Az együttműködés lényege és értelme

 

 

"A "csináld magad" mozgalmak ideje lejárt...
Azoké a jövő, akik működő partner-kapcsolatokat tudnak kialakítani.

Az együttműködésre képes, együtt dolgozó és tanuló, a tapasztalataikat, információikat egymás között megosztó egyénekből végül egy közösség formálódik."
(John Milton FOGG)

 

Egyedül, vagy társakkal együttműködésben, ez itt a kérdés!

Ha röviden és tömören kell válaszolni, IGEN! Miért? Nem lenne jobb mégis magányos Rambóként szántani az üzleti élet sztyeppéit és mesterlövészként levadászni a legjobb lehetőségeket? Mindek „osztozni a prédán?” Nos, nézzük sorjában. Lehet, hogy Rambó túlélte egyedül a vadonban és jó kis szarvasokat vadászott magának, az is lehet, hogy a 007-es egyedül a leghatékonyabb… De egyrészt hosszú távon bizonyára egyikük sem élvezte volna a remeteséget, másrészt magányos harcosként megreked az ember fia egy szinten és onnan nem jut tovább. Nincs, kitől tanuljon, akivel megosszon, akinek kritikáira építsen, akitől visszacsatolást kapjon. Azt se felejtsük el, hogy egy mamut leterítéséhez is csapatmunka kellett. Az ősember összefogással vált „csúcsragadozóvá”!

Az együttműködés nagyobb esélyt biztosít vállalkozásod sikeressé tételéhez, és csökkenti a kockázatot. Nagyobb feladatot kisebb vállalkozások csak együttműködve tudnak megvalósítani. És vannak olyan feladatok – pl. kutatás-fejlesztési-innovációs kihívások, amelyeket vállalkozások és kutató intézetek csak együtt tudnak megoldani.

 

Anyagi és szellemi tőke összevonása

 

Az együttműködés lényege egyrészt az anyagi és a szellemi tőke összevonása, integrációja. Nem mindegy, hogy egyedül vállalkozol vagy társaságot alapítasz. Utóbbi esetben a szükséges tőkét többen adjátok össze. Ez nyilván könnyebben megy, mint egyedül. Több fejben több tudás van. Ha többen vagytok, cégetek nagyobb szellemi tőkével is fog rendelkezni. Az üzleti életben gyakran fontos szerepe van a kapcsolatrendszernek. Ha többen működnek együtt, a kapcsolatrendszer is szélesebb körű, mint a magányos vállalkozónak.

 

Együttműködés különböző tevékenységi területek között

 

Az együttműködés lényege másrészt a vállalkozás tevékenységi területén jelentkezik. Már egy olyan kisvállalkozás esetében is fontos az együttműködés, amelyben többen dolgoznak. Ha pl. vendéglőt nyitsz, kell szakács, aki megfőzi az ételeket, és kell felszolgáló, aki kiviszi ezeket. Ha internetes portált fejlesztesz, szükség lesz legalább szoftver fejlesztőre és grafikusra. Úgy a jó, ha mindenki azzal foglalkozik, amihez ért (ebben pedig folyamatosan igyekszik fejlődni és szélesíteni ismereteit)!

 

Együttműködés vállalkozások között

 

Az együttműködés azonban nem csak a vállalkozáson belül, hanem a vállalkozások között is fontos siker tényező. Vannak olyan vállalkozói együttműködések, amelyek rém egyszerűek, de hatékonyak. Ilyen, amikor vállalkozások együttműködnek a vevő szerzésben. Biztos találkozatok már ilyennel. Pl. amikor vásároltok valamit és kaptok mellé egy utalványt, amelynek átadása után a szomszéd étteremben olcsóbban kapjátok az üdítőt.

 

Vannak olyan együttműködések, amelyek spontán jönnek létre, és mégis igen előnyösek az együttműködők számára, akik többnyire eredetileg versenytársak.

Eredetileg úgy gondolták, hogy egy szakma, - pl. vendéglők, vagy ékszerészek – vállalkozói számára előnyös, ha nincs a közelben hasonló profilú üzlet. Azután, amikor vendéglők vagy ékszerboltok települtek egymás közelébe, meglepve tapasztalták, hogy mindegyiküknek jobban megy. Gondoljatok például Budapesten a Liszt Ferenc térre, ahol a vendégek tobzódnak a vendéglők és bárok kínálatában, vendéglő vendéglő hátán! Együtt jobban tudják érvényesíteni érdekeiket, terjeszteni hírüket és nagyobb vonzerőt képviselnek!

