Környezetvédelem, energiahasználattal kapcsolatos információk
Ökológiai lábnyom, karbon lábnyom
Azt tudod, hogy hányas a lábad, de azt vajon tudod-e, hogy mennyire élsz nagy lábon a Földön? Ennek meghatározásához ismerkedjünk meg az ökológiai lábnyom fogalmával. Az ökológiai lábnyom hivatalos meghatározása kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is. (forrás: hu.wikipedia.org -Ökológiai_lábnyom)
Hogy is van ez? Adunk egy egyszerűbb magyarázatot is! Mindennapi élettel, szokásaiddal folyamatosan igénybe veszed a Föld erőforrásait, használod a Földet. Ha felkapcsolsz egy lámpát, vagy kocsival mentek el valahová, az (azon kívül, hogy pénzbe kerül) mind fogyasztja az erőforrásokat. Mert ugye az áramot valahol elő kellett állítani, a benzint is ki kellett termelni és eljuttatni a benzinkútra. Sőt, a benzin kipufogógázait is fel kell dolgoznia a természetnek, ez is feladatot ad a földi erőforrásoknak. Az a földdarab a te ökológiai lábnyomod, amit „használsz” tevékenységeidhez, amit „igénybe veszel” a Földből. Ennek nagyságát a mindennapi szükségleteid, szokásaid határozzák meg. Az ökológiai lábnyom egy számszerűsített adat, melyet ki tudunk magunkra is számolni. Ehhez keress az interneten egy ökokalkulátort és töltsd ki a rád vonatkozó adatok alapján! (Angolul sokkal több ilyen van, ha már tudsz angolul egy kicsit, érdemes egy ilyet is megkeresni!) A lábnyom összetevői a következők: étkezési, utazási, szabadidős szokások, lakásviszonyok és a fogyasztási cikkek felhasználása. Ezek a kalkulátorok kiszámolják, hogy szokásainkkal, fogyasztásunkkal mekkora földterületet használunk el.
Megvizsgálhatjuk az egyes országok ökológiai lábnyomait és összevethetjük ezeket egymással. Mit gondolsz melyik országnak a legnagyobb és melyiknek a legkisebb az ökológiai lábnyoma? A legnagyobb a következő országoknak: Kína, Amerika, India, míg a szegény afrikai országokban a legkevesebb ez az érték. Ökológiai lábnyoma azonban nem csak egy országnak, hanem kisebb közösségnek is lehet, akár egy iskolai osztály esetén is érdemes megvizsgálni. Szinte bármire lehet ökológiai lábnyomot számolni, például egy városra is. Az ökológiai lábnyom mellett már többféle más lábnyomot is lehet számolni. A karbon lábnyom például kifejezetten a szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó értéket jelent, melyet szintén az életmódunk alapján lehet meghatározni, vagy lehet például egy termék karbon lábnyomát kiszámolni.
Üvegházhatás
Az üvegházhatás egy olyan jelenség, melyben bizonyos légkörrel rendelkező bolygók felszínéről a visszaverődő hő nem tud kijutni a világűrbe, hanem hosszabb ideig a bolygó légkörében ragad és magas felszíni és légköri hőmérsékletet okoz. (forrás: magyar wikipédia: üvegházhatás) Hasonló folyamat alakul ki egy üvegházban is, amiről a jelenség nevét kapta: az üvegen át beérkező hő nem tud kijutni az üvegházból, és bent a kintinél jóval nagyobb hőmérséklet alakul ki. Nagyon leegyszerűsítve, az üvegházhatás jelenségének a Föld hőmegtartó képességét köszönhetjük. Ennek köszönhető, hogy egyáltalán lakható ez a bolygó, és nem fagy uralja a bolygó bizonyos részeit. A nap által sugárzott hő nem jut el teljes mértékben a Földre, egy kisebb része visszaverődik a világűrbe, egy másik rész elveszik a légkörben, s csak a maradék hő jut el hozzánk a földfelszínre. A Föld felszíne ennek a hőenergiának egy részét visszasugározza a légkörbe, ami viszont nem tud áthatolni azon a külső falon, amit az üvegházhatású gázok alkotnak. Az üvegházhatású gázok meghatározása: Ezek a légnemű anyagok nem engedik ki a földfelszínről visszavert hőt a világűrbe. Napjaink egyik környezetvédelmi problémája abban rejlik, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége jelentősen növekedett főleg az emberi tevékenységek következtében, így a visszasugárzott hő egyre kevésbé jut ki a Föld légköréből, ezáltal egyre melegebb lesz „idebent”, a bolygón. A szén-dioxid mellett további üvegházhatást fokozó gázok a metán, nitrogén-oxidok és a vízgőz is. S, hogy mitől nőtt meg a széndioxid? A gond akkor kezdődött, amikor egyre tetemesebb mértékben kezdtek az emberek fosszilis eredetű energiahordozókat égetni: ilyenek például a kőolaj, szén, földgáz. A komfortosabb élet érdekében felhasználunk minden fellelhető anyagot, és a fosszilis energiahordozók égetésével szén-dioxidot „termelünk”. Ezáltal a Föld hőmérséklete évről évre nő, aminek a következménye a globális felmelegedés és az ehhez kapcsolódó éghajlatváltozás.
