Bevezetés

A mezőgazdasági tevékenység, illetve mezőgazdasági vállalkozások helyzete, sikeres vezetése nem mindig könnyű feladat. Szerencsére az embert nem is hagyja teljesen egyedül a rendszer, hiszen számos támogatási forma vehető igénybe, ha ügyes vagy és tisztában vagy azzal, hogy milyen pályázatokat, támogatásokat igényelhetsz. Ennek megértésére szolgál ez a fejezet.

Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja. Ahhoz, hogy megértsük a támogatási rendszert, érdemes áttekinteni, hogyan épül fel az Európai Unió.

Mire ad az EU tagság lehetőséget általánosságban?

Az EU tagság a jogok és lehetőségek széles skáláját biztosítja. Ezekből csak néhányat emelünk itt ki:

Szabad mozgás és tartózkodás joga

• utazás akár csak nemzeti személyazonosító igazolvánnyal EU-n belül
• érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél birtokában külön feltételek és formai követelmények nélkül maximum 3 hónapig tartózkodhat egy másik EU-s országban (fogadó tagállam)
• öt éven túli folyamatos és jogszerű tartózkodásnál egy másik EU országban már „huzamos tartózkodási jogot” nyerünk, amit például munkavállalóként vagy egyéni vállalkozóként kedvezőbb feltételek mellett megszerezhetünk bizonyos esetekben
• másik uniós országba költözés esetén az egyenlő bánásmód elve alapján jogosultak vagyunk a legtöbb előnyre és kedvezményre, melyeket a fogadó tagállam saját állampolgárainak nyújt (pl. szociális támogatások és adókedvezmények) 
• szabad munkavállalás joga az EU-n belül, az adott EU-s ország egyedi szabályai betartásával. Bizonyos uniós országok átmenetileg korlátozhatják (munkavállalási engedélyhez köthetik) az újonnan csatlakozott országok munkavállalóinak munkavállalását. A 2004-ben csatlakozott országok számára ez a korlátozás 2011. május 1-jével megszűnt.

Termékek és tőke szabad áramlása

• a termékek szabad áramlása, tehát korlátozás és diszkrimináció nélkül lehet az EU-n belül terméket értékesíteni. Viszont a másik ország élelmiszeregészségügyi és egyéb szabályait be kell tartani!

Saját nyelven információhoz jutás

• Az Unió biztosítja polgárainak, hogy saját nyelvükön juthassanak információhoz. Minden EU-s honlapon lehet nyelvet választani, és a dokumentumok az Unió összes (24) hivatalos nyelvén letölthetők. Ehhez érdemes megkeresni a nyelvválasztó ablakot, vagy a dokumentumok közül kikeresni a magyart, ezt általában „magyar” vagy „HU” névvel szoktak szerepelni.

Részvétel EU-s programokban, pl. pályázati lehetőségek

• Uniós polgárként jogunk van résztvenni EU-s programokban, például a különböző pályázati rendszerekben, ösztöndíj programokban,
• Uniós polgárként jogunk van mezőgazdasági támogatások felvételére, ha ezt megigényeljük és teljesítünk minden követelményt (természetesen földtulajdonunknak kell lennie!)

Jogorovoslati lehetőségek

• EU-s központi intézményekhez lehet jogorvoslatért fordulni, vagy véleményt, állásfoglalást kérni, pl. az Európai Ombudsmanhoz Strasbourgban.