---

---

 

Az együttműködés puszta ötöse

 

Most már értitek, hogy miért előnyös együttműködésben gondolkodni. Azt azonban tudnotok kell, hogy ez nem is olyan egyszerű dolog, mert embereket, véleményeket, célokat, érdekeket kell összehangolni, mindez pedig nem sétagalopp. Nézzük meg előljáróban, melyek azok a dolgok, melyek hozzájárulnak az együttműködések sikerességéhez!

Először is, az együttműködés társas készségeket előfeltételez, hiszen „ahány ember, annyi világ”, mondja a mondás.  Világ a nézőpontra, világlátásra utal. Egy másik közmondás is megfontolandó, „ahány ház, annyi szokás”. Minden ember más családban, földrajzi helyen, kultúrában és ennek megfelelően eltérő értékek és szokások mentén formálódik, egyéni élete során csak rá jellemző megélésekkel, tapasztalatokkal gazdagodik, de egyébként is más temperamentummal, személyiségjegyekkel a puttonyában születik a világra. Mindezen különbözőségeket összehozni igazi művészet. A sokféleséget előnnyé formálni fontos és nagyon jövedelmező hozzáállás, olyan, mint amikor a pusztai betyár feláll a puszta ötösre (5 lovat hajt egyszerre, 3 elől nyargal, 2 hátul, miközben a lovas a hátsó két ló farán áll egy-egy lábbal) és együttműködésre készteti őket. Sokkal látványosabb, hatásosabb, mint egy lovon vágta-bemutatózni. Egy puszta ötös látványától hangos ovációval elolvad a közönség, mert nagyobb teljesítmény! A sikeres üzleti „puszta ötöshöz” mindenekelőtt együttműködési szándék kell, e mellett pedig elkel a hatékony kommunikáció, az asszertív hozzáállás, a jó munkamegosztás és a bizalom!

 

 

---

 

---

Közösségek és hálózatok

 

A szociálpszichológia felismerte, hogy a csoporton, illetve közösségen belül kialakulnak személyes csoportok, közösségek. Személyes csoportba tartoznak azok, akik „interakcióba” is lépnek egymással és közvetlenül befolyásolják egymást. A közösségekben nagy összetartó erő van! Nem véletlen, hogy a sikeres vállalkozások sokszor családi, vagy éppen korábbi iskolai, kollégiumi közösségben gyökerező személyes kapcsolatokból jönnek létre. Így jönnek létre a családi vállalkozások és az olyan vállalkozások, amelyet osztály-, vagy iskolatársak alapítanak.

 

Hankiss Elemér szerint a közösség olyan emberi együttélés, amelyet az alábbi tényezők tartanak össze: közösségi érdek, közös cél, közös értékrend, közösségtudat. Egy emberi csoport akkor tekinthető igazán közösségnek, ha a felsorolt tényezők közül minél több jellemző rá, és azok minél nagyobb intenzitással vannak jelen az emberek életében. A vállalkozói közösségek fontos jellemzője a közös cél és a közös értékrend, ugyanis ez bír olyan motiváló erővel, ami lehetővé teszi, hogy egyéni érdekeiket össze tudják egyeztetni a közösség érdekeivel, sőt esetleg egyéni érdekeiket alá tudják rendelni a közösség érdekeiknek.

A közösségnek sok fajtája és formája létezik, de két típust mindenképpen megkülönböztethetünk. Léteznek valóságos (hagyományos) és virtuális közösségek.

 

Valóságos közösségek

 

A valóságos közösséget csapatnak is szokták nevezni. Egy tipikus közösség fajtának tekinthetjük a csapatsportokat. A magyar vízilabda válogatott tagjai például nyilvánvalóan olyan közösséget alkotnak, amelynek közös célja a győzelem. A csapat tagjai képesek alárendelni egyéni érdekeiket a csapat érdekeinek (lemondok a gól lövésről, mert a társam jobb helyzetben van). Az eredmény számtalan olimpiai-, világ-, és európabajnoki győzelem. Persze vannak más csapatsportok is, ahol a közösség ugyan kialakul a csapatokban, de a siker elmarad. Ez pusztán azt bizonyítja, hogy a sikerhez nem elég a jó közösség, hanem bizony tehetség és sok munka is kell hozzá. Vagyis aligha lesz sikeres az a vállalkozás, amelyet az adott szakterületet alig ismerő, állandóan bulizó haverok alapítanak. Hiszen ebben az esetben a közösség célja nem a vállalkozói siker, hanem a jó buli.  

 

A valóságos – családra, iskolatársakra alapuló – együttműködés előnye, hogy gyakran már kialakult közösségen alapul. Hátránya viszont, hogy általában szűk körű együttműködést valósít meg.  

