Szerződések a hétköznapi életben

Még nem is határoztad el, hogy vállalkozó leszel, mégis szerződést kötsz nap, mint nap. Tudtad ezt?

Szerződést kötsz az eladó céggel vagy üzlettel, amikor veszel egy csomag rágót, vagy rendelsz egy pizzát. Igaz, ezek a szerződések szóbeli szerződések, de magukon viselik az adás-vételi szerződések alapelemeit. Tudniillik, megmondod, hogy mit kérsz (rágót vagy pizzát), az eladó étlapon vagy árcédulán előre jelzi az árat, átadja neked a kért terméket, Te pedig kifizeted az árát.

De ha van mobil telefonod, - már miért ne lenne, - és azt valamelyik mobil szolgáltatótól vetted, akkor már írásban is kötöttél szerződést. Ugyancsak írásban kötöttél szerződést, ha van bankkártyád. Persze, akinek a mobil telefonját a szülei vették, arra ez közvetlenül nem vonatkozik.

Sőt, ha webáruházban vásároltál valamit, akkor már elektronikusan is kötöttél szerződést.

Szerződést ugyanis köthetsz szóban, írásban, vagy elektronikusan.

Vagyis a szerződéskötés mindannyiunk mindennapjainak része. Így akkor is érdemes legalább az alapfogalmakkal megismerkedned, ha úgy döntesz, nem leszel vállalkozó. Ha pedig azt fontolgatod, hogy vállalkozó leszel, akkor minél alaposabb ismeretekre van szükséged a szerződések területén. A szerződésekre vonatkozó jogszabályok a magyar törvények alapvető részét képezik. Valójában attól, aki nem végzett jogi egyetemet nem várható el a szerződésekre vonatkozó jogi előírások részletes ismerete, de némi gyakorlat megszerzése után vállalkozóként neked is képesnek kell lenned egyszerűbb szerződések megkötésére. Bonyolultabb és/vagy jelentő pénzügyi kihatásokkal járó ügyekben célszerű, ha szakemberhez, ügyvédhez fordulsz.

No, akkor csapjunk bele, és nézzük a szerződésekről való legfőbb tudnivalókat!

A szerződések alapfeltételei

Egy szerződést két vagy több fél köthet.

Ha szerződést kötsz, azzal egy vagy több másik szerződő féllel együtt (legtöbb esetben egy másik féllel) egybehangzóan nyilatkozol arról, hogy valamilyen kötelezettséget vállaltál valaminek a teljesítésére (pl. eladsz, vagy bérbe adsz valamit, vagy elvégzel valamilyen munkát, stb.), illetve átveszed azt a szolgáltatást, amely teljesítésére a másik fél kötelezettséget vállalt (pl. megveszel, bérbe veszel valamit, vagy a átveszed a másik fél munkájának eredményét, stb.)

A szerződések tartalmában általában szabadon állapodhattok meg, kivéve, ha a jogszabály mást ír elő.  Bizonyos esetekben szóban is köthetsz szerződést, de sokszor jogszabály írja elő az írásbeliséget.

Mire kell feltétlenül ügyelned a szerződéskötéskor:

Magánszemély esetén minimum 3 adat szükséges:
név, (nőknél: leánykori név is) lakcím, személyigazolvány szám, vagy születési dátum. Ez azért fontos, mert számos teljesen megegyező név létezik Magyarországon (pl. Kiss János), sőt számos családban több generáció is viseli ugyanazt a nevet, sőt a több generációs lakásokban sokszor egy címen található az azonos nevű gyerek, apa és nagypapa (mind a hármat Kiss Jánosnak hívják). Ha a szerződésben a néven és címen kívül a személy igazolvány szám, vagy a születési dátum is szerepel, egyértelmű, hogy ki a szerződő fél.

Mivel számos szerződésnek adó- és járulék vonzata is van, a későbbi adminisztráció elősegítése érdekében előnyös, ha magánszemélyek esetén a szerződésben a személyek adószámát és TAJ számát is rögzítitek.

