű filmbe vagy műsorba belerakott reklámperceket lehet a legdrágábban eladni, ebből élnek meg a kereskedelmi adók!)

Reklámok és reklámozás a múltban, a reklám-fejlődés szakaszai

A reklámok kialakulása rengeteg fejlődésen ment keresztül az ókortól napjainkig. Köszönhető ez már az egyiptomiaknak (!), Gutenbergnek, de leginkább az angoloknak. A reklámtevékenység történetében két nagy korszakot különböztethetünk meg. Az első periódus a reklám megjelenésének és fejlődésének elő korszaka, melynek első ránk maradt dokumentuma egy egyiptomi papirusztekercs, még a fáraók korszakából! Gondoltad volna, hogy már ők is reklámoztak? A következő felkutatott állomás az i. e. 3-4. század, amikor az ókori Görögországban a bortartó edényeken már megjelentek a mostaniakhoz hasonló címkék, a római korból pedig több falra festett hirdetés (pl.: Pompeiben) maradt ránk és vált ismertté, mint híres ókori reklámok. A megtalált reklámok miatt a reklámozás legelső formái, ősei a köztéri és az áru-reklámok.

1483-ban nagy változás kezdődött a reklámok fejlődésében Gutenbergnek köszönhetően, amikor is a nyomtatás és a nyomdák termékei elterjedtek. Lehetővé vált a reklámüzenetek széles körben történő terjesztése a nyomtatás lehetőségét kihasználva, azonban továbbra is a szóbeliség maradt a domináns, mert csak a lakosság elenyésző része tudott írni, olvasni. A hirdetmények szövegeit írástudók olvasták fel, de a képeket, ábrákat már mindenki fölismerte. A 15. századi Angliában készült az első szórólap, majd a 17. század közepén az első újság (sajtó)hirdetés, és nem sokkal később Franciaországban az első sikeres hirdetési újság. Az ipari forradalom fontos változásokat hozott a hirdetésekkel kapcsolatban is. Megindult a tömegtermelés, így felmerült az igény a tömegek megszólítására, vagyis arra, hogy a termékeket széles körben népszerűsítsék a fogyasztók körében.

A nagy ugrás a 19. században következett be, amikor a nyomdai technika lehetővé tette képek, sőt színes képek tömeges megjelenését. Innentől kezdődik a reklámozás nagy története...

A márka-reklám „atyjának" Thomas J. Barrattet (1841 - 1914) tekintik, aki a Pears szappant vitte óriási sikerre. Barratt módszere nem volt túl bonyolult, de bejött neki! Mivel az volt a célja, hogy a szappanját a felsőbb osztályok jómódjával és eleganciájával hozzák összefüggésbe, egyszerűen megvásárolta néhány e körben divatos korabeli festmény szerzői jogát, majd ezekre rákomponáltatott egy-egy márkafeliratot, illetve alkalmasint egy-egy szappant. És sikerrel járt elképzelése! Fogyott a szappan és a reklám-marketing történelem egyik legelső marketing kampányát alkotta meg.

A reklám szövegírás 1870 körül jelent meg, amikor egy Charles Austin Bates nevű ember díjazás fejében vállalta hirdetési szövegek megfogalmazását.

A gazdaság fejlődésével létszükségletté vált a nyilvánosság, és a reklámok plakát vagy újsághirdetések formájában elárasztották a világot. A 20. század elejét a plakátművészet (reklámplakát) nagy korszakának is nevezhetjük.

A reklám, továbbá a marketingkommunikáció fejlődése szorosan összekapcsolódik a technikai eszközök, találmányok elterjedésével.

Az 1930-as évek gazdasági fellendülése a reklámiparban itthon is éreztette hatását. 1936-ban alakult meg az első Magyar Reklámszövetség.

A háború után a reklámozás jelentősen visszaesett, ám a 80-as évek elejétől újra beindult a reklámélet. Magyarország ebben az időben több nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhetett.

