A vállalkozás gazdálkodása

 

Minden vállalkozás életképességének egyik alapvető feltétele a jó gazdálkodás. Ez erősen leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a vállalkozásnak több bevétele legyen, mint kiadása. Így alapvető céljában nagyon hasonló egy háztartás gazdálkodásához, vagy a Te zsebpénzeddel való gazdálkodásodhoz. Ha jól gazdálkodsz, mindig lesz nálad valamennyi pénz. Vagyis kevesebbet költesz, mint amennyi zsebpénzt a családodtól kapsz és esetleg különféle munkákkal megkeresel.

 

 

Ezt vállalkozásod nyelvére lefordítva, jól gazdálkodsz akkor, ha mindig időben ki tudod fizetni a működéssel kapcsolatos esedékes kifizetni valókat, - amelyek alapvetően a beérkezett számlák ellenértékét, dolgozóid munkabérét és az adókat, járulékokat jelentik, - és ha mindezek után még marad olyan pénzed, amelyet saját céljaidra kivehetsz, sőt még fejlesztést is finanszírozni tudod.

 

 

Alapvetően a vállalkozásotoknak van saját tőkéje és bevétele. A bevétel természetesen mindig pénz, a tőke alapvetően két részre osztható a befektetésekre és a pénzre. Egy vállalkozás befektetései főként a működtetéshez szükséges gépek, berendezések, ingatlanok valamint a szellemi termékek tulajdon vagy hasznosítási jogának értéke és a pénzügyi befektetések (pl. részvény, tulajdonrész más kft-ben) jelentik.

 

Bevételek

 

Bevételeid alapvetően két csoportra oszthatók; az árbevételre és az egyéb bevételekre. Az árbevételeket azok az összegek jelentik, amelyet az eladott termékeitek és szolgáltatásaitok ellenértékeként kaptok. Az árbevétel két fajtája van; a nettó- és a bruttó árbevétel. A kettő annyiban különbözik egymástól, hogy a bruttó árbevétel tartalmazza az ÁFÁ-t, a nettó pedig nem.

 

Egyéb bevételek pedig azok a bevételek, amelyeket nem az eladott termékeitek és szolgáltatások ellenértékeként kaptok, pl. pályázaton elnyert támogatások, hitel, stb.

 

Kiadások

 

Ki kell fizetnetek a dolgozóitok munkabérét legyenek azok alkalmazottaitok vagy megbízási szerződéssel dolgozók. Ki kell fizetnetek az általatok megvásárolt áruk és szolgáltatások ellenértékét. Ezenkívül még meg kell fizetni a jogszabályok által előírt adókat és járulékokat, esetleg hitelt kell törlesztenetek, stb.

 

A kiadásokat alapvetően két részre oszthatjuk; költségek (ráfordítások) és befektetések. Ez utóbbiak állóeszközökből (pl. számítógép, gépek, berendezések, ingatlanok, stb.) és immateriális javakból (pl. szoftver és egyéb licencek, stb.) állnak. Az adók és járulékok egy része szintén költségnek számít (pl. a béreket terhelő járulékok), még egy másik részük külön kezelendő kiadás (pl. ÁFA és a társasági nyereségadó)

 

 

A fenti csoportosítás majd a mérleg és adóbevallás készítésénél lesz fontos, mert a kiadások közül csak a költségek vehetők figyelembe közvetlenül a cég gazdasági eredményének meghatározásánál. A befektetések esetében csak az un. értékcsökkenési leírással számolhattok. Az értékcsökkenési leírás azt jelenti, hogy az állóeszközök és immateriális javak megvásárlására fordított kiadást csak egy jogszabályokban meghatározott idő alatt számolhatjátok költségként. Ennek az az alapja, hogy az ilyen eszközök hosszabb ideig (évekig) használhatók, viszont egy idő után pótolni kell ezeket, mert tönkremennek, gyakran meghibásodnak (karbantartásuk, javításuk túl drágává válik), vagy egyszerűen elavulnak (már nem lehet velük versenyképes minőségű és/vagy árut vagy szolgáltatást előállítani.)

 

Így pl. ha a lap-top-od ÁFA nélkül 300.000 Ft-ba került és 3 év a leírási ideje, akkor évente csak 100.000 Ft-ot számolhatsz el értékcsökkenési leírásként. 