Vállalkozás esetén is legalább három adatra van szükség; vállalkozás neve, címe, adószáma. Célszerű, ha egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó vállalkozói igazolvány számát (ha van), cég esetén pedig a cégjegyzék számát is szerepeltetitek.

Itt is a lehető legegyértelműbb meghatározásra van szükség. Nem elég, ha abban állapodsz meg, hogy pl. „felépítek 1 db. házat, vagy eladok 1. db. Skoda típusú személygépkocsit”. Meg kell adni a ház minél több műszaki paraméterét és jellemzőjét, a személygépkocsi pontos típusát, gyártási évét, rendszámát, alváz- és motorszámát.

Lehetőség szerinti legtöbb paramétert, műszaki és/vagy egyéb, és minőségi jellemzőt kell meghatározni, hiszen majd ezek alapján történik az átadás és átvétel.

Az óvatosság és körültekintés szerepe

A szerződésben foglaltak a felek részéről kötelezettségvállalást jelentenek, ezért a szerződésben foglalt feltételeket teljesíteni kell! Ha a teljesítés közben problémák merülnek fel, a szerződések közös akarattal módosíthatók.

Ha az egyik fél vagy a felek nem teljesítik, vagy nem pontosan teljesítik a feltételeket, célszerű, ha felek tárgyalásos úton megegyezve oldják meg a problémákat. Ha ez nem sikerül, a bírósági út (per) marad. Ez pedig többnyire hosszadalmas és mindig költséges. Gondolkozzatok el azon, szükségszerű-e, hogy a bírósági út a felek közötti jó viszony megromlását, harc megindítását jelentse. Nem lehetséges-e, hogy egyszerűen arról van szó, hogy a felek nem tudnak megegyezni, és a döntést a pártatlan bíróságra bízzák. Vagyis még pereskedés esetén is fenntarthatják jó kapcsolatukat, barátságukat. Sőt esetleg a per éppen a jó viszony fenntartásának eszköze is lehet. Nem kell összeveszni, csak el kell fogadni a pártatlan bíróság döntését. Így ez elmérgesedő konfliktus akár el is maradhat. A legfontosabb azonban, hogy a körültekintő szerződéskötés meg tudja előzni a későbbi bonyodalmakat!

Az írásbeli szerződést sokszor szinte felesleges rossznak tekintjük. Különösen akkor, ha a másik fél, illetve annak aláírója régi jó ismerős, vagy szimpatikus személyiség. Gondold azonban végig, hogy – főként hosszabb időt átfogó szerződés esetén, - lehet, hogy ismerősöd már rég nem lesz a cégnél, mire a szerződéses tevékenység véget ér. Az ő helyére lépő személynek pedig fogalma sem lesz arról, hogy eredetileg miben egyeztetek meg.

A szerződés teljesítése közben számos probléma merülhet fel. Egyáltalán nem biztos, hogy a problémák megoldását Te és üzleti partnered pontosan ugyanúgy képzelitek el. Ha nem, akkor vagy meg tudjátok győzni egymást vagy sem. Lehet, hogy a barátság, a korábbi jó viszony itt nem segít. Ez üzlet!

Fentiek elkerülése végett a szerződés megfogalmazásakor próbáljátok végiggondolni, hogy teljesítése közben milyen problémák merülhetnek fel, és megegyezni abban, hogy ezeket hogyan fogjátok megoldani, és mindezeket próbáljátok a szerződésbe belefoglalni. Számos esetleg később jelentkező problémát megelőzhettek vele.

