Fair play?

Bár tudjuk, hogy a „rossz fiúk” szimpatikusak a filmvásznon és a regényekben, valószínűleg a saját bőrödön mégsem szeretnéd megtapasztalni, mennyire kellemes is valójában egy megbízhatatlan, de szimpatikus csirkefogóval üzletelni. Tegyük fel, hogy egy jólfésült arc ellopta a mobilod tőled a múltkor a dizsiben, és ma viszontlátod a készüléked a neten, eladásra kínálják, sőt meg is veszik az orrod előtt. Biztos poénos lenne ezt tv képernyőn látni a mókás kedvű, nehéz sorsú, de egyébként a filmben szeretnivaló zsebtolvaj szemszögéből, a való életben azonban biztos nem veregetnéd őt hátba, hogy „jól van, no, előfordul az ilyen”.

Éppen a fentiek miatt a fair play „szakállas fogalom” a sportban és az üzleti életben. A „fair” szó angol szó, jelentése becsületes, tisztességes, korrekt. A fair play, a fair játék, azaz a sportszerűség és a tiszta eszközökkel működő vállalkozás és a piac többi szereplőjével tanúsított sportszerű magatartás eszméje, melynek elengedhetetlenül részét képezi a jogszabályok, a piaci szabályok, a vállalkozás és a többi szereplő, a megcélzott piac, a környezetében élő közösség és a társadalom tiszteletben tartása.

Vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR)

Ismerkedjünk meg egy nagyon elegáns kifejezéssel, a társadalmi felelősségvállalással, ami az utóbbi évtizedben tett szert nagyobb népszerűségre, legalábbis fogalmi szinten (a gyakorlatban korábban is létezett, még ha nem is volt ilyen jól csengő neve). A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (angol mozaikszóval: CSR, azaz Corporate Social Responsibility) a fenntartható gazdasági fejlődést támogató gazdasági viselkedést és elkötelezettséget testesíti meg. Ennek egyrészt valós szerepe van –nagy szavakkal élve - az emberiség és a Föld jövője szempontjából, másrészt marketing és PR értékkel bír, növeli a vállalat népszerűségét a fogyasztók körében.  Mindezt a munkavállalókkal, azok családjával, a helyi közösséggel és a tágabb értelemben vett társadalommal együttműködve teszik, az életszínvonal emelése céljával. A CSR a fenti megfogalmazásokban tehát az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, mely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit. A CSR lényeges eleme az önkéntesség, tehát önkéntes alapon szervezett programok, amelyek hosszú távon segítik a szervezet működését összhangban környezetével.

Fenntartható fejlődés

A társadalmi felelősségvállalásnak csupán egy része a jótékony célok támogatása és szponzorációja, elsősorban mégis a környezeti, gazdasági, valamint társadalmi fenntarthatóság biztosításában van kiemelt szerepe. Legjobb esetben a fenntarthatóság eszméi szervesen beépülnek a vállalat mindennapi életébe, ennek figyelembevételével tervezik a működést és tevékenységeket, így közel állnak az alapvető üzleti tevékenységekhez. A CSR körébe tartozó tevékenységek két irányát lehet megkülönböztetni, az egyik a munkavállalók felé irányuló belső programok, a másik pedig a beszállítók, a szervezettel kapcsolatban állók (lakosok, környezet, természet stb.) számára működtetett külső projektek.

Gondolj például arra, hogy egy nagy irodában mennyi papírt használ fel a vállalat napi működése során. Csepp a tengerben, mégis sokat jelent, ha hagyományos papír helyett újrahasznosított papírt használnak! Ez környezettudatos viselkedés, mellyel a vállalat dolgozói nap, mint nap szembesülnek. Nézzünk egy példát: egészségtudatos /környezetbarát hozzáállást támogatna például az a mókás kezdeményezés, melynek keretében egy cég azon dolgozói, akik lift helyett a lépcsőt használnak adott napon/héten, Túró Rudit kapnak ajándékba. Ez mind külső, mind belső CSR-ként is felfogható. Egyrészt, az adott cég dolgozói felé belső CSR „kampányt” jelent, másrészt, remek külső CSR kampányfogás a Túró Rudi gyártónak is, ha a kezdeményezés az ő támogatásával valósul meg – díjmentesen odaajándékoz vállalatunknak 50 doboz Túró Rudit az említett jó célra -, jelezvén ezzel a külvilág felé, hogy támogatja a környezettudatos viselkedést!