 

A vállalkozás finanszírozásáról sokat megtudhatsz, ha a finanszírozásról szóló kiemelt játékunkkal játszol, illetve elolvasod annak áttekintőjét.

 

---

---

 

A vállalkozás pénzügyei és számvitele

 

Tévedések elkerülése végett egy vállalkozás pénzügyeinek adminisztrációjára, az un. számvitelére (közismertebb nevén a könyvelésére) nem csak azért van szükség, mert a NAV (Nemzeti Adó és Vámhivatal) az adóbefizetések megfelelő mértékét ellenőrizni tudja, és mert a Számviteli törvény ezt előírja. A könyvelést nem azért találták ki, hogy a hatóságok a szerencsétlen vállalkozásokat felesleges, unalmas tevékenység végzésére kényszerítsék.

Ezt bizonyítja az, hogy a számvitelt már akkor alkalmazták, amikor még nem létezett adóhivatal, adótörvény, sőt a mai értelemben vett állam sem.

A könyvelés első, kezdetleges formái már Sumér és Mezopotámiai kultúrákban is megtalálhatók voltak. Ezt akkoriban a mezőgazdasági termékek mennyiségének és egymáshoz viszonyított értékének rögzítésére használták. A matematikailag rendszerezett számvitel („kettős könyvelés") jóval később, Itáliában jelent meg. 1495-ben adták ki Velencében az első könyvelésről szóló művet, Luca Pacioli értekezését. Az első erről szóló angol nyelvű könyv pedig  1543-ban jelent meg Londonban.

Az első mérleget (vigyázat, ez nem fizikai értelemben vett mérleg) 1511-ben készítette el a német Fugger-család. A XVI. század folyamán további fejlesztések jelentek meg a számvitel területén Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Angliában. Ezek magukba foglalták a „jóváírás tételek” (vállalati vagyon), a „tartozás tételek” (kötelezettségek) és a bevételek tervezetének leírását.

Ennak az áttekintőnknek nem az a célja, hogy itt és most megtanulj könyvelni, hanem csak az, hogy némi ismeretet szerezz az alapfogalmakról, és a számviteli tevékenység eredményeinek felhasználásáról vállalkozásod gazdasági menedzselésében. Ezen keresztül meg fogod érteni, miért fontos a vállalat kiegyensúlyozott működéséhez a pénzügy és a számvitel. Amikor azonban vállalkozó leszel, a könyvelést valódi bízd szakértőre (könyvelőre) :)

A számvitelnek két célja van:

• követni a cég gazdasági, illetve pénzügyi folyamatait annak érdekében, hogy a gazdálkodást kézben tudd tartani,
• meghatározni a befizetendő adókat és járulékokat

 

Könyvvezetés vagy könyvvitel (egyszerűbben könyvelés)

 

A könyvelés a számviteli törvényben előírtak szerint folyamatosan rögzíti a vállalkozásotok működése során előforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre kiható eseményeket, és év végén zárja az adott év könyvelését.

A kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége az un. egyszerűsített kettős könyvelést alkalmazza. Ennek az az alapja, hogy az alapvető gazdasági műveletek általában két lépésből állnak.

Például, ha a céged számlát bocsát ki, akkor azt a vevő általában 5, 8, 15 vagy 30 napon belül fizeti ki. Így amikor a számlát kiállítjátok követelésetek keletkezik, amelyet le kell könyvelni. Amikor a számlát a vevő kifizeti, vagyis a számla ellenértéke beérkezik hozzátok, akkor a követelés természetesen megszűnik, viszont a bakszámlátokon lévő pénzösszeg a számla ellenértékével megnövekszik. Ezeket a változásokat a könyvelésnek követnie kell.

Ha céged számlát kap, akkor tartozása (kötelezettsége) lesz, amit le kell könyvelni. Amikor a számla összegét kifizetitek, akkor a cég tartozása megszűnik, viszont a bankszámlátokon lévő pénzösszeg csökken. Ezek a változások szintén lekönyvelendők. Ráadásul a további elemzések, számítások érdekében a kifizetéseket az előírás szerint csoportosítani is kell. Pl. költségek, illetve milyen költségek (pl. bérköltség, vagy informatikai költség, stb.)