Az EU működése praktikusan: bevételek, kiadások

Az Európai Unió országai közösen adják össze azt a pénzt, ami az EU működéséhez és a különböző uniós programokhoz, támogatásokhoz szükséges. Az országonkénti kötelező befizetések az ország jövedelemének bizonyos százalékához vannak kötve. Ezt az összeget minden ország befizeti, és ebből tudja az Unió fizetni az összes támogatást minden tagországnak és biztosítani az uniós működést. Vagyis minden ország be is fizet az EU-nak, és kap is vissza az EU-tól pénzt. Viszont az egyes országok „befizetek-visszakapok” egyenlege – más szóval a tagállam nettó egyenlege - nagyon eltérő lehet, többet is kaphat vissza, mint amit befizet, de kevesebbet is. Ezt mutatja az ábra, vagyis hogy egy ország összességében többet kap-e vissza az EU-ból, mint amit befizet, vagy kevesebbet. Pozitív a szám azoknál az országoknál, akik többet kapnak az EU-ból, mint amit befizetnek, őket szokták „nettó haszonélvezőknek” is nevezni. A negatív szám megmutatja, hogy egy ország mennyivel fizet be többet, mint amit visszakap, ők a „nettó befizetők” csúnya szakkifejezéssel élve. A táblázat jól megmutatja, hogy az EU mely országai fizetik a „szegényebb” országoknak adott támogatásokat, vagyis a negatív értékű országok állják a pozitív értékű országoknak adott segélyeket és támogatásokat.

Forrás: http://ec.europa.eu/budget/figures/interactive/index_en.cfm /grafikai ábrázolás: Trebag Kft./

Az alábbi ábra az EU 2013-ra tervezett költségvetését, vagyis a tervezett kiadásait ábrázolja a különböző céloknak megfelelően. 2013-ban ezek voltak a kiemelt szakpolitikák, és a teljes EU költségvetés ekkora részét tették ki az előzetes tervek szerint:

Az EU 2013. évi költségvetése – Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba Zsebfüzet.

Luxemburg, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2013.

Alapvető intézmények (Bizottság, Európai Tanács, Parlament, Tanács, Bíróság)

A legfontosabb EU-s intézményeket az alábbi táblázatban összegeztük. Lesz feladat, ahol ezt a táblázatot kell értelmezned!

Forrás: Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról: Hogyan működik az Európai Unió? – Útmutató az EU intézményeihez.

Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2013.

Az EU-s és a hazai mezőgazdasági támogatások fajtái

Most, hogy már ismerjük az Európai Unió általános felépítését, nézzük meg közelebbről, mihez kezdhetnek vele a mezőgazdasági szektorban tevékenykedők.

1. Mi az a Közös Agrárpolitika?

A közös agrárpolitika, rövidítve KAP (Common Agricultural Policy – CAP) az EU mezőgazdasági politikájának összefoglaló neve. Ebben a mezőgazdasági támogatások és programok vannak egy közös rendszerben összefoglalva és összehangolva. 1962-ben kezdődött, és azóta több változtatáson esett át. A legújabb változtatások 2014-től kezdődnek (illetve a KAP tekintetében leginkább 2015-től), mert ekkor kezdődik az Európai Unió következő, többéves pénzügyi kerete, a 2014-2020-es költségvetési időszak. (Bizonyos változások a KAP-ban csak 2015-ben tudnak majd elkezdődni, mert a szabályozást is át kell alakítani, és ez sokáig tart.) A KAP részesedése az EU összes kiadásából 2012-ben 40%-ot tett ki, tehát egy nagyon jelentős pénzügyi támogatási rendszerről van szó. Az Unió tagországainak közös érdeke, hogy az élelmiszer előállítás biztonságos legyen és az európai mezőgazdasági termékeknek legyen piaca. Ezen túl mindannyiunk érdeke, hogy a gazdák gondját viseljék a vidéknek, törődjenek a tájjal, a talajjal és a biológiai sokféleséggel, az EU ezért jövedelemtámogatást nyújt a gazdálkodóknak. Ezt a támogatást többféle pályázat vagy támogatás keretében lehet igénybe venni.