Az ezredfordulón a legjelentősebb reklámot érintő változás az internet általános elterjedése és használata volt. Vannak, akik az internetet ma már egyeduralkodóként említik, olyan eszközként, ami rövidesen átveszi a többi média szerepét is. Kutatások bizonyítják, hogy az interneten keresztül sokkal hatékonyabban valósítható meg a hirdetők azon célja, hogy megismertessék a potenciális vevőket egy termékkel, illetve márkával, hiszen itt a fogyasztók alaposabban megismerhetik a terméket/márkát, kipróbálhatják és rögtön meg is vásárolhatják.

Reklámstratégiák

A reklám fajtája, a közvetített üzenet is folyamatosan változott és változik most is. Mik voltak a főbb korszakok eddig?

A reklámstratégiák első korszakában a termék ismertetésére épült a reklám. Kezdetben ez száraz információközlés lehetett, aztán a 20. század elejére rámenőssé vált a stratégia. A rámenősség a szövegekre volt jellemző, míg a képeken az alakok valamilyen akciós viszonyban voltak a termékkel és mindig a terméken volt a hangsúly. Érvelő jellegűek voltak az üzenetek, és a figyelem a termék különleges tulajdonságaira irányult. Előfordultak valótlanságok is, de ezek nem keltettek felháborodást.

A második korszakban a társított értékek jutottak döntő szerephez, például, hogy aki ezt a terméket használja, ugyanolyan szép, fiatal, elragadó és magabiztos lesz, mint a hirdető. A meggyőzésnek egyre inkább ezt a mellékútját választották, hiszen a reklámetika a valótlan állításokat és a versenytárs elleni negatív kampányt tiltotta, de a társított értékeknél bármit lehetett mondani, üzenni. A második korszakban a termékek tárgyi differenciálódását a hozzá kapcsolt eszmei differenciálódás is követte.

Végül, a harmadik korszak egy új fogyasztóval találta szembe magát, aki megszokta a társított értékek, a reklám-ígéretek valótlanságát és ezért rezignált szórakozottsággal vagy unalommal szemléli azokat. A reklámok vizualitásukkal, ötletességükkel továbbra is lekötik a figyelmet, de a társított érték üzenete már kevésbé hatásos. Ebben a korszakban kialakult egy igen kifinomult szimbolikus reklámkultusz. A modern reklámokban a csillogás mellett újra előkerül a hétköznapiság. A tömegközpontú meggyőzés technikája is fontossá vált. Elszaporodtak a „lasor” reklámok, ahol egy szakértő (aki gyakran külföldi intézet képviselőjeként, vagy kutatójaként van szerepeltetve) próbál meggyőzni minket. A harmadik korszakban nem az elkábítás, hanem a szórakoztatás a hírverés legfőbb eszköze.

Reklámkorszakok

Szokás a reklámkorszakokat a média galaxisai szerint is megkülönböztetni. Ezek:

1. Gutenberg galaxis: Nyomtatott média (plakát, folyóirat, könyv)
2. Marconi galaxis: Elektronikus média (TV, rádió, video)
3. McLuhan galaxis: A Hálózat korszaka (web, mobil, digitális TV, tartalommegosztás, GPS, webcast)

A reklámok fajtái

Napjaink reklámjait alapvetően 4 nagy csoportba sorolhatjuk az alapján, hogy milyen módon próbálnak meggyőzni bennünket.

Racionális reklámok

• azaz ésszerű, vagy észre ható reklámoknak nevezzük azokat a reklámokat, amelyek hasznos információkat közölnek, tényszerűek és a termék vagy szolgáltatás használatával kapcsolatos adatokat, jellemzőket közvetítenek.

A reklámszlogenek általában így kezdődnek:

"Íme itt vagyok..."

"Fizessen elő..."

"Legyen Ön is..."

"Győződjön meg..."

"Jobban tisztít, mint..."