A lekönyvelt tételeket bizonyító dokumentumokat meg kell őrizni, mert annak alapján történik az ellenőrzés.

Egyes vállalkozás típusokban lehetőség van az egyszerűsített kettős könyvelés helyett a jóval egyszerűbb pénztárkönyv vezetésre is. Ebben kizárólag a bevételeket és kiadásokat rögzítik folytatólagosan. A pénztárkönyv a vállalkozás gazdasági elemzésére egyáltalán nem alkalmas.

 

Beszámoló

 

A vállalkozásotoknak évente egyszer törvényileg meghatározott formájú beszámolót kell készíteni. A beszámolónak be kell mutatnia a cég vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét az adott gazdasági évben. A beszámoló adatainak a könyvelés és a leltár adatain kell alapulnia. Ebből következik, hogy évente legalább egyszer – az év végén – leltárt is kell készítenetek.

 

A beszámoló kötelező elemei:

• Mérleg, amely a vagyoni és pénzügyi helyzet kimutatására szolgál
• Eredmény kimutatás, amely a jövedelem kimutatására szolgál
• Kiegészítő melléklet, amely az előbbiekhez tartozó szöveges magyarázatokat, elemzéseket tartalmazza.

 

Az éves beszámolót kötelezően fel kell töltenetek a www. e-beszamolo.hu adatbázisba. Ebben az adatbázisban megtalálható valamennyi magyar vállalkozás beszámolója (kivéve azokat, akik a törvényi kötelezettségek ellenére nem töltötték azt fel).

 

A mérleg

 

Vállalkozásotok vagyonáról, eszközeiről és azok forrásáról egy adott napra (forduló nap) összevontan, értékben készített dokumentum. Vállalkozásotok rendelkezésére álló vagyon nagyságát, összetételét és eredetét mutatja meg egy adott időpontra vonatkozóan.

A rendelkezésre álló vagyont két megközelítésben tartalmazza:

 

• Eszközök (aktívák): a vagyontárgyak a gazdálkodásban betöltött szerepük, rendeltetésük, megjelenésük és felhasználásuk módja szerint. Elemei:
  • Befektetett eszközök, amely az immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök értékének összege
  • Forgóeszközök, amely a készletek, követelések, értékpapírok és pénzeszközök értékének összege
  • aktív időbeli elhatározások
  • Az előbbi három elem összege jelenti az eszközök (aktívák) összegét. Ezt az összeget szokták még mérleg főösszegnek is nevezni.
• Források (passzívák): A vállalati vagyon eredet szerinti bontásban: Elemei:rn
  • Saját tőke, amely a jegyzett tőke, mínusz a jegyzett, de még nem befizetett tőke, plusz tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék és a mérleg szerinti eredmény összege
  • Céltartalék: valamely esetleg bekövetkező negatív esemény bekövetkezése céljára félretett tőke (pl. megindult per elvesztésével fizetési kötelezettség keletkezése)
  • Kötelezettségek, amely a hátrasorolt kötelezettségek, hosszúlejáratú- és rövid lejáratú kötelezettségek összege
  • passzív időbeli elhatárolások
  • Az előbbi négy elem összege jelenti a források (passzívák) összegét. Ezt az összeget is szokták a mérleg főösszegének nevezni.
• Az eszközök és források összegének mindig meg kell egyeznie!

A mérleget szokták úgy is jellemezni, mint a vállalkozás gazdasági helyzetének fényképe egy adott a napon. Ez azonban nem egészen helyes meghatározás, mert egy olyan fényképről van szó, amelybe bizonyos mértékig a jövőt is besűrítették. Hiszen képet ad jövőben teljesítendő kötelezettségekről és a jövőben teljesülő követelésekről is.