Vannak azonban nyomtatvány formában előkészített szerződések, un. blanketta szerződések is. Ezeket általában akkor használják, ha az egyik szerződő fél tömegesen köt hasonló tárgyú szerződéseket és/vagy az egyik fél gazdaságilag jóval erősebb, vagy magát jóval erősebbnek véli, illetve mutatni akarja. Az ilyen blanketta szerződést alkalmazó cégek ezzel a módszerrel próbálják megkerülni azt az alapszabályt, hogy a szerződést kötő felek egyenrangúak és egyben sokszor megpróbálnak olyan feltételeket (is) ráerőltetni a partnerre, amelyet az nem igazán szeretne elfogadni. Kedvelt trükk egyes feltételek apró betűvel való kinyomtatása és/vagy igen bonyolult szövegezése. Fontos, hogy az ilyen szerződéseket nagyon alaposan olvasd el (az apró betűs részt is), és próbáld gondosan megérteni. Nagyon ritka az olyan szerződés, amelyet azonnal alá kell írnod. Az eléd tett szerződést nyugodtan vidd haza, tanulmányozd nyugodt körülmények között. Ha nem vagy biztos a dolgodban, kérj tanácsot!

A blanketta szerződéseket sem kell minden esetben aláírnod. Ha nem értesz vele egyet, kérheted a vitás feltételek megváltoztatását. Az esetek túlnyomó többségében először heves ellenállásba fogsz ütközni. Biztosítanak arról, hogy a szerződést nagyon okos emberek fogalmazták meg, ezért megváltozhatatlan. Ha erős maradsz, számos esetben tapasztalhatod, hogy a blanketta szerződés feltételei is megváltoztathatók. Ha pedig nem hajlandók változtatni, akkor többnyire kereshetsz másik szerződő partnert. Pl. hitelt vehetsz fel másik banktól, megrendelheted az építési munkát mástól, stb.

Szinte csak a monopol helyzetben lévő közszolgáltatókkal vagytok kénytelenek a blanketta szerződést változtatás nélkül aláírni. Hiszen az áram-, gáz- vagy távfűtési szolgáltatót nem tudod lecserélni.

Legfontosabb szerződés típusok:

Az ilyen szerződés alapján, ha Te vagy az eladó, köteles vagy az eladásra kerülő dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni. Ha pedig Te vagy a vevő, köteles vagy a dolgot átvenni, és a vételárat megfizetni. Ebből következik, hogy csak olyan dolgot adhatsz el, aminek Te vagy a tulajdonosa, és csak olyan eladótól szabad vásárolnod, aki tulajdonosa a neked átruházott dolognak. Ez utóbbi azért nem minden esetben áll fenn, még ha az eladó állítja is. Így nem árt lehetőség szerint ellenőrizni, ki is az igazi tulajdonos.

Nyilvánvaló, hogy adás-vételi szerződést kell kötnöd akkor, ha lakást, irodát, üzletet, gépet, berendezést, stb. vásárolsz. De adás-vételi szerződést kell kötnöd akkor is, ha valamely szellemi termék, pl. szoftver, találmány, vagy védjegy tulajdonjogát megvásárolod vagy eladod.

Az ilyen szerződés alapján, ha Te vagy a vállalkozó, akkor köteles vagy vállalkozói tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására (pl. felépíteni a házat, legyártani az autóalkatrészt vagy kifejleszteni a szoftvert. Ha Te vagy a megrendelő, akkor köteles vagy átvenni a vállalkozói tevékenység eredményét (már ha az a szerződésben foglaltaknak megfelel), és kifizetni a vállalkozói díjat.

Speciális vállalkozási szerződés típusok:

Ilyen szerződés alapján, ha Te vagy a vállalkozó, tervező munka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására vállalkozol. A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő igényeinek kielégítésére.

Ilyen szerződés alapján, ha Te vagy a vállalkozó, kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére, és az elkészült munka átadására vállalkozol. Jó, ha tudod, hogy ilyen esetben a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése nem a Te, hanem a megrendelő feladata.

Ilyen szerződés alapján, ha Te vagy a vállalkozó, akkor kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására vállalkozol. Ha az eredmény szerzői jogi védelemben részesül, vagy iparjogvédelmi oltalomban részesíthető (pl. szabadalom), köteles vagy a védelemből származó vagyoni jogot a megrendelőre ruházni. Ha ez valamely jogszabály miatt nem lehetséges, a legszélesebb terjedelmű felhasználói jogot kell biztosítanod a megrendelő számára. Vagyis Te végzed a kutatómunkát, és a megrendelő hasznosítja ennek eredményét.