Emocionális vagy érzelmekre ható reklámok

A racionális reklámmal ellentétben az emocionális vagy érzelmekre ható reklámok nem az eszünket akarják meggyőzni, hanem olyan érzéseket igyekeznek kelteni, amely érzéseket azután összekapcsoljuk a reklámozott termékkel vagy szolgáltatással. Igen elterjedt és jellemző fajtája az ún. life-style reklám, azaz életstílus reklám, ahol az üzenetben egy ideális élethelyzet, szituáció kerül bemutatásra, amely a reklám szerint a termék, szolgáltatás használatának köszönhető. Biztosan mindenki fel tudja idézni magában a gyönyörű napsütéses reggelen ébredező, tágas, világos konyhában reggelihez készülődő családot, (Anya, Apa, két gyerek, fiú és lány) ahol mindenki szép, egészséges, boldog, mosolyog, könnyedén vág neki a napnak, általánosságban nincs sok látható problémája, és persze ez például az adott gyümölcslé vagy sütemény reggeli fogyasztásával függ össze.

Irracionális vagy sokkoló reklámok

A mai fogyasztói világban, ahol folyamatosan reklámokkal vagyunk körülvéve, az emberek többsége egyre nehezebben szólítható meg. A folyamatosan, a "csapból is folyó" reklámokra már nem figyelünk fel. Emiatt alkalmazzák bizonyos esetekben az irracionális vagy sokkoló reklámokat, amelyek valami olyan képi, vagy hangi megjelenítést tartalmaznak, olyan üzenetet hordoznak, amely jelentős mértékben eltér a szokványos reklámüzenetektől. Ezek a megdöbbentő képek, rövidfilmek azonban olyan hatást váltanak ki, amelyre nem lehet nem odafigyelni, sőt hosszabb idő elteltével is eszünkbe jutnak, beszélünk róluk és így a reklámba szőtt termék vagy szolgáltatás is hangsúlyos lesz.

Gerillamarketing, reklám

Az irracionális reklám egyik, ma igen népszerű válfaja a gerilla reklám, amely viszonylag egyszerű, de meghökkentő elemek alkalmazásával juttatja el az információkat a potenciális vevőkhöz. Az elnevezés a gerilla harcmodorból származik, amelynek jellemzői, hogy önszerveződő típusú, és bár gyenge a felszereltsége, ezt a saját, speciális terep alapos ismeretével és váratlan, kiszámíthatatlan módon való támadással kompenzálja. A gerilla reklám módszerei hasonlóak: új terepeken, akár tabu témákban is, ötletekre építve taktikázik, kis költségvetésből ’nagy durranás’ megoldásokat hoz. A gerillamarketing innovatív, szokatlan, sokszor meghökkentő módszereket használ az üzenet célba juttatására, és sokszor nem a hagyományos médiafelületeket választja elsődleges megjelenési helyének.

A gerillamarketing térhódításának hátterében 3 tényező áll: az egyik, hogy sokan reklámkerülőkké váltak, a másik, hogy azok a cégek, akiknek nincs túl sok bevételük, nehezebben tudják megfizetni a klasszikus (nagyon drága) reklámmegoldásokat, a harmadik pedig, hogy a fogyasztóknak a sok reklámtól jelentősen megemelkedett az ingerküszöbe. A gerillamarketingnek pont ez a helyzet az ideális. Pimasz, provokatív megoldásait szellemes és interaktív kivitelezésben, ráadásul olcsón kínálja – és ez teret hódít! Az általa használt alkalmaknál vagy azt használja ki, hogy bármi, ami a környezetünkben van, alkalmas hirdetésre – ld. a fenti képet –, vagy egy úgynevezett hype (flashmob) rendezvényt szervez, ami a járókelők figyelmének felkeltésére irányuló alkalmi felhajtás, attrakció. A terjesztési módszerei pedig a ’Buzz’ – hagyományos szájról szájra terjedő hírek, vagy vírusmarketing – az előző online változata, és az Astroturfing  – mesterségesen létrehozott fogyasztói csoportok használata.

Társadalmi célú reklámok, politikai hirdetések

Köznapi értelemben nem tartoznak a reklámok közé, azonban mégis ide soroljuk a társadalmi illetve politikai célú hirdetéseket. Ezek gyakran közcélokat, a társadalom szempontjából fontos ügyeket jelenítenek meg és hívják fel rájuk a figyelmet. Mivel közvetlen céljuk nem egy termék vagy szolgáltatás megvásárlására való buzdítás, hanem bizonyos társadalmi folyamatokkal kapcsolatos szemléletek, attitűdök megváltoztatása, így a társadalmi/politikai reklám célja ugyan nem egyezik meg a hagyományos reklámokéval, azonban hatásmechanizmusuk azonos.