A vállalati tevékenység érintettjei

A vállalat tevékenysége sokakat érint, tehát ún. érintettjei (angolul stakeholder) vannak. A szervezetek környezetében található érintettek, (pl. munkavállalók, a szervezet környezetében lakók, civil szervezetek, a terméket, szolgáltatást igénybe vevők, beszállítók, stb.) felkutatása és azonosítása, valamint a velük való párbeszéd kialakítása szintén fontos. Ez egyrészt a jó viszony ápolása szempontjából lényeges, ami egyrészt növeli a cég népszerűségét, másrészt lehetővé teszi a külső visszajelzések és ötletek befogadását (ez szintén fejlődési lehetőséget jelent a vállalatnak). Arra is van példa, hogy a vállalat és a külső szereplők közös célt tűznek ki és ennek megvalósítása érdekében egy projekt erejéig összefognak. A projektek sokszor valamilyen emberbarát, társadalomfejlesztő, környezetbarát jó ügy felkarolását, érdekképviseletét jelentik. A hasonló kezdeményezések a civil szféra (tehát nem profitorientált vállalatok és nem is kormányzati szervek, intézmények), és ún. non-profit szervezetek együttműködésével történnek.

For profit és non-profit szektor

Pontosítsunk egy kicsit! A szervezetek két fő kategóriába tartozhatnak. Vannak for–profit, azaz profitorientált és non – profit, tehát nem nyereségorientált, hanem a közjót valamilyen szempontból szolgáló szervezetek. Ebbe a kategóriába társadalmi szervezetek tartoznak (nem gazdasági szervezetek), például az alapítványok, egyesületek, közalapítványok, köztestületek (ilyenek a kamarák) egyházak. 

A non-profit szervezetek bevételeiket jótékony céljaik elérésére, önfenntartásra, és fejlesztésre, bővítésre fordítják, törvényileg a tagoknak nincs lehetőségük személyes céljaikra fordítani a bevételt, nem ritka, hogy „passzióból”, ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat, mintegy mellékállásként. Az, hogy egy cég non-profit szervezet azonban nem szükségképpen jelenti azt, hogy semmiképp nem termelhet profitot, a törvény csak azt köti ki, hogy a profitot nem oszthatják fel osztalékként a tulajdonosok között, hanem teljes egészében a szervezet céljainak megvalósítására kell felhasználni. A non-profit szervezetek gazdálkodása sokkal ingatagabb lábakon áll, mint a gazdasági társaságoké, hiszen tevékenységüket „jótékonyan” végzik, tehát termékeik, szolgáltatásaik teljesen ingyenesen kínálják a köz javára, vagy igen kedvezményesen. Hogy mégis életképesek legyenek, egyéb pénzügyi forrásokat is igénybe kell venniük. Bizonyára Te is találkoztál már olyan reklámokkal (pl. TV, rádió, óriásplakát), ami az adó 1%-át kérte valamilyen nemes célra, pl. állatmenhelyek (Noé Állatotthon), beteg gyerekek gyógyítását segítő alapítványok, szervezetek (Bohócdoktorok, Bátor Tábor).

A Magyarországon adózó magánszemélyek, és vállalkozók számára lehetőség van arra, hogy befizetett jövedelemadójuk 1%-át egy nonprofit szervezetnek, újabb 1%-át pedig valamelyik egyháznak címezzék. Ezen lehetőség megteremtésével a törvényalkotónak az volt a célja, hogy az adófizető a befizetett adójának legalább egy részét arra a területre irányíthassa, amelynek szerinte erre a legnagyobb szüksége van.

További finanszírozási lehetőség pályázatokon való részvétel és a szponzoráció. Nívós, érdemi munkát folytató civil szervezetek nem ritka, hogy pénzügyi (pl. a Tisza cipő felajánl 20 millió forintot egy lovas terápiával foglalkozó alapítványnak), szakmai (pl. egy marketing cél ingyenesen vállalja, hogy ingyenesen elkészíti az alapítvány 1%-os kampányának marketing anyagát) vagy eszközjellegű támogatást (pl. a Decathlon felajánl 20 nyerget és kantárt a lovas terápiás alapítványnak) kapnak cégektől, magánszemélyekről.
Te, mint egyén tehát adód 1%-ának felajánlásával támogathatod a „civil szférát” és az általuk képviselt jótékony célokat, de céged pénzével és más eszközökkel is erősbítheted működésüket.

Öko-személet

A vállalkozásoknak foglalkozniuk kell a környezetre gyakorolt hatásukkal. Ennek célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása, a természet és élővilág megóvása, az egészség, valamint a természeti erőforrások és a hulladékok természetbarát kezelése.

a. Hazai termékek vásárlása

Azt már látjuk, hogy a vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk környezetükért. Viszont, arról se feledkezzünk meg, hogy a fogyasztók is segíthetik ebben a vállalatokat! Ennek egyik módja a hazai termékek vásárlása.  Miért? Mert minden egyes vásárlás egyfajta szavazásként értékelhető: az általad kiválasztott termék kifizetésével növeled a termék előállítójának profitját. Ezért fontos, hogy amennyiben lehetséges, vásárolj Magyarországon gyártott terméket. Döntésed által hozzájárulsz egy magyar vállalkozás gyarapodásához, illetve, hozzájárulsz a környezettudatos kereskedelemhez és csökkentheted a saját ökolábnyomod!