Ha abban állapodtok meg, hogy díj a kutatás eredménytelensége esetén is jár, akkor a megbízás szabályait kell alkalmaznotok (ld. később).

Ilyen szerződést kell kötnöd, ha utazási iroda, illetve utazásszervező vállalkozásod van. Ebben a szerződésben az utazás és az egyes állomásain való tartózkodás, továbbá a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vállalsz kötelezettséget.

Ilyen szerződést akkor kell kötnöd, ha a megrendelő tulajdonában lévő állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére vállalkozol.

Ilyen szerződést köt a vállalkozásod a közszolgáltatókkal. (pl. elektromos-, gáz-, és távközlési szolgáltatók).

Az ilyen szerződés alapján, ha Te vagy a megbízott, akkor köteles vagy a megbízó által rád bízott feladat ellátására. Ha Te vagy a megbízó, köteles vagy a megbízás díját megfizetni. Megbízottként, akkor is jogosult vagy a megbízási díjra, ha a szerződés szerinti munkád nem vezetett eredményre. Persze ez csak akkor igaz, ha az eredmény nem a Te hibádból maradt el. Vedd észre, hogy megbízási szerződés teljesítése nincs eredményhez kötve szemben a vállalkozási szerződéssel, ahol eredményt kell elérni! Tipikus megbízási szerződés például a perben téged képviselő ügyvéd szerződése. A teljes megbízási díj jár neki akkor is, ha a perben Te leszel a vesztes fél. Persze ennek azért feltétele, hogy megfelelő gondossággal járjon el. Vagy például a megbízási szerződéssel dolgozó tanár, akinek akkor is meg kell kapnia a teljes megbízási díjat, ha nektek nincs energiátok figyelni rá, mert sürgős Facebook chat-en vesztek részt, és fogalmatok sincs arról, mi is történt az óráján.

Az ilyen szerződés alapján, ha Te vagy a bérbeadó, köteles vagy a bérbe adandó dolog (pl. lakás, iroda, vagy gépjármű, stb.) használatát időlegesen átengedni a bérlőnek. Ha Te vagy a bérlő, akkor köteles vagy a dolgot átvenni, és ezért díjat fizetni. A bérlő a bérleményt csak rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően használhatja.

Ilyen szerződés alapján, ha Te vagy a szállító, köteles vagy a meghatározott terméket a forgalmazó/kereskedő részére eladni. Ha Te vagy a forgalmazó/kereskedő, köteles vagy a terméket a szállítótól megvenni és saját nevedben és saját javadra eladni.

Az ilyen szerződés alapján a szerződést kötő felek kötelesek a termék jó hírnevét megőrizni. Ha mint szállító reklámozod az adott terméket, köteles vagy erről a forgalmazót/kereskedőt tájékoztatni, és díj ellenében a termék forgalmazáshoz szükséges reklámokat a forgalmazónak/kereskedőnek átadni.

Ha valamilyen szellemi terméket, pl. találmányt/szabadalmat, használati mintát, védjegyet, szoftvert vagy még nyilvánosságra nem került ismeretet, stb. hoztok létre, annak Ti vagytok a tulajdonosai. Az ilyen szellemi termékek közös jellemzője, hogy valamely iparjogvédelmi, vagy egyéb, illetve szerzői jogvédelmi törvény által védettek. Az ilyen szellemi termékek tulajdonjogát adás-vételi szerződés megkötésével eladhatjátok. Lehetőségetek van ezenkívül a szellemi termék hasznosítási vagy felhasználói jogának értékesítésére is. Ez azt jelenti, hogy a szellemi termék a tulajdonotokban marad, de másnak (is) engedélyezitek az adott szellemi termék hasznosítását vagy felhasználását. Az ilyen üzleti művelet érdekében kötött szerződéseket nevezik hasznosítási vagy felhasználói, vagy más szóval licence szerződésnek.