 

Virtuális közösségek

 

Az együttműködés sokszor történik hálózati formában. Hálózatot pedig virtuális közösség hozhat létre. Ezek igen széleskörű – sokszor nemzetközi, - együttműködést tesznek lehetővé. Természetesen a valóságos közösségek tagjai is lehetnek egyben hálózatok (virtuális) közösségek tagjai, így ki tudják használni mind a valóságos, mind a virtuális közösségből származó előnyöket.

Az üzleti hálózat egy olyan struktúra, amelyben a hálózat csomópontjait személyek és/vagy vállalkozások és/vagy intézmények (pl. egyetemek, kutató intézetek, non-profit szervezetek) képezik. A csomópontok számos szálon kapcsolódhatnak egymáshoz. A hálózatok jelentősége az Internet, különösen az internetes közösségi portálok megjelenésével, ugrásszerűen megnőtt. Ma már szinte minden üzleti hálózat kapcsolatai részben vagy egészében internetes kapcsolatok.

 

Nyilván számos közösségi portált ismertek. Ilyen pl. a Facebook, Twitter és a Linkedin is. Az ilyen közösségi portálokon ti is alakíthattok olyan virtuális közösségeket (csoportokat), amelyek üzleti vagy tudományos céllal működnek együtt, vagy csatlakozhattok ilyenekhez.

---

---

 

Gyakorlati példák, közösségek és hálózatok a mindennapi életben

 

Nézzünk néhány ismert példát a hálózatokra és együttműködésekre!

 

Beszállítói hálózat

Általában nagyvállalat (pl. személygépkocsi gyár) és az azt anyagokkal, alkatrészekkel, részegységekkel, gyártó berendezésekkel ellátó vállalkozások hálózata. Fontos jellemzője, hogy sok esetben a beszállítóknak is vannak beszállítói. A korszerű beszállítói hálózatokban az új termékek (pl. új személygépkocsi típusok) fejlesztése is együttműködésben folyik. Vagyis a beszállító aktívan részt vesz az általa gyártandó alkatrészek, részegységek fejlesztésében.

 

Klaszter

Olyan, egy földrajzi területen (pl. régióban) működő cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (előállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók) dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze.

Egy másik megfogalmazásban Michael Porter, a Harvard Business School professzora így jellemzi:

„Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze."

 

Konzorcium

Tagok szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése valamely feladat, projekt közös megvalósítása céljából. Konzorciumot szoktak pl. létrehozni valamely nagyobb építési beruházás kivitelezésére, vagy kutatás-fejlesztés-innovációs projektek megvalósítására. Ez utóbbiak esetében a K+F+I pályázatok kiírója gyakran lehetőségként kínálja fel a pályázóknak a konzorcium alakítást, de sokszor kötelezővé is teszi ezt.

 

Partnerkereső hálózatok

Számos olyan hazai és uniós pályázat (pl. Horizon 2020, Erasmus+)  létezik, amelyek egyes pályázataira kizárólag konzorciumi formában lehet pályázni. Az uniós pályázatoknak többnyire még fontos feltétele, hogy a konzorciumi partnereknek több országból kell származnia. A pályázatokhoz szükséges nemzetközi partnerkapcsolatok kialakítása érdekében számos internetes hálózat, illetve csoport alakult ki. Találsz ilyen csoportokat pl. a Facebook-on és a Linekedin-en. 

Munkakapcsolat során kialakuló hálózatok

Maguk a konzorciumi formában megvalósított projektek is kialakítanak partner hálózatokat. Számos olyan vállalkozás, iskola és non-profit szervezet van szerte Európában, amely különféle projektekben, különböző konzorciumi összeállításban dolgozik együtt. Az ilyen együttműködésekben a partnerek a közös munka folyamán – többnyire személyesen is - megismerik egymást, valós képet kapnak az együttműködők megbízhatóságáról, szakértelméről.   Számos ilyen hálózat igen hatékonyan működik. Ezek a hálózatok többnyire nyitottak, és gyakran keresnek olyan partnereket, akik olyan szakmai ismeretekkel rendelkeznek, amellyel egyetlen tagjuk sem. Ha lehetőség nyílik rá, és szakértelmed megfelelő, érdemes csatlakozni hozzájuk.  

---

---

 

Az együttműködés üzleti Tízparancsolata

 

 

Az együttműködő hálózatok létrehozásánál vagy egy már meglévő hálózatba való belépésnél a következőket érdemes figyelned:

• optimális méret (legalább a beinduláskor. Ne legyen se túl tág, se túl szűk körű!)
• megfelelő összetétel (specialisták, több területen jártas szakemberek, szakértők, kommunikátorok, stb.).
• a részvevők részesedése a részvételből származó előnyökből és a kötelezettségekből
• közös érdek és cél megléte
• a tagságot önkéntességi alapon szervezik meg.

