Vállalkozói kedv

a. Vállalkozás alapításának fontossága

XXI. század arról szól, hogy akár alkalmazottak, akár vállalkozók vagyunk, meg kell tanulni függetlenedni, önállósodni, felelős döntéseket hozni és egyre jobban megismerni magunkat, mert ez a boldogulás útja az életben. Fontos, hogy megtanuld az önálló élet alapelveit, hiszen Te vagy képes pozitív változásokat véghezvinni magadon és a gondolkodásmódodon. Mindez pedig elengedhetetlenül szükséges az élethez.

b. Vállalkozói kompetenciák

Bár vannak, akik látszólag vállalkozásra termettek és mintegy „génjeikben hordozzák” a vállalkozói mentalitást, a valójában a szükséges tulajdonságok nem feltétlenül „öröklöttek”, hanem nagyrészt elsajátíthatók és fejleszthetők. A vállalkozó legfontosabb képessége, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Ehhez összetett kompetencia csomagra van szükség, mely három fő összetevőből áll: készség-, ismeret-, és attitűdelemekből.

A vállalkozói készségek sokrétűek, ide tartozik például az önállóság, a határozottság és dönteni tudás, a kreativitás, a. kockázatvállalás, a stressz-kezelés, a reális helyzetfelismerés, az optimista, pozitív szemlélet, a vezetési és irányítási készség, teherbírás, az idővel és energiával való hatékony gazdálkodás, a tervezni tudás, a motiváló erő, a jó emberismeret, illetve ide tartozik a jó kommunikációs készség is.

Az ismeretek alapvetően magukban foglalják a gazdaság működésének és vállalatirányítás szabályainak és mikéntjének ismeretét, az adott szakterület átlátását a-tól z-ig, illetve fontos tisztában lenni a szükséges vállalkozási jogszabályokkal és pénzügyi ismeretekkel és rendelkezni némi marketing tudással. Ez utóbbi ismeretek feltétlenül szükségesek a vállalkozás működtetéséhez, ugyanakkor nem biztos, hogy egy embernek kell mindezen ismeretekkel egy személyben rendelkeznie.  A bölcsek köve egy-egy területet illetően lehet egy erre szakosodott alkalmazottnál, vagy külső szakembernél is. Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy a munkaerő költséges, így marketing szakembert például valószínűleg nem az induló szakaszban fogsz alkalmazni. Megéri tehát sokoldalú vezetőnek lenni, de ez nem mehet a szakmaiság rovására (egy fenékkel hat lovon sem jó ülni, de hármon talán megpróbálhatsz).

A pozitív vállalkozói attitűddel rendelkező egyént a kezdeményezőkészség, a függetlenség és a nyitottság, a fejlődésre való törekvés jellemzi a magán és társadalmi életben egyaránt. Magában foglalja ugyanakkor „üzemagyagként” a célkitűzések elérését szolgáló lelkesedni tudást, motivációt és eltökéltséget. Nagyon fontos az is, hogy a problémákat lehetőségként élje meg az ember, amik révén tanulhat, fejlődhet. Nem ellenünk, hanem értünk vannak, még akkor is, ha első látásra talán nem így tűnik.

A vállalkozó „kitett” a világnak, sokkal inkább, mint egy munkavállaló. Persze, mindkettő felelős saját magáért, gondolataiért, szavaiért, cselekedeteiért, mégis, a vállalkozó a nap végén a saját maga munkaadója. Döntéseinek súlyát saját bőrén érzi a munkában és magánéletben, éppen ez a vállalkozói lét egyik legnagyobb szépsége és szabadsága, ugyanakkor nehézsége is. Éppen ezért nagyon fontos a pozitív és nyitott attitűd, mely átsegít a nehéz helyzeteken és lehetőségekhez segíthet hozzá. Remekül példázza ezt a törhetetlen optimizmust a régi kínai mese:

A bölcs öregember, aki a pusztákon élt, sokat dolgozott, s ebben jó kancája volt legnagyobb segítségére. Egyik nap eltűnt a ló, mire a falubeliek sajnálkozni kezdtek, „jaj, mi lesz veled”. Az öreg csak annyit mondott, hogy a kanca elvesztése nem szükségképpen rossz dolog. A puszták öregje másnap arra lett figyelmes, hogy két ló üget háza felé, kancáját egy gyönyörű csődör kíséri. Az öreg befogta a két lovat, s a falu népe ünnepelt. Az öreg ismét óvatosságra intett, mondván, hogy a mén érkezése nem szükségképpen jó dolog. Egy héttel később az öreg fia leesett a csődörről, és megsérült, mire a falu összegyűlt és sajnálta balszerencséjét, kivéve a puszták öregét, aki ismét így szólt „szerencse vagy balszerencse, ki tudhatja előre?” Nem sokkal később a királyság, melyhez a falu tartozott, háborúba keveredett. Az összes fiatal férfit hadba vitték. Elérkeztek az öreg bölcs háza elé is, ahol meglátták a csodás mént. „Ez biztosan egy nagy harcos háza lehet, feltétlenül háborúba kell hát vinnünk!” Átkutatták a házat, de senki mást nem találtak, csak egy öreg pusztai embert, a feleségét, és egy sérült ifjút. A fiatalember elkerülte a hadba vonulást.