Ha messzi földről származó terméket veszel – amit egyébként itthon is jó minőségben előállítanak elérhető áron-, akkor figyelmen kívül hagyod azt a környezeti szennyezést (üzemanyagból származó káros anyag kibocsátás) melyet a termék ideszállítása okozott. Ha zöldalma szezonban választhatsz magyar és spanyol alma között, a környezetbarát választás a fentiek miatt a magyar zöldalma.

b. Ökolábnyom

Egy ember vagy egy vállalat ökolábnyoma valójában egy mérőszám. Azt fejezi ki, hogy az egyes emberek életmódja vagy egy vállalatműködés mekkora környezeti terhet jelent a Földnek. Meglepő módon az ökolábnyomot „hektárban” mérik, ami jelzi, mekkora földfelület szükséges az adott ökolábnyom fenntartásához. Sajnos jelenleg túl nagy lábon él az emberiség. Ha összeadnánk a világ népességének ökolábnyomát, sokkal nagyobb földfelület kapnánk, mint a Földdé. Mivel a Föld felszínét növelni nem tudjuk, a saját lábnyomunkat kell csökkenteni a fenntartható fejlődést támogató és környezettudatos döntésekkel a mindennapi életünkben.

Dolgozóbarát munkahely

A társadalmi felelősségvállalásnak és a fenntartható fejlődésnek az emberek, a munkavállalók foglalkoztatása és életminősége is részét képezi. Miért figyelnek erre a cégek?

Egyrészt emberségből, másrészt gazdasági érdekből. Az egészséges, elégedett dolgozók jobban dolgoznak, és hűségesek munkahelyükhöz. A munkaadók ennek megfelelően lehetőségeiktől függően figyelmet fordítanak arra is, hogy munkavállalóik és családjaik fizetés és egyéb juttatások révén (pl. kafetéria) megfelelő életszínvonalat tudjanak biztosítani maguknak, és jól érezzék magukat a munkahelyükön, illetve igyekeznek a meglévő munkahelyek fenntartására és sikeres, bővülő működés esetén további új munkahelyek létrehozására.

a. Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása

A hátrányos (élet)helyzet olyan dolog, amit sokszor a hátrányos helyzetű ember rovására írunk. Azonban, gondolj csak bele, bárkit érhet baleset vagy kerülhet olyan váratlan szituációba, ami hosszabb-rövidebb időre jelentősen megváltoztatja a körülményeit, nehezíti az életvitelét, vagy megváltoztatja a munkaképességét.

A dolgozóbarát foglalkoztatás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportok között lehetőséget teremt a felzárkózásra, valamint a munkaerőpiacon tapasztalható előítéletesség, diszkrimináció és szegregáció kezelésére, növeli a munkaerőpiaci és társadalmi esélyegyenlőséget. A diszkrimináció két formában nyilvánulhat meg. Van pozitív, hátrányt csökkentő, illetve negatív, azaz kirekesztő, megalázó, gazdasági, vagy társadalmi igazságtalanságot jelentő megkülönböztetés, mely az esélyegyenlőtlenség irányába hat. A szegregáció elkülönítést jelent, gyakran együtt jár a diszkriminációval, ez is negatív jelenség.  Lehet vallási, faji, nemi, vagy bármilyen szempont alapján történő.

Nézzünk egy konkrét példát! Egy komoly sérülésből való felépülés például sok időt, pénzt és figyelmet követel meg bárkitől. Lehet, hogy a „szerencsétlen véletlen áldozataként” az illető először nem is tudja folytatni a munkát, amit korábban végzett, vagy csak fokozatosan térhet vissza a mindennapokba (például eleinte 4, majd 6, végül 8 órás munkavégzésre), esetleg teljesen foglalkozást kell váltania. (Javasoljuk, hogy kukkantsd meg a pusztai bölcs öregember meséjét a véletlen szerepéről, melyet a 12. fejezet 1. pontjában találsz). Képzeljük el, hogy ifjú barátunk patkolókovácsként dolgozik! Erős, izmos, jól bírja a fizikai terhelést, mígnem egy nap biciklis baleset éri és megsérül a gerince. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy gond nélkül felépült, de innentől kezdve a továbbiakban a cipekedés és a nehéz fizikai munka már kerülendő számára, mert háta ezt nem bírná. Egy ló, mint tudjuk, nem éppen könnyűsúlyú „versenyző”, így a patkolókovácsságot más mesterségre kell váltani. Tegyük fel, emberünk beszél németül, és jó kiállású, talpraesett ember. Beiratkozik idegenvezető tanfolyamra, amit sikeresen el is végez. A felépülés viszont hosszadalmas, és még nem bírja a 8 órás terhelést. Nagy szüksége van egy dolgozóbarát munkahelyre, ahol lehetővé teszik számára a részmunkaidős munkaviszonyt.