Környezetbarát magatartások 1.
Tegyél te is ezek ellen, és vezess be mindennapi életedbe apró szokásokat a cél érdekében! A környezetterhelés csökkentésének módjai például ezek: napenergia és megújuló energiák használata, a házak szigetelése, újrahasznosítás, energiatakarékos izzók, az éjszakai fűtés szabályozása (ideális: 20-21 °C). Fontos, hogy sokat tehetsz jó szokások bevezetésével, mint például hogy lekapcsolod a lámpát, ha már nem használod, és nappal csak akkor használod, ha szükséges. Közlekedésben is legyél környezetbarát: válaszd a gyaloglást, biciklizést és a tömegközlekedést, vagy ha autózol, próbáld meg csökkenteni az utak számát és intézz el több mindent egy út alatt, és ha tudsz, vigyél utasokat is! Élelmiszervásárlásnál a hazai és a helyi friss termék utazott a legkevesebbet, így ennek kisebb az ökolábnyoma, mint pl. egy spanyol zöldségnek vagy gyümölcsnek. Keresd inkább a hazait vagy járj termelői piacra, ezzel tudod támogatni a kistermelő gazdákat is! Ha többet veszel egyszerre, vagyis ha nagyobb tételben vásárolsz, kevesebbszer kell menned boltba! Figyelj a csomagolásra is, próbálj minél kevesebb csomagolású árut választani! Komposztálással és szelektív hulladékgyűjtéssel még tovább csökkentheted ökolábnyomodat! Próbálj minél kevesebb műanyagot használni, kerüld az egyszer használatos elemeket, és részesítsd előnyben a tölthető akkumulátorokat. Fontos tanács még, hogy próbáld elkerülni a felesleges vásárlásokat, csökkentsd a reklám miatti „ez kell nekem” vásárlásokat! Csak amire tényleg szükséged van, azt vedd meg!
„A titok mindössze annyi, hogy logikusan szervezd meg az életed, és mindig válaszd szét a nélkülözhetetlent a luxustól. Élj kisebb lábon, és tegyél egy lépést az élhetőbb, környezetbarátabb világért – a saját életedért!” (forrás: http://www.masgazdasag.ro/)
Energiaforrások, energiatakarékosság
Életünk ma már elképzelhetetlen lenne energiában gazdag anyagok nélkül. Ezeket az anyagokat energiahordozóknak nevezzük. Az energiaforrásokat felhasználhatóságuk szerint két csoportba sorolhatjuk. A megújuló energiaforrások ezek: szélenergia, napenergia, vízenergia, geotermikus energia és biomassza. Ezek használhatók elektromos áram előállítására, fűtésre vagy meleg víz készítésére is. Jellemzőjük, hogy napjaink körülményei között is újratermelődnek és keletkezésük sebessége nem kisebb, mint fogyásuk sebessége.
Nem megújuló energiaforrások, amelyekből a történelmi idő alatt nem képződik korlátlan mennyiség. Ezek a fosszilis energiahordozók: például a szén, kőolaj, földgáz, melyek égetése során üvegházhatást fokozó gázok kerülnek a levegőbe. A környezetkárosító hatáson túl hátrányuk, hogy képződésük sebessége kisebb, mint a fogyasztásuk sebessége.
Napenergia hasznosítása
A napenergiát jelenleg napkollektorral vagy napelemmel használjuk.
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Napkollektor). A napkollektorban keringő hőtároló anyagot a napsugárzás felmelegíti, majd csöveken keresztül átadja hőjét a ház fűtési és meleg víz rendszerének. Így eljut a ház különböző pontjaiba, és az átadott hőt fűtésre és meleg vízre használhatod.
A napenergia másik felhasználási lehetősége a napelem, ami egy olyan berendezés, ami a nap energiáját alakítja át elektromos energiává. Így alkalmas kis fogyasztású elektromos eszközeid, például számológép, óra működtetésére. Napelemekkel ma már járművek, vagy egy egész lakás elektromos eszközeinek működtetése is megoldható.
Geotermikus energia
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származik, ilyen geotermikus energiaforrások a természetes forró vizek, iszapvulkánok, száraz, forró kőzetek. Hazánk területén nagy mennyiségű termálvíz található (pl. Hévízen). Jelenleg több, mint 1100 hévízkút működik Magyarországon, amelyek energiáját többnyire lakások, mezőgazdasági épületek fűtésére, fürdők létesítésére használnak.
Szélenergia
Szélkerekeket, szélerőműveket, szélfarmokat minden olyan helyen érdemes telepíteni, ahol a szélmérés eredménye szerint elegendő szél szokott lenni. Alkalmazása a