 A mese arra hívja fel a figyelmet, hogy mind a jó, mind a rossz dolgoknak  jelentősége, szerepe van az életben, és sosem tudhatjuk előre, mi mire lesz jó. A bölcs vállalkozó ezzel az attitűddel állja a sarat.

Ismétlő kérdések

a. Milyen tevékenységi céllal jön létre egy vállalkozás?

• termelő
• szolgáltató
• kereskedő

a.1. Termelő vállalkozások: termékek előállításával foglalkoznak. A gazdasági ágazatba történő besorolása szerint a termelő vállalkozások lehetnek: mezőgazdasági (földművelés, növénytermesztés, állattenyésztés) és ipari (pl. alapanyagipar vagy feldolgozóipar szintű).

a.2 A szolgáltatás olyan, kézzel nem fogható eredményű munkavégzés, mely annak fogadója, vagy élvezője számára értékkel bír. A termelés és a szolgáltatás közti különbség a végtermék kézzelfoghatóságában van. Míg egy szabó egy ruha elkészítésével termelést végez, ha a ruha elszakad, és visszaviszik javításra, akkor az már szolgáltatás. Példák a szolgáltatásokra: biztosítás (biztosítók), orvoslás (egészségügyi intézmények), értékesítés (boltok, kis- és nagykereskedések), üzemeltetés, karbantartás, javítás, lelki támasz (egyházak), tájékoztatás (média), szórakoztatás (színházak, televízió, rádió, internet, könyvkiadók), szállítmányozás (szállítmányozó cégek), gépkocsi kölcsönzők, fodrászok és kozmetikusok, jogászok, mérnökök, tanácsadók (üzlet- és ügyviteli tanácsadás).

a.3. A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz, illetve a termelő eladhassa eladásra termelt áruját.

Tehát a megtermelt javakat a kereskedelmi vállalatok juttatják el a termelőtől a fogyasztóig. De tudni kell, hogy a termelő és a végső fogyasztó között általában kétszintű a közvetítés:

1. szintben a termelő a nagykereskedelmi vállalatoknak értékesít,
2. szintben a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül jut a végső fogyasztót kiszolgáló kiskereskedelmi egységekhez.

b. Milyen vállalkozási formát választanál?

A vállalkozások társasági forma szerint lehetnek: egyéni vállalkozások (egyéni vállalkozás és egyéni cég) és társas vállalkozások (Bt., Kkt.,Kft.,Rt.)

c. Milyen mindennapi teendői vannak a vállalkozásnak?