A KAP-nak két pillére van:

1-es pillér: Közvetlen támogatások és piaci intézkedések

1. Közvetlen támogatások (területalapú vagy állatlétszám alapú támogatások) vagy más néven direkt támogatások: minden gazdálkodó kérheti ezt a támogatást a földterülete nagysága alapján vagy az állatlétszám alapján. Feltétele, hogy a támogatást kérő gazda betartja a szabályokat, és rendelkezik támogatási jogosultsággal az új rendszer bevezetését követően is. Ehhez nemzeti kiegészítés is csatlakozik. Ezt a közvetlen (terület vagy állatlétszám alapú) támogatást hívják még SAPS-nak vagy SPS-nek, ami két különböző fajtáját jelenti a közvetlen támogatásnak. A közvetlen támogatásokat automatikusan megkapják a gazdák, ha teljesítik az ehhez tartozó kötelezettségeket, mert ezt EU-s rendelet rögzíti. Ezt a támogatást az Európai Unió Európai Mezőgazdasági Garancia Alapjából (EMGA) utalják magyar társfinanszírozással.
2. Piaci intézkedések: az EU az élelmiszerárakat bizonyos határ fölött akarja tartani a gazdák védelmében. Ha ezt bármi veszélyezteti, a piaci intézkedésekkel tesz ellene, például magántárolásra fizet a gazdának, vagy intervenciós felvásárlási árat hirdet meg. Ez egyre ritkábban fordul elő manapság, és a szerepe is egyre kisebb lesz a Közös Agrárpolitikában.

2-es pillér: Vidékfejlesztés

A tagállamokon belül, vagy akár régiókon belül regionális fejlesztési programokat dolgoznak ki a vidék sajátos nehézségeire, problémáira.( Lásd bővebben lent.) Ennek a támogatásnak a forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

Forrás: A zöldítési intézkedések politikai céljai és a végrehajtási folyamatuk Magyarországon című prezentáció Dr. Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium, Multifunctional Landscapes Roadshow, Budapest, 2013. június 3. letöltve innen: http://www.gabonatermesztok.hu/documents/ELO_20130603.pptx  2013. 10. 07.

2. A KAP tervezett változásai 2014-2020-ra

Az EU többéves pénzügyi keretekben tervez és hajt végre, a mostani 7 éves időszak a 2014 - 2020 éveket jelenti. Az agrártámogatások rendszerét is átalakítják a felmerült problémák és beérkezett javaslatok alapján. Mivel az egész rendszer át fog alakulni, a 2014-es év átmeneti év (ez azt jelenti, hogy még a 2013-as szabályok alapján lehet a támogatásokat kérelmezni, de a kifizetés már az új költségvetésből történik, miközben folyamatosan dolgozzák ki az új szabályokat).

A változtatások lényege a következő:

• A területalapú támogatásokhoz kapcsolódik az úgynevezett „zöldítés” (greening): az eddig megkapott összeg 70%-át kapják csak meg a gazdák, ha nem teljesítik a zöldítési kritériumokat. Ezek a zöldítési kritériumok a környezet jobb használatát segítik elő, csökkentik az intenzív, nagy táblás, kevés faj (monokultúra) termesztésével járó kedvezőtlen hatásokat. Ilyenek szerepelnek benne: többféle terményt (két- illetve háromfélét) kell termeszteni a földjén. Másik kritérium az ökológiai célterületek kijelölése és állandó legelő fenntartása. Ezek mind segítik a biológiai sokféleség megőrzését, és kevésbé terjednek a növénybetegségek, kártevők.
• Tehát a három „zöld komponens”: 1. terménydiverzifikáció, 2. állandó gyepterület fenntartása, 3. ökológia célterület kijelölése.
• Fiatal gazdálkodók támogatása: fiatal gazdálkodó az, aki nem régebben, mint 5 éve kezdett gazdálkodni. Ők még további támogatásokat kapnak.
• Kisgazdaságok támogatása: nagyobb támogatáshoz juthatnak kevesebb feltétel teljesítésével, pl. nekik nem kell a zöldítési kritériumokat teljesíteni majd. Azonban ezen felül egyéb támogatásokat nem vehetnek majd igénybe.

3. KAP területalapú, azaz közvetlen támogatások

Ezek a támogatások a Közös Agrárpolitika legnagyobb összeget kitevő támogatásai. Kifizetése az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) történik. Ha a támogatást kérő gazda betartja a szabályokat – és rendelkezik támogatási jogosultsággal az új rendszer bevezetését követően -, megkapja a területe nagysága, vagy állatlétszáma alapján járó pénzt. Ezt a gazdák nagy része igénybe szokta venni.

4. Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika második pillére. Ezek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott Agrár-környezetgazdálkodási (EMVA-AKG) program keretében nyújtott támogatásokon keresztül vehetők igénybe. Ezek célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása. Ezekkel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, és a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése. Az előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával éri el a program a célját. A vidékfejlesztési támogatások egységre jutó mértéke folyamatosan emelkedik. A megemelkedett összegért szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, ami például az adminisztrációs feltételek szigorodásával is jár. Ezeknek a szabályoknak nagy része az egész Unióban azonos, mivel közös támogatásról van szó. Az AKG-kra is vonatkoznak bizonyos követelmények, ennek itt tudsz utánanézni: http://www.kolcsonosmegfeleltetes.hu/

Másik vidékfejlesztési lehetőség a LEADER akciócsoportokhoz csatlakozás. Egy LEADER Akciócsoportban (HACs – Helyi Akciócsoportok) az adott területen élők és ott tevékenykedők összefognak, és akciótervet dolgoznak ki az adott terület, kistérség fejlesztésére. Ha ez a terv jól sikerült, a megvalósításra kaphatnak támogatást. Itt találsz bővebb információt: http://www.mnvh.eu/leader-akciocsoport

5. Magyar támogatások

Minden támogatás jön valahonnan, vagyis a megpályázható pénzt, kérhető támogatást valamilyen szervezetnek biztosítania kell. A mezőgazdasági támogatások rendszere jelenleg az Európai Unióban egységes, és a KAP-ban van meghatározva a tagállamokra kötelező egységes módon. Egy támogatás forrása, azaz hogy honnan jön a pénz, a mezőgazdasági támogatásoknál három féle lehet:

• tagállami finanszírozás
• társfinanszírozás
• uniós finanszírozás

Magyar támogatások társfinanszírozás formájában is megjelenhetnek. A társfinanszírozás azt jelenti, hogy az Európai Unió és Magyarország közösen teszi össze azt a pénzt, amit támogatásnak lehet igényelni. Ennek az aránya különböző lehet, jelenleg az EMVA-s támogatások 80%-a jön az Unióból, és 20%-a a nemzeti (magyar) kiegészítés.

Tisztán tagállami finanszírozású, azaz teljesen magyar forrásból jövő támogatás jelenleg a „de minimis”-nek nevezett támogatás illetve a „notifikált” az Európai Bizottság által jóváhagyott lehet. Az agrár deminimis magyarul „csekély összegű” támogatásnak nem lehet versenytorzító hatása, annak kis mértéke miatt. Létezik még általános és halászati deminimis támogatás is. A notifikált, azaz jóváhagyott támogatások a csatlakozó tagállamok korábban működtetett és ideiglenesen folytatható támogatási formái. Magyarországon ilyen például a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítése.

6. Kölcsönös megfeleltetési rendszer

A közvetlen (területalapú és állatalapú) támogatások és egyes vidékfejlesztési illetve nemzeti támogatások elnyerésének feltétele több környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. Ezt hívják „kölcsönös megfeleltetési rendszernek” (cross-compliance, CC). Nagyjából annyit jelent, hogy a támogatás feltételeként a gazdálkodónak úgy kell egészséges termékeket előállítania, hogy közben a környezetet sem károsítja, fenntartható gazdálkodást folytat. Másként megfogalmazva, betartja az érintett Uniós rendeletek és irányelvek végrehajtására kiadott magyar jogszabályokban foglalt előírásokat. Az ellenőrzéseken talált jogsértések maguk után vonnak egyfajta pénzügyi szankciót: támogatáscsökkentést. Itt találsz bővebb információt: http://www.kolcsonosmegfeleltetes.hu/

Praktikus tanácsok támogatás igénybevételéhez

A fejezetnek ebben a részében szeretnénk nektek pár hasznos tippel szolgálni arra az esetre, ha majd a jövőben támogatást igényelnétek. Nyilván, mivel a rendszer változik, ezeket inkább csak, mint általános útmutatót vegyétek figyelembe.