 

Az eredmény kimutatás

 

• Az üzemi eredmény, amely az értékesítés nettó árbevételének, aktivált saját teljesítmények értékének, és az egyéb bevételek értékének összege csökkentve az anyag- és bérjellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás valamint az egyéb ráfordítások összegével
• Pénzügyi műveletek eredménye, amely a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége
• Szokásos vállalkozási eredmény, amely az üzemi eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összege
• Rendkívüli eredmény, a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások különbsége
• Adózás előtti eredmény, amely a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege
• Adófizetési kötelezettség
• Adózott eredmény, amely az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbsége
• Mérleg szerinti eredmény, amely az adózott eredmény és a kifizetésre kerülő osztalék különbsége

 

Az eredmény kimutatásból már láthatjátok, hogy az eredmény kimutatás az egyik adónem, a társasági adó kiszámításának egyik alapja.

Az eredmény kimutatás és az annak alapjául szolgáló könyvelési csoportok, amelyeket a régebben használatos könyvelési technika szakszavát átvéve ma is kartonoknak hívunk, (pl. bérköltségek, anyag költségek, stb.) alapot képeznek arra, hogy vállalkozásotok gazdasági működését elemezni tudjátok, és ennek alapján ésszerű költségcsökkentést, költség átcsoportosítást hajtsatok végre. Ha alaposabban átnézitek az egyes költség nemek éves könyvelési adatait, számtalanszor meg fogtok döbbenni. Milyen rengeteg pénzt költöttünk erre meg arra. Az első döbbenet után érdemes elgondolkodni azon, hogy tényleg ilyen sok pénzt kell költeni erre a célra, illetve hogyan lehetne a költségeket csökkenteni.

 

Adózás

 

Vállalkozásotok kiadásainak viszonylag jelentős részét fogják képezni a befizetendő adók. Igen sok féle van belőlük. Így nem célunk a teljes adórendszer bemutatása. Csak az alapelvekre és néhány fontosabb adónem bemutatására szorítkozunk. Az adórendszer meglehetősen bonyolult, ezért lehetőség szerint használjátok fel szakértők tudását az adózási kötelezettségeitek megállapítása érdekében.

Mint már az eredmény kimutatás bemutatásánál láthattátok az adó megállapítása is a könyvelés alapján történik. Magyarországon az adófizetési kötelezettségek megállapítása önbevallás alapján jön létre. Vagyis a könyvelés adatai alapján nektek, illetve az ezzel megbízott szakembernek kell az adókat megállapítania, a jogszabályban meghatározott időben bevallania és befizetnie. Tévedni nem érdemes, vagy legalábbis kockázatos. Ha ugyanis a NAV ellenőrzést tart nálatok, és hibát, vagy meg nem fizetett adót talál, nem csak a be nem fizetett adót, hanem büntetést és késedelmi kamatot is kell fizetnetek. Így lehet a kis bajból nagy baj.

Adót fizetni ugyanis sajnos kötelező! Az állam és az önkormányzatok ugyanis az adóbevételekből finanszírozzák a feladataik ellátásához szükséges költségeket. Így a befizetett adód hozzájárulás pl. az államigazgatás, az egészségügyi ellátás, a rendfenntartás, az oktatás költségeihez, a nyugdíj kifizetésekhez, stb. stb.

Léteznek központi és helyi adók. A központi adókat a parlament törvényekben szabályozza és ezek a törvények természetesen mindenkire érvényesek az országban.

A helyi adókat törvényi felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatok vetik ki. Így a kivetett helyi adók településenként jelentősen eltérnek egymástól. A rossz hír az, hogy meg kell fizetnetek mindazon központi adókat, amelyek vonatkoznak rátok, és még plusz valamennyi rátok vonatkozó helyi adót is. Mivel a helyi adók településenként eltérnek, a helyi adó fizetési kötelezettségetek megállapítására meg kell ismernetek az adózásra vonatkozó helyi rendeleteket is.

Adó és járulékfizetési kötelezettségeteket, - lehetőség szerint az adózásban járatos szakértő segítségével, - általában úgy állapíthatjátok meg, hogy a vonatkozó törvényekben és helyi rendeletekben előírt költség, illetve bevétel típusok és az előírt adóalap csökkentő és növelő tételek figyelembevételével meghatározzátok az adóalapot. Az adóalapból pedig az előzőekben említett jogszabályokban meghatározott százalék figyelembevételével meghatározzátok az adót, amelyet az előírt adó csökkentő és növelő tételekkel módosítotok. 