Hogyan hatnak a reklámok?

A reklámok hatása pszichológiai jellegű hatás, azaz figyelmünkre, gondolkodásunkra, akaratunkra hatnak és ezzel váltanak ki cselekvést. Ahhoz, hogy képesek legyünk tudatosan, a reklámok hatásainak nem kitéve élni, ismernünk kell, hogyan befolyásolnak bennünket a reklámok.

Az AIDA modell

A reklámok tömeges megjelenése időszakában, 1925-ben alkotta meg E. K. Strong azt a modelljét, amely a reklámok hatását mutatja meg. Ez tökéletesen leírja a sikeres reklámkommunikáció folyamatát, ahogy a fogyasztó különböző lépéseken megy keresztül a vásárlásig. Az AIDA egy betűszó, amely az angol megfelelőknek a kezdőbetűiből tevődik össze. Attention (figyelem felkeltése), Interest (érdeklődés kialakulása), Desire (vágy felkeltése) és Action (vásárlás/ az „akció”) az egymást követő négy állomás, amin keresztül megyünk a reklám hatása alatti vásárláskor.

A figyelemfelkeltés (Attention) eszközei:

• Több érzékszervre ható reklám
• Passzív figyelemre ható reklám (nem is tudatosul bennünk, hogy pl. egy bevásárlóközpontban a háttérben reklámüzeneteket is hallunk, ezek mégis hatnak ránk)
• Erős érzékszervi hatások alkalmazása (hangosabb hang, szín, fény)
• Feltűnő hirdetés (vagy áru) elhelyezés
• Hirdetés mérete
• Hirdetés mozgása, vagy mozgás ábrázolása
• Szokatlan dolgok, eszközök felhasználása

Az érdeklődés (Interest) felkeltése:

• A figyelem felkeltése után azonnal közölni kell a reklámüzenet lényegét
• Főmondat alkalmazása, ami könnyen megjegyezhető, de egyedi (headline, banner)
• Asszociáció: a termék és a hirdetés közötti kapcsolat (logó, szlogen, más elemek)
• Az emlékezet stimulálása: ismétlés, esztétikum, túlzás, humor, elegancia

Vágyak (Desire) felkeltése:

• A fogyasztók egy része felfigyel a kommunikáció tartalmára.
• Felébred a vágy a termék megszerzése iránt.
• A reklám hatására eljutnak oda, hogy úgy érzik, szükségük van a termékre.

Itt lép be a tudatosság a fogyasztói viselkedésbe. Ha felismerjük, hogy milyen pszichológiai folyamaton megyünk keresztül, és észrevesszük, hogy a feltámadt igényünk csak a reklámnak köszönhető és nem valós igény, akkor képesek lehetünk megszakítani ezt a folyamatot. Figyelj erre Te is, hátha kevesebb felesleges dolgot veszel meg!

Cselekvés, aktivizálás (Action):

• Konkrét támpontok a cselekvéshez. (Hol vásárolhatom meg?)
• A cég neve, emblémája, márka, internetes elérés, ár, egyéb elérhetőség.

Új fogalmak a reklámoknál: advertainment, mém

Egy érdekes új fogalom az Advertainment, az Advertising (hirdetés) és az Entertainment (szórakoztatás) összevonásából jött létre. Ennek keretében jönnek létre azok a reklámok, amelyek lényegében a szórakoztatásunkat is szolgálják, és néha már nem is vesszük észre, mi és miért történik…

És egy másik új szó: a mém: mémnek nevezzük az utánzással terjedő kulturális információ egységét. A reklámok az utánzás útján hatnak, ilyen módon a mémek a reklámkommunikációnak az alapegységei. A következő táblázatban megfigyelhetitek a kommunikáció, a biológia és a gazdaság egyszerűsített felépítésének összehasonlítását.