• A beszerzés feladata a potenciális szállítók felkutatása, akiktől a vállalkozás beszerzi, megvásárolja az alapanyagot, terméket, amit tovább értékesít;
• A logisztika feladata a vállalkozás szállítmányozási, raktározási, készletezési feladatainak ellátása, ehhez kapcsolódóan a teendők megszervezése, a munka elosztása, legyen szó beszerzésről vagy értékesítésről;
• Az értékesítés feladata a termék vagy szolgáltatás eladása a vevőnek (aki lehet végfelhasználó vagy viszonteladó), ami árbevételt jelent a vállalkozásnak, ennél fogva ezen múlik a vállalkozás jövője.
• A munkaszervezés (HR, vagy emberi erőforrás menedzsment) felel a jó munkaerő kiválasztásért, munkakör kialakításért és díjazásért, szerepet játszik a munkaelosztásban, illetve fontos, hogy elősegítse a hatékony csapatmunkát és jó munkahelyi légkört. HR részleg vagy szakember fenntartása kis cégekre nem jellemző.
• Az ügyvezetés feladata az irányítás, mely biztosítja a vállalkozás hosszútávú jövőjét. Az ügyvezető és a tulajdonos személye nem feltétlenül esik egybe, ügyvezető lehet a vállalat alkalmazottja is, a lényeg, hogy biztosítsa, hogy növekedjen a cég profitja és megfelelő vezetői kvalitásokkal rendelkezzen.
• Az ügyintézés és ügyvitel a mindennapi munkamenet gördülékennyé tételéért felelős, főként adminisztrációval, üzleti levelezéssel és kommunikációval, információátadással járul hozzá a vállalat  működéséhez. Gyorsaság, precizitás, jó kommunikációs készség és vevőközpontúság feltétlenül szükséges hozzá.
• Kis cégek esetében a elsősorban a könyvelés lát el pénzügyi feladatokat, hiszen minden vállalkozásban szükséges és kötelező könyvelést vezetni, mely hiteles információt ad a vállalkozás pénzügyeiről. Mindazonáltal az ügyvezető az, aki stratégiai döntéseket hoz, melyek érinteni fogják a kiadásokat és bevételeket. A könyvelő szerepe az adóbevallási, fizetési kötelezettségek (NAV felé, VPOP felé, OEP felé vagy melyik az a számla, amit esetleg elfelejtett a cég kifizetni, hol vannak még fennálló tartozások és követelések). Középvállalatok esetében bár beszélhetünk külön pénzügyi szakemberről, aki egy készben összefogja a pénzügyi teendőket, de nem helyettesíti a könyvelőt.
• Fejlesztési feladat kideríteni, hogy mire van igény a piacon, a vevőkörtől meg kell tudni, fel kell mérni különböző marketing eszközökkel, hogy milyen új termékekre vagy szolgáltatásokra van potenciális kereslet. Ez némi kockázatvállalást is jelent, hiszen energiát kell fektetni új lehetőségek feltérképezésébe, ötletek felkutatásába és prototípusok kifejlesztésébe, amelyek nem mindegyikéből lesz végül tényleges termék. Ezen kívül a környezeti (természetes vagy gazdasági, politikai, stb) kihívásai is állandó nyitottságot és innovációt követelnek meg a cégektől. Ahhoz, hogy ne avulj el a piacon, a fejlesztés elkerülhetetlen!

d. A szó elszáll, de az írás megmarad?

Igen, ezt sokán állítják. Ennek tudatában, ha eljutottál eddig az ismétlő pontig, akkor már átlátod a lehetőségeid és a szükséges teendőket, hogy beindítsd a vállalkozásod? Szuper! Fontos azonban, hogy mindezt papírra is vésd! Ezt nevezik üzleti terv készítésnek. Elárulunk valamit: nem csak indulásnál jó az üzleti terv, de később is útba igazít… Jó, ha van mire támaszkodni (pl. üzleti tervre) például:

• egy ötlet megvalósításának vizsgálatakor, ha mondjuk új terméket vagy fejlesztést szeretnél kezdeményezni;
• hitelezők meggyőzésének elősegítésére külső forrás bevonásakor. Ha nincs elég pénzed, erőforrásod, akkor kívülről kell szerezned. A befektető vagy leendő partner nem alapozhat két szép szemedre vagy pusztán szimpátiára, látnia kell a vállalkozást szűkebb s tágabb vonatkozásban, látnia kell pillanatnyi helyzetét, céljait, üzleti tervét. Így máris jobban megérti, hogy mit szeretnél, és hamarabb jutsz finanszírozáshoz! (pénzhez)
• üzleti partnerek tájékoztatása esetén is szerepet játszik, hiszen nekik is be kell mutatni a céget és jobb, ha ez írva vagyon!
• a tulajdonostársak közül nem mindenki dolgozik állandó jelleggel a vállalkozásban, nekik is be kell számolni a változás helyzetéről, a célokról a jó üzleti kapcsolat reményében

Akkor lássuk nagy vonalakban miből áll az üzleti terv:

• Vezetői összefoglaló
• A vállalkozás általános bemutatása
• Termékek és szolgáltatások
• Marketing terv
• Működési terv
• Vezetőségi és szervezeti felépítés
• Pénzügyi terv
• Mellékletek

A kész üzleti tervnek a következő alapelveknek kell megfelelnie:

• Igényesség: alapos információgyűjtés szükséges a vállalkozásról, illetve az egyes elvégzendő feladatokról, a vállalkozás majdani tevékenységeiről.
• Realitás: az a legjobb, ha az üzleti terv nem túl optimista vagy pesszimista, hanem reális.
• Szakszerűség: ismerd az adott iparágat, szakmát! Magabiztosan és helyesen használd annak nyelvezetét! Az esetleges pongyola megfogalmazások, szakmaiatlan kifejezések következtében ugyanis meginoghat az olvasó cégbe (tervekbe) vetett bizalma.
• Jövőbeliség: jövőbeli feladatok lehetséges körülményeinek feltárása. Célszerű múltbéli adatokra támaszkodni, piaci trendeket figyelembe venni.
• Teljes körűség: átfogóan elemezd az adott tevékenységet, annak körülményeit, illetve a lehetséges hatásokat (mikro és makrogazdasági trendek, világpiaci trendek, jogszabályok változása, gazdasági gyakorlat, környezetvédelmi és társadalmi elvárások)!
• Konformitás: a különböző területeken végzett tevékenységek számszakilag és logikailag összhangban legyenek a vállalkozás céljaival!
• Dinamikusság: vedd figyelembe a környezeti, működési változásokat!
• Lényegre törekvés: főleg konkrétumokat tartalmazzon (ne vágyakat, ötletelést, stb.)
• Megalapozottság: a legfontosabb következtetések legyenek tényekkel alátámasztva (piackutatás, statisztika)!

e. Az innováció fontossága, ami nélkül nincs vállalkozás!