b. Oktatás és továbbképzés

A dolgozóbarát munkahelyek gondot fordítanak az emberi erőforrás, azaz a dolgozók fejlesztésére és motiválására. Ez utóbbira nem csak az anyagiak adnak lehetőséget! Az emberek természetes igénye a fejlődés és bizonyos mértékű pozitív változatosság.  Dolgozói tréningek szervezésével és továbbtanulás támogatásával motiválhatjuk munkavállalóinkat. Bővülő, mélyülő tudásukra alapozva újabb és érdekesebb feladatkört ismerhetnek meg, érezhetik, hogy megbecsülik őket a munkahelyükön. Mindez elősegíti a dolgozói lojalitást.  A munkavállalók megtartása a folyamatos üzletmenet biztosításához fontos és hozzásegíthetik a szervezetet a fenntartható fejlődés biztosításához.

Szociális szempontok a kereskedelemben, Fair trade

A Fair trade szó jelentése: méltányos kereskedelem.

Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos, általában fejlődő országok termelői számára hivatott méltányos, igazságosabb kereskedelmi feltételeket – és haszonból való részesedést - biztosítani. A fair trade a fenntartható fejlődés jegyében történik. Ennek eszköze egyrészt az igazságos kereskedelmi feltételek biztosítása a vásárlók részéről (ár-érték aránynak megfelelő ár garantálása), másrészt az emberi jogok tiszteletben tartása a termelők részéről (a fair trade tiltja például a gyermekmunkát), harmadrészt a fejlett országokban szemléletformáló kampányok bevetése azzal a céllal, hogy az emberek megismerjék a fair trade-t és fair trade termékek vásárlásával maguk is támogassák a méltányos kereskedelem térnyerését.

A méltányos kereskedelem a kezdetektől fogva egyfajta jótékonysági kezdeményezés: a rövidtávú kereskedelmi érdeken túllépve a szegény országok kistermelőinek és rajtuk keresztül a helyi közösségeknek igyekszik segíteni. A pszichológiai haszna nagyobb, mint a jótékonykodásé. A legszegényebb országok kistermelői érezhetik, hogy munkájukra, termékükre szükség van, tehát bevételük saját munkájuk gyümölcse, nem pedig adomány. A termékeik fogyasztói átlagosan 30-50%-kal többet fizetnek a termékekért, de ezért általában az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. A környezetvédelmi elvárások is egyre fontosabbak a fair trade-ben, a környezeti érdekeket és értékeket is méltányolják.
A mozgalom szervezői az érintett kistermelők piaci stabilitására törekszenek: hosszabb távú szerződéses kapcsolatokat igyekeznek kialakítani a biztonságuk növelésére, valamint az előre fizetés gyakorlata révén bevételeik kalkulálhatóvá válnak, segítve a tervezést és a beruházást. A termelők így nagyobb hatással lehetnek az árujuk feldolgozásával és piacra vitelével kapcsolatos döntésekre. A méltányos kereskedelem bátorítja, hogy a profit egy részét kapacitásnövelésre fordítsák. Ilyen lehet például a termelői csoportok kialakítása, többlet-értéket biztosító berendezések beszerzése, pl. a kávébab feldolgozására. Fontos kiemelni, hogy a méltányos kereskedelemből származó profit nem csak a munkavállaló egyéneknek, hanem az egész közösségnek javára válik.

Felhasznált háttéranyag:

Dr. Burkáné Szolnoki Ágnes: Vállalkozási ismeretek mindenkinek és az alábbi internetes jegyzetek (linkek):

http://www.csrsziget.hu/content/mi-a-csr

http://tf.hu/wp-content/uploads/2010/04/V%C3%A1llalkoz%C3%A1si-alapismeretek-1-4.pdf

http://users.atw.hu/deszocpol/Szocialpolitikaszigorlat/2__tetel_pozonyi_akos.doc+&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

http://www.companymanager.hu/civilszervezetalapitas

http://edok.lib.uni-corvinus.hu/327/1/51_Angyal_%C3%81d%C3%A1m_CRS.pdf

http://elib.kkf.hu/edip/D_15292.pdf