Az adóalap csökkentő és növelő tételeket ne keverjétek össze az adó csökkentő és növelő tételekkel. Az előbbi esetben ugyanis az adó csökkenés vagy növelés csak az adóalap csökkentő vagy növelő tétel adott adónemre meghatározott százaléka, még az utóbbi esetben az adócsökkentő vagy növelő tétel egyenlő az adó csökkenéssel vagy növeléssel.

 

Nézzük meg egy egyszerű példán. Ha az adóalap 10.000.000 Ft és az adó kulcsa 10 %, akkor az adó 1.000.000 Ft lesz. Ha még 500.000 Ft adóalap csökkentő tétellel számolhatunk, akkor az adóalap 10.000.000 Ft – 500.000 Ft, azaz 9.500.000 Ft és az adó 950.000 Ft lesz. Viszont, ha az 500.000 Ft adó csökkentő tétel, akkor az adó csak 500.000Ft lesz. 950.000 Ft vagy 500.000 Ft befizetendő adó; egyáltalán nem mindegy!

 

Néhány adó és hozzájárulás fajta, amit fizetnetek kell (messze nem az összes)

 

Az alábbiak pusztán tájékoztató jellegű, általános ismereteket tartalmaznak az ÁFA fizetésre kötelezett és visszaigénylésre jogosult társas vállalkozások és egyéni cégek adózási rendszeréről. Ha részletesebben meg akarjátok ismerni az adó és hozzájárulás fajtákat, tanulmányozzátok a jogszabályokat és konzultáljatok szakértővel!

• Munkabért terhelő hozzájárulások Valamennyi alkalmazottatok és megbízási szerződés alapján nálatok munkát végző magánszemély után fizetnetek kell az alábbi hozzájárulásokat
  • Szociális hozzájárulás: a munkabér és/vagy a megbízási díj 27 %-a
  • Szakképzési hozzájárulás: a munkabér és/vagy a megbízási díj 1,5 %-a

A munkabér és/vagy a megbízási díj és a fenti két hozzájárulás összege (a munkabér és/vagy a megbízási díj 28,5 %-a) együttesen jelenti a bérköltséget.

• Társaság nyereségét (eredményét) terhelő adó (társasági adó)
  A társaság társasági adóalapjának 10 %-a, ha az adóalap kisebb mint 500 millió Ft  és az 500 millió Ft feletti rész 19 %-a, ha meghaladja az 500 millió Ft-ot.
  Az adóalap és az adó kiszámításakor érdemes nagyon gondosan eljárni, mert igen sokféle adóalap csökkentő kedvezmény, illetve adóalap növelő körülmény veendő figyelembe.
• Munkavállalókat és megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyek terhelő adók és járulékok (Az alábbi ismertető az olyan alapesetre vonatkozik, amikor az adózó semmiféle adó- és járulék kedvezményre nem jogosult).
  • Személyi jövedelemadó
    Minden magánszemélynek jövedelme után személyi jövedelemadót kell fizetnie. 
    Vállalkozásotok minden alkalmazottja egyben magánszemély is, így a vállalkozásotoktól kapott jövedelme adóköteles. Ugyanakkor vállalkozásotoknál megbízási szerződéssel szintén dolgozhatnak magánszemélyek, akik jövedelme ugyancsak adóköteles.
    A személyi jövedelem mértéke a személyi jövedelemadó alap 16 %-a. 
    Az alkalmazottak és a megbízási szerződéssel dolgozók jövedelméből a 16 %-ot, illetve ennek a törvényben meghatározott mértékben csökkentett részét (pl. családi adókedvezmény) személyi jövedelemadó előlegként le kell vonnotok, és be kell fizetnetek a NAT megfelelő számlájára! Ezt azért kell adóelőlegnek tekinteni, mert az alkalmazottaitoknak és megbízottaitoknak számos egyéb jövedelme is lehet, illetve különféle egyéb adókedvezményt is igénybe vehetnek. Az éves jövedelmet és az éves személyi jövedelemadót minden magánszemélynek ki kell számítania és be kell vallania (szakértő igénybe vétele ajánlott). Amennyiben a már befizetett adóelőlegek összege kiesebb a számított adó összegénél, akkor a különbözetet be kell fizetnie a NAV-nak. Amennyiben ez az összeg nagyobb az adó fizetési kötelezettségnél, akkor a különbözetet a NAV visszautalja.
  • Járulékok  
    A foglalkoztatottaknak munkabérük után a személyi jövedelemadón kívül​rn
    • Egészségbiztosítási járulékot, amely a munkabér, illetve a megbízási díj 7 %-a,
    • nyugdíj biztosítási járulékot, amely a munkabér, illetve a megbízási díj 10 %-a és
    • munkaerő-piaci járulékot, amely a munkabér, illetve a megbízási díj 1,5-a is fizetniük kell. Ez technikailag úgy történik, hogy a munkabér, illetve a megbízási díj kifizetésekor Ti, mint munkáltató, hasonlóan az SzJA adóelőleghez levonjátok a dolgozók fizetéséből és átutaljátok a NAV megfelelő számlájára.
      Így a dolgozónak, illetve a megbízottnak van bruttó munkabére vagy megbízási díja, amelyből le kell vonnotok a személyi jövedelemadó előleget (16 %) és a különféle járulékokat (összesen 18,5 %-ot).  Ez azt jelenti, hogy a dolgozó a bruttó fizetés vagy megbízási díjnak csak 65,5 %-át (levonásba kerül: 16 % +18,5 % = 34,5 %) kapja meg. Így már megérthetitek, hogy ha dolgoztok valahol, a viszonylag szép bruttó fizetésből miért utal át olyan keveset a munkáltató.
      Ráadásul a cégeteknél a munkabér költség nem csak a bruttó fizetést jelenti, hanem ez megnövekszik még a szociális és szakképzési hozzájárulás összesen a bruttó munkabér 28,5 %-át kitevő összegével. Így már megérthetitek, hogy kevéske nettó fizetésetek miért olyan drága a munkáltatónak.