Helyes, ha a hálózatnak jól körülhatárolt, elérhető valós indítékai és célkitűzései vannak, és ha a résztvevők személyesen megismerik a hálózattal kapcsolatos elképzeléseket és célokat. Előnyös, ha a partnerek megfelelően motiváltak a részvételre és arra, hogy a célokat sajátjuknak érezzék.

Végezetül fussunk át még egyszer néhány olyan ponton, ami egetverően fontos ahhoz, hogy „jóravaló” hálózatot alakíts ki! Lássuk a medvét, az együttműködés üzleti 10 parancsolatát!

• A hálózat munkáját szakmai és/vagy személyi bizalomnak és megbecsülésnek kell alátámasztania. Bizalomról lévén szó két alapesetet különböztethetünk meg. Az első esetében a bizalom már kialakult (pl. családi kapcsolatok, régebbi kapcsolatok, közös munka, stb.) A második esetben a bizalmat még ki kell alakítanunk. Ehhez jól jöhet néhány tanács.
  • Ahhoz, hogy kapjunk, előbb adni kell! Vagyis ahhoz, hogy megbízzanak valakiben, annak először bizalommal kell közelítenie a másik felé, és viszont, „rá kell szolgálni” a megelőlegezett bizalomra. 
  • Első lépésként olyan dolgokat kell bízni valakire, amelyeket várhatóan el tud végezni. Így sikerélményt kap, és úgy érzi, rászolgált a bizalomra. 
  • A sikeresen teljesített feladatot mindig el kell ismerni.
  • Ha a vezető megbízható, akkor ez olyan értékké válik a cégben, amelyet a többiek is elfogadnak. 
  • Javasolt megengedni, lehetővé tenni, hogy legyen „második esély”. Ha valaki egyszer hibázik, az még nem jelenti azt, hogy érdemtelen a bizalomra. Fontos az, hogy vállalja a tévedését, ne féljen beismerni és kommunikálni azt a többiek felé. Csak azt lehet kijavítani, amiről tudsz!
• Következetes és egyenlő részvétellel a munkában sokra jut egy csapat. Óvakodjatok a „potyautasoktól” gyakori, hogy a hálózathoz csatlakoznak olyanok, akik a közös munkában nem akarnak részt venni, kizárólag a tagságból származó előnyökből kívánnak részesülni. Ez általában már a hálózati tevékenység kezdetén kiderül. Igyekezzetek gyorsan megszabadulni tőlük! Ez általában nem egyszerű, de előbb-utóbb megvalósítható.
• A hálózat tagjainak ismerniük kell saját szerepüket és feladataikat, valamint egymás szakterületeit.  Ismerd meg és válogasd meg a partnereidet!
• Nem érdemes olyat ígérni, amit nem fogunk tudni teljesíteni. Ez nekünk és partnereinknek is csak feszültséget, kellemetlenséget okoz.  Fel kell mérni az erőforrásainkat és ennek függvényében tenni ígéretet bármire!
• Hogy ne kelljen 7 fejű sárkánnyal harcolnunk, jó, ha van egy „vezér”, egy mindenki által elismert pártatlan irányító (koordinátor). A jó koordinátor karizmatikus vezető, akit valós érdemei miatt mindenki elfogad.
• Ellenőrizni kell, hogy minden résztvevő partner elégedett-e az előrehaladás irányával/mértékével és érzi-e részvételének szükségességét (szükség szerint személyenként). A partnereknek pedig őszintén képviselniük kell véleményüket, illetve egymást is meg kell hallgatniuk, nem „fennakadva” az esetleges véleménykülönbségeken.
• Egyértelmű, letisztázott felelősségkörök és „irányzék” nélkül nem tud hatékonyan dolgozni egy csapat. Átlátható rendszer szükséges az új tagok bevonásához és a kilépő tagok pótlásához úgyszintén.
• Fontos a jó és kiegyensúlyozott külső és belső információáramlás és kommunikáció.  Az asszertív magatartás kulcs a sikeres működéshez!
• A hibáktól nem félni kell, hiszen emberi dolog, de időt kell szánni felfedésükre és orvoslásukra. Visszajelzésen / értékelésen / nyomonkövetésen keresztül biztosítani kell a szükséges változtatások végrehajtását. Ha lehetséges, személyes megbeszéléseket kell tartani, de szükség esetén ezt helyettesítheti vagy kiegészítheti az internetes kommunikáció (pl. skype).
• A nyitottság a másságra igen fontos! A sokszínű képességekkel, tapasztalatokkal rendelkező közösség gazdag!

---

---

---

---

---

Felhasznált háttéranyag:

 

Pályázatok – http://startupguide.hu/europai_unios_palyazatok

Hofmeister-Tóth Ágnes, Mitev Ariel Zoltán (2013): Üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika

Képek: http://pixabay.com