A hasznosítás vagy felhasználás lehet kizárólagos, vagy területileg, időben vagy egyéb feltételeiben korlátozott. Az előbbi esetben a szellemi terméket kizárólag a jog megszerzője hasznosíthatja, vagy használhatja fel. Ebben az esetben a szellemi terméketeket közvetlenül Ti sem hasznosíthatjátok. A második esetben meg kell határoznod a hasznosítás korlátait. Például, hogy a szellemi termék kizárólag Magyarországon vagy az USA-ban, illetve csak két évig használható, csak a saját irodátokban vagy üzemetekben. A licence kizárólagosságáról vagy annak korlátozásáról a szerződésben rendelkezni kell. Ugyancsak rendelkezni kell arról, hogy a licence vevője jogosult-e a licence-t tovább értékesíteni-e, vagy sem.

Természetes, hogy a kezdő vállalkozások viszonylag kis hányada lesz képes saját szellemi termékének értékesítésére licence szerződést kötni, viszont igen sokan vesznek licence-t. Pl. ilyen szerződést kötsz, amikor megveszed az Microsoft Windows és/vagy Office szoftverét, ami erősen korlátozott felhasználói jogot engedélyez számodra.

A franchise szerződés tulajdonképpen egy olyan speciális licence szerződés, amelyet már üzletileg kipróbált és bevált, széleskörű műszaki-kereskedelmi területet átölelő ismeretanyag hasznosítására kötnek többnyire úgy, hogy a franchise eladó és a vevők hálózatot alkossanak. Például a magyarországi McDonalds üzletek is franchise rendszerben működnek, ez esetben a receptek, az arculat, a szervezeti kultúra és működési modell, stb. képezik a „védett ismeretanyagot”, a franchise szerződés alapját.

Ha Te vagy a franchise adó (pl. a McDonalds anyavállalat), akkor engedélyezed a védett tárgyak vagy ismeretek felhasználását, hasznosítását vagy használatát. Ha Te vagy a Franchise vevő (egy magyarországi McDonalds étterem üzemeltetője), akkor a szerződés alapján előállítod, illetve értékesíted a védett dolgot és köteles vagy ennek ellenértékeként díjat fizetni. Az értékesítést saját nevedben és saját javadra végzed.

Összegezve, a franchise termékek és eljárások olyan előállítási, értékesítési rendszerek, amelyek egyrészt már „védve” vannak (jogilag) és már bizonyították életképességüket a piacon. Érdemes lehet az ilyen rendszereket bérbe venni, és vállalkozásban hasznosítani. A bevált rendszerek alkalmazása általában sikert és viszonylag kis kockázatot rejt magában. Persze meg kell fizetni az árát.

Visszatérve a McDonalds példára, ha McDonalds-nak alkalmas helyiséged van, és ez megfelelő helyen is van (nem egy eldugott, Isten háta mögötti zugban), a franchise szerződés megkötésével a Mc Donalds hálózat tagjává válhatsz. Ekkor megkapod a nyitáshoz és működtetéshez szükséges teljes ismeretanyagot (például a külső és belső design-t, a dolgozók formaruháját, a technológiát a takarítás technológiájától kezdve, a hamburger tárolási és sütési technológiáján át, a vevők kiszolgálási technikájáig, stb). Megkapod az alapanyagok beszerzési forrásainak adatait. Vagyis már nem sokat kell a fejlesztéssel foglalkoznod. Részese lehetsz egy nemzetközileg bejáratott és ismert üzleti hálózatnak.

A szerződő felek kötelesek a franchise tárgyát képező áru vagy szolgáltatás jó hírnevét megőrizni. A franchise tulajdonosa annak érdekében, hogy a hálózat egyenletes minőségét biztosítani tudja, jogosult a franchise vevők működését ellenőrizni, és számukra utasítást adni.

Ezzel végére is értünk a szerződéseket bemutató fejezetnek. Most már jobban rálátsz, miért fontos az írásbeli szerződéskötés, és hogy ennek milyen csínjai-bínjai vannak.

Felhasznált háttéranyag:

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (PTK)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV

Képek: http://pixabay.com