Figyelem! A személyi jövedelemadó és a járulékok számos kedvezménnyel csökkenthetők, ezért az esetleg járó kedvezményeket mindig figyelemmel kell kísérni!

 

• Tulajdonosok osztalékát terhelő adó és hozzájárulás
  Amennyiben az éves eredmény kimutatás alapján az adózott eredmény és/vagy az eredménytartalék lehetővé teszi, a cég pénzeszközei megengedik, és a közgyűlés úgy dönt, hogy a tulajdonosok számára osztalékot fizet, osztalékot kaphatsz. 

Az osztalék azonban szintén adó-, és járulék köteles bevétel. Az osztalék adója az osztalék 16 %-a. Ezenfelül még 14 % egészségügyi hozzájárulást is fizetned kell addig a mértékig, amíg ez az évben már befizetett 4 %-os egészségbiztosítási járulékkal együtt el nem éri az éves 450.000 Ft-ot. Ha befizetett egészségügyi hozzájárulás már korábban elérte a 450.000 Ft, nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetned. Végre egy kedvező hír.

• Áru- és szolgáltatás értékesítést terhelő adók 
  (Hazai értékesítés és beszerzés esetében. Ha külföldre értékesítetek és/vagy onnan vásároltok a helyzet sokkal bonyolultabb.)rn
  • Általános forgalmi adó (hozzáadott érték adó) 
    Ha ÁFA kötelezettek vagytok, minden értékesített áru és szolgáltatás számláján a nettó árat meg kell növelnetek az ÁFÁ-val. 
    Az ÁFA valójában hozzáadott érték adó, ami azt jelenti, hogy minden általatok a gazdasági tevékenységetekhez beszerzett áru és szolgáltatás ÁFÁ—jának összegét levonhatjátok a Ti általatok kiállított számlák ÁFÁ-jának összegéből, és csak a különbözetet kell bevallanotok és befizetnetek. Amennyiben ebben ez a különbség negatív, akkor a különbözetet visszaigényelhetitek a NAV-tól.
    Két egyszerű példán bemutatva:rn
    • Ha az általatok értékesített áru és szolgáltatás ÁFÁ-ja egy adott időszakban 5.000. 000 Ft, és az általatok vásárolt áruk és szolgáltatások ára 4.000.000 Ft, akkor csak 1.000.000 Ft ÁFÁ-t kell bevallanotok és befizetnetek.
    • Ha viszont az általatok étékesített áru és szolgáltatás ára szintén 5.000.000 Ft, de az igénybevett áru és szolgáltatás ÁFÁ-ja 6.200.000 Ft, akkor –  (mínusz) 1.200.000 Ft-ot kell bevallanotok, és ezt a 1.200.000 Ft-ot visszaigényelhetitek a NAV-tól. 
    • Speciális eset: az un. fordított ÁFA fizetés.