Regisztráció

Minden gazdának, aki mezőgazdasági támogatást szeretne igényelni, először nyilvántartásba kell vetetnie magát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (Kifizető Ügynökség).

A föld használója jogosult a területalapú támogatásra, ha nyilvántartott ügyfél a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (honlap: http://www.mvh.gov.hu/ ). Ha nyilvántartott, akkor van ügyfél azonosítója, és ez az azonosító minden támogatásigényléshez, pályázathoz kell a továbbiakban.

Mi az a pályázat és ki tud segíteni a pályázásban?

Az egész pályázati rendszer, a pályázat megírása, beadása, dokumentumok beszerzése elég bonyolult. Aki elsőre venne igénybe pályázati forrást, javasoljuk, hogy igényeljen ehhez segítséget. Ezekből vannak ingyenesen elérhető segítségek is, például az agrárkamarai hálózat kamarai tagoknak tud információt és tanácsokat adni. A http://www.nak.hu/hu/ webcímen érhető el a hálózat.

Pályázat öt lépésben

A pályázat beadása, avagy támogatás kérése minimum öt lépésből áll:

• Információgyűjtés

Először körül kell nézni, mire van lehetőséged. Erre használhatod a fenti két hálózatot, körülnézhetsz az interneten, vagy megkérdezheted ismerőseidet, a környéken dolgozó gazdákat.

• Döntés

Ha már van elég információ, akkor ezeket le kell szűkíteni a tényleges lehetőségekre, és ezek közül választani kell. Pályázatot beadni két dolgot is jelent: egyrészt kapunk támogatást (pénzt - remélhetőleg), és cserébe mindent, amit a pályázat megkövetel, be kell tartanunk. Vagyis a pályázat beadása kötelezettségeket is jelent, amiknek elmulasztása súlyos következményekkel járhat! A pályázatra jelentkezéssel elfogadjuk a feltételeket is, tehát vállaljuk az előírt kötelezettségeket (ebből adódik, hogy ezeket a kötelezettségeket érdemes elolvasni, mielőtt bármit is csinálnánk). Ha ezeket nem tartjuk be, akkor a teljes összeget is visszakérhetik attól függetlenül, hogy a pénzt már elköltöttük! Ezért nagyon fontos előre elgondolkodni azon, hogy be tudjuk-e tartani majd az összes feltételt, kötelezettséget. Figyelni kell azt is, hogy a pályázat lejárta után milyen dolgokat kell teljesítenünk, például van olyan pályázat, ahol még évekig kell naplót vezetni.

Mivel a pályázatoknak egymástól eltérő feltételei vannak, több támogatás egyszerre történő felvételénél mindegyik pályázat szabályait be kell tartani, az összes feltétellel együtt. Ez lehet nagyon sok is egyszerre, ezt is előre mérlegelni kell a támogatások igénylésekor. Ha nem teljesítjük a támogatási feltételeket, utólag is visszakérhetik a pénzt!

• Pályázat megírása

A pályázat megírása és az összes beadandó dokumentum beszerzése nagy erőfeszítés. Aki még nem tapasztalt pályázatíró, ajánlott ehhez segítséget igénybe venni. Erre lehet ötleteket kérni a falugazdásztól, vagy az agrárkamarától. A pályázat megírójának kiválasztásánál is okosan kell mérlegelni és dönteni!

• A pályázat végrehajtása

Ez nagyjából azt jelenti, hogy megcsináljuk, amit vállaltunk a pályázatban, vagy amit a támogatás feltételeként végre kell hajtani. Közben szorgalmasan kell a papírokat gyűjtögetni, mert mindennel el kell tudni számolni, és ezt a papírokkal tudod bizonyítani! Tehát minden számlát, nyilatkozatot, jegyzőkönyvet, stb. meg kell őrizni!