Forrás: Sas István reklámpszichológiai előadása (A brand, 50. oldal)

A reklámokra, reklámozásra vonatkozó szabályok

A reklámok és a reklámozás egyrészt a gazdasági rendszer mozgatórugója, hiszen fogyasztásra ösztönöz, felhívja a figyelmet a különböző új termékekre és szolgáltatásokra, ezzel a gazdaság számára közvetett és közvetlen módon is pozitív hatással bír. Másrészt azonban befolyásol bennünket és az egyes fogyasztókra nézve hatalmas veszélyt jelenthet, ha a reklámozás mennyiségében és módszereiben túlzásokba esik. Ahhoz, hogy az a kényes egyensúly, amely minden szereplőnek megfelelő, megmaradjon, Magyarországon az EU elveinek és direktíváinak megfelelő jogszabályokat alkalmaznak a reklámok kapcsán.

Reklámtilalmak

A főbb reklámtilalmak a következők:

Abszolút reklámtilalmak:

• személyhez fűződő jogok, kegyeleti jogok személyes adatok védelméhez való jogot sértő reklám
• erőszakra buzdító, közbiztonságot sértő reklám
• félelemérzetet keltő reklám

Általános reklámtilalmak:

• amely gyermek és fiatalkorúaknak szól, és fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, hiszékenységüket kihasználja, a felnőtt korúakat vásárlásra ösztönzi
• szexualitást különösen hangsúlyozó reklám
• a pornográf reklám
• az adott üzleten kívül tilos a szexuális szolgáltatás reklámja
• burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám
• megtévesztő reklám
• nem létező áru reklámja
• tilos forgalomban nem lévő árut reklámozni

Egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak:

• tilos az adott üzleten kívül fegyvert, lőszert reklámozni
• tilos a kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszereket reklámozni
• dohányáru és alkohol csak korlátozásokkal (vagy ma már egyáltalán nem) reklámozható
• Összehasonlító reklám csak akkor tehető közzé, ha nem megtévesztő, nem sértheti más jó hírnevét, nem vezethet tisztességtelen előnyszerzésre, kizárólag azonos rendeltetésű árukat hasonlíthat össze, miközben tárgyilagosnak kell lennie.

Reklámetika

A reklámozásra vonatkozó jogszabály alapelve az, hogy a szűk körű tiltáson túl a további részletes reklámszabályozást a reklámszakma képviselői önszabályozó módon alkossák meg. Ez jól működő rendszer, hiszen a reklámokkal foglalkozók (reklámügynökségek, hirdetőfelületek tulajdonosai, terméküket hirdető cégek, stb.) közös érdeke, hogy a reklámok ne lépjenek túl egy határt, ami után a fogyasztók bizalma egyszer csak annyira lecsökken, hogy egyáltalán nem lesz már a reklámoknak hatékonysága, értelme. Ezért a Magyar Reklámszövetség más szervezetekkel együttműködésben létrehozta és folyamatosan aktualizálja a Magyar Reklámetikai Kódexet, amely egy olyan normagyűjtemény, amit a reklámszakma képviselői és minden érdekelt önmagára kötelező érvényűként elfogad.

Nem tilos, de jó, ha tudsz róla, hogy az árukapcsolás, amikor egy terméket egy másikkal együtt adnak el, vagy ’ajándékba’ adnak egy másik mellé, szintén a vásárlásra csábítás egy trükkje, ami etikailag nem feltétlenül helyes – pl. játék csomagolása egy csokoládé vagy üdítő mellé.

Minden igaz, ami annak látszik?