Egyes esetekben (pl. építési beruházás esetén) a törvény un. fordított ÁFA befizetést ír elő. Ez azt jelenti, hogy a befizetendő ÁFÁ-t nem az eladó, hanem a vevő számolja el, és fizeti meg.

Így pl. ha új üzemcsarnokot építettek, és az építő benyújt egy 10.000.000 Ft-os számlát, akkor nektek keletkezik 2.700.000 Ft-os ÁFA befizetési kötelezettségetek és nem az eladónak. Természetesen ezt a 2.700.000 Ft-os ÁFA összeget ugyanúgy levonhatjátok, mint az előbbi esetben.  

 

• Iparűzési adó (a helyi adók egyike) - IPA
  Nem minden településen kell iparűzési adót fizetni. Viszont ahol kell, mértéke eltérő, de az adóalap max. 2 %-a.
  Az adó alapja a nettó (ÁFA nélküli) árbevétel csökkentve

• az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes, - a törvényben maghatározott módon számított, - összegével,
• az alvállalkozói teljesítések értékével,
• az anyagköltséggel,
• az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
• Egyéb adózási formák
  • EVA: Egyszerűsített vállalkozói adó
  • KATA: Kisadózók tételes adója (egyéni vállalkozóknál)
  • KIVA: Kisvállalkozói adó (kisebb gazdasági társaságoknál)

 

De mi jut nektek, mint vállalkozóknak, illetve a vállalkozás tulajdonosainak?

 

Gazdasági társaság esetén

 

• Ha csak tulajdonos vagy, és sem a vállalkozás vezetésében, sem a munkájában nem veszel részt 
  Akkor bizony csak osztalék jár neked (már ha a vállalkozás eredményessége, likviditási helyzete lehetővé teszi az osztalékfizetést, és a társaság közgyűlése megszavazza azt). Mint korábban láthattad, az adózás előtti eredményt társasági nyereségadó, osztalékadó és egészségügyi hozzájárulás is terheli.
• Ha tulajdonos vagy, tulajdonrészed eléri az 50 %-ot és egyben ügyvezető is, akkor a jogszabályokat a szakértők két féleképpen is értelmezik:
  • ​Állhatsz alkalmazotti jogviszonyban a cégednél.
  • Nem állhatsz alkalmazotti jogviszonyban a cégednél. 
    Az első esetben kaphatsz osztalékot és/vagy munkabért (lehetsz a cég munkavállalója), vagy díjat a közreműködésért és/vagy megbízási díjat (dolgozhatsz megbízási szerződéssel is. A második eset annyiban különbözik az előzőtől, hogy itt munkabért nem kaphatsz, mert nem létesíthetsz munkaviszonyt a saját cégeddel.
• Ha tulajdonos vagy és egyben ügyvezető is, de tulajdonrészed nem éri el az 50 %-ot illetve, ha nem vagy ügyvezető, de részt veszel a cég munkájában, akkor esetben kaphatsz osztalékot és/vagy munkabért (lehetsz a cég munkavállalója), vagy díjat a közreműködésért és/vagy megbízási díjat (dolgozhatsz megbízási szerződéssel is).

 

Mint az adózást bemutató Áttekintő részből láthatjátok az adózás olyan igen sokrétű, bonyolult tevékenység, amelynek számos változata, elágazása lehet. Egy cég adó minimalizálása annak érdekébe, hogy a cég jól járjon, illetve a tulajdonosok minél nagyobb jövedelemre tehessenek szert a törvényes kereteken belül igen fontos dolog, és nemcsak a nagyvállalatok privilégiuma. Ha kell szakértő segítségével, célszerű arról gondoskodnotok, hogy a legkedvezőbb adózási pozíciót érjétek el!