• A pályázat elszámolása - adminisztráció

A pályázatban előírt határidőkkel elszámolást vagy elszámolásokat kell beadni. Ez azt jelenti, hogy az összes papírt és elektronikus dokumentumot (igazolások, bizonylatok, számlák, bankkivonatok, mindenféle listák, stb. ezek a pályázatban mind elő vannak írva) a megadott csoportosítás szerint be kell nyújtani a pályázatot lebonyolító kifizető ügynökséghez.

Hol keressünk pályázatot?

Fontos fogalom, hogy ki a pályázat kiírója: ez azt jelenti, hogy kinél lehet az adott pályázati támogatást igénybe venni. Feladata több mindent magában foglal:

• Kiírja a pályázatot, azaz közzétesz a honlapján (néha máshol is) egy pályázati kiírást, ami az adott pályázat minden részletét leírja. Ilyenekről van szó benne: ki pályázhat, miket kell beadni a pályázat benyújtásakor, miket hogyan kell teljesíteni. Ebben a beadási határidőt is kihirdetik.
• Pályázatok befogadása, tehát hogy fogadja, feldolgozza a beérkező pályázatokat.
• Elbírálja, vagyis eldönti, hogy ki kapja meg a megpályázott összeget.
• Döntésekről értesíti a pályázatot beadókat, vagy csak a nyertesek listáját közzéteszi.

Ezek után a pályázat végrehajtása következik, vagyis meg kell csinálni, amit beleírtunk a pályázatba. Attól függően, hogy milyen feltételek voltak a pályázatban, bizonyos időszakonként el kell számolni a kapott pénzzel. Jelenleg (2014-ben) leginkább az alábbi táblázatban szereplőknél lehet támogatási lehetőséget, pályázatot keresni.

Kérelem benyújtása az MVH kérelemkezelő felületen

Ha minden elkészült, a pályázatot be is kell adni, szép hivatalos szóval be kell nyújtani. Erre az MVH kérelemkezelő felületén háromféle lehetőséged van:

• Saját ügyfélkapun keresztül önállóan beadni
• Meghatalmazott ügyfélkapuján: az, akit erre meghatalmazol, a Te nevedben beadhatja helyetted a pályázatot
• Technikai közreműködő ügyfélkapuján keresztül: a mezőgazdasági pályázatoknál technikai közreműködőnek minősül a  Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara falugazdász munkatársa, és bizonyos pályázatoknál még további (jogszabályban meghatározott) személyek lehetnek technikai közreműködők. Ők is beadhatják helyetted a pályázatodat

Mint láthatod, az EU-ban és nemzeti szinten is számos lehetőség adódik támogatás megszerzésére, mellyel a mezőgazdasági vállalkozásod fejleszthető. Érdemes alaposan utánajárni, hogy számodra melyik támogatási forma megfelelő, és felelősséggel kihasználni az adódó lehetőségeket.

Felhasznált háttéranyagok:

• Az EU 2013. évi költségvetése – Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba Zsebfüzet, Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2013.
• Szabad mozgás és tartózkodás Európában – Útmutató az uniós polgárok jogairól kiadvány, kiadta az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatóság, 2010 április
• Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról: Hogyan működik az Európai Unió? – Útmutató az EU intézményeihez. Luxemburg, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2013.
• Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról: Mezőgazdasági politika – Partnerség Európa és a gazdálkodók között. Luxemburg, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2013.
• http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1628
• http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=292
• http://www.teol.hu/tolna/gazdasag/zolditessel-erhetok-el-2014-tol-az-unios-agrartamogatasok-512925 
• http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/oszre_meglesz_az_agrartamogatasok_uj_rendszere.554871.html
• Európai Bizottság: Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról: Mezőgazdasági politika – 2013. február, letöltve innen: //europa.eu/pol/index_hu.htm
• A zöldítési intézkedések politikai céljai és a végrehajtási folyamatuk Magyarországon című prezentáció Dr. Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium, Multifunctional Landscapes Roadshow, Budapest, 2013. június 3. letöltve innen: http://www.gabonatermesztok.hu/documents/ELO_20130603.pptx  2013. 10. 07
• http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_agr%C3%A1rpolitika
• http://www.kolcsonosmegfeleltetes.hu/

kép: pixabay.com