Hamis jelölések, márkajelek

Hamisítás elleni szervezetek és a hatóságok szerint a termékhamisítás napjainkra olyannyira kiterjedt és jövedelmező üzletággá vált, hogy előretörését csakis együttes nemzeti és nemzetközi összefogással lehet megállítani. A bűnüldöző szervek arról beszélnek, hogy egyes termékcsoportokban a hamisítással megszerezhető anyagi haszon réges-rég túllépte az eddig legjövedelmezőbbnek tűnő kábítószer-biznisz által nyújtotta lehetőségeket, és már egyes terroristaszervezetek is leginkább termékhamisításból és annak bevételéből fedezik tevékenységüket. Az előrejelzések szerint a következő években soha nem látott hamistermék-áradat lepi majd el a nemzetközi piacokat, és zúdul rá a fogyasztókra, ránk. Megvédhetjük magunkat a hamis termékek által elszenvedett csalódásoktól, pénzkidobástól? Az általános fogyasztói köztudatban még mindig az él, hogy hamis termékkel piacokon, kapualjakban és az interneten találkozhatunk. Az igaz, hogy egyes budapesti és vidéki piacokon biztosan hamis termékeket kapunk, de hívtak már vissza nem eredeti márkás sportcipőket és világmárkát utánzó napszemüvegeket áruházláncokból is. A termékhamisítók egyik fő célcsoportja a fiatal korosztály. Több termékkategóriában is ők, ti vagytok a legveszélyeztetettebbek, gondoljunk csak a márkás ruházati cikkekre, zenei adathordozókra, DVD-filmekre, számítógépes programokra. Ma már mindent hamisítanak, ami eladható.

Hogy ismerhetjük fel a hamis terméket?

Egy termék ára önmagában nem feltétlenül nyújt támpontot, az olcsó áru nem biztos, hogy hamis. Külső megjelenésükben a hamisítványok nagyon sokat fejlődtek, általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy a bűnözőknek (a hamis termék előállítójának vagy forgalmazójának) az a legfontosabb, hogy termékük a lehető legjobban emlékeztessen az utánzott márkára. Vannak persze, akik megállnak a hasonlóság szintjén, és nem törekednek a tökéletességre, de van olyan termék is, ami tényleg majdnem ugyanolyan, mint az eredeti (ahogy mondani szokták: a megszólalásig hasonlít hozzá). Tévedés, hogy csak a gyógyszerek, az élelmiszerek, és a kozmetikai cikkek jelentenek veszélyt az egészségre: sajnos találkozhatunk súlyos bőrkárosodást okozó festékanyagokkal készült lábbelikkel és veszélyes ruhaneműkkel is. Ugyancsak kockázatot jelentenek a silány minőségű hamis műszaki cikkek is.

Alapszabály, hogy először a vizsgált terméket ne vegyük kézbe, ne fogjuk meg, ne tapogassuk – hacsak nem vagyunk szakértők, így amúgy sem tudjuk megállapítani az eredetiségét. Figyeljünk inkább az összképre, arra, hogy milyen benyomást tesz ránk a termék, mit jelez felénk az áru? Mit sugall a címke, az embléma? Nagyon lényeges, hogy a termék megjelenése mennyire hiteles, milyen mértékben adja vissza azt a képet, amit egy márkás terméknek felénk közvetítenie kell.

Megtévesztő reklámok

Hamis termékek reklámozása általában interneten, illetve az eladás helyén fordul elő, azonban bárhol találkozhatunk olyan reklámmal, amely valótlan dolgokat állít; így ha a reális, megszokott jellemzőkön felül hihetetlennek tűnő vonzó állításokkal találjuk szembe magunkat, kezdjünk gyanakodni. Itt is érvényes az a szabály, hogy ha valami túl jónak, túl kedvezőnek tűnik, előbb alaposan járjunk utána, és csak hiteles forrásból szerzett információkat vegyünk alapul!

Felhasznált háttéranyag:

http://tudatosvasarlo.hu/

Philip Kotler - Marketingmenedzsment. Akadémia Kiadó 2008.

Mannhardt András - A reklám valósága. MIndennapi Pszichológia 2011. 5. szám

http://www.mrsz.hu/

Vágási Mária - Marketing. Alinea Kiadó, 2007.

http://marketingkommunikacio.blog.hu/

Kovács Anikó - Marketing és reklámkommunikáció. NSZFI 2010.

http://tudatosanelni.blog.hu/2012/03/26/impulzusvasarlas_1

goodlogos.com

http://hvg.hu/tudomany/20041203interhist

http://reklamipar.hu/hirek/reklam/2013/08/14/mitol-jo-egy-reklam-0-resz-prologus-42-/

http://www.sasistvan.hu/files/reklampszichologia/

index.hu/gazdasag/2013/05/24/itt_a_reklamado_tervezete/

http://haerdekel.hu/ambient-reklam/

http://www.sasistvan.hu/files/reklampszichologia/007_A_brand.pdf