• Az innováció maga a kreatív ötletből születő folyamat, amely megvalósítja az ötletet és a folyamat eredményeképpen létrejön a produktum. Innovációnak tekintünk minden olyan árut, szolgáltatást vagy ötletet, amelyet valaki újnak észlel. A produktum lehet egy új eljárási – pl. üzletvezetési - módszer, újfajta előállítási technológia, egy új termék, vagy egy meglévő termék újfajta felhasználása és még sok más. Az innovációra nyitott vállalkozó hozzáállásával, tevékenységével maga a fejlődés motorja, folyamatosan monitorozza a környezetét, igazodik a változásokhoz, ha teheti, igyekszik „megelőzni azokat”, nyitott az új ötletekre és lehetőségekre.

Az ötlet nem biztos, hogy az adott ember fejéből pattan ki először. Bizonyos ötleteknek már hosszú, akár történelmi gyökere van. A reklám már évszázadokkal ezelőtt létezett, mégis egy új reklámfogás innovációnak számít.  

f. Miből lesz pénze a vállalkozásnak? (finanszírozás)

• Bevételből, ami származhat az értékesített áruért vagy szolgáltatásért kapott pénzből, esetleg a bankszámlán lekötött pénz után a banki kamatból
• hitelből-amit a bankok nyújtanak (pl. fogyasztói hitel, forgóeszköz hitel, stb.)
• befektetőktől
• pályázatokból

g. Marketingtevékenység

Az eladott termék vagy szolgáltatás mennyiségét, s ezzel a cég árbevételét igencsak fel tudja pumpálni a hatékony marketingtevékenység. Ennek alapja a jól megválasztott marketingstratégia! A stratégia kulcselemei a marketingmix csodálatos négyese, azaz a termék, az ár, az értékesítés és a befolyásolás üzletpolitikája.

A kereskedelemben a termékpolitika alapköve a választékkialakítás. Az árpolitika foglalkozik a vállalatra jellemző árszint kialakításával, az árképzéssel, az eladási ár meghatározásával, árelemzéssel. Az értékesítési politika két fő területet ölel fel, az elosztási csatorna meghatározását, vagyis a disztribúciót és az értékesítés körülményeinek kialakítását. A piacbefolyásolás akkor tekinthető hatékonynak, ha a vállalat ráfordításai kisebbek, mint a hatásukra bekövetkezett bevételnövekedés és sikeresen biztosítja a megfelelő eladást.

A marketingszemléletű vállalkozó:

• a piac igényeiből indul ki (szükséglet, kereslet)
• új gyártmányokat, szolgáltatásokat fejleszt (termék, szolgáltatás)
• a vásárlói igényeket mindinkább érvényesíti (érték és elégedettség)
• piaci árat alkalmaz, hogy elérhető árbevételre tegyen szert
• új fogyasztók, felhasználók szerzésére törekszik (kapcsolat, piacok)
• nagy súlyt fektet a kapcsolatteremtésre és a vevőtámogatásra,
• rugalmas, alkalmazkodó és etikus magatartást tanúsít.

h. A fentieken kívül mielőtt megalapítod a vállalkozásod, vagy új terméket dobsz a piacra, hasznos lesz egy SWOT analízis elkészítése.

Ennek elemei a következők:

Erősségek:

• Milyen előnyei vannak az általad tervezett tevékenységnek?
• Mit csinálsz jobban, mint mások?
• Mit mondanak Rólad mások, mik az erősségeid?

Gyengeségek:

• Min lehetne javítani?
• Mit kellene elkerülnöd?
• Mit mondanak Rólad mások, mik a gyengéid?

Lehetőségek:

• Milyen lehetőségeid vannak?
• Milyen érdekes trendeket, piaci irányzatokat ismersz?
• Lehetőségek adódhatnak a következőkből: fogyasztói szokások, trendek, a gazdaság, a piac változásai, a kulturális háttér változásai, stb.

Veszélyek:

• Milyen akadályok merülhetnek fel?
• Mit csinálnak a versenytársaid?
• Számodra kedvezőtlen trendek látszanak a piacodon?

Felhasznált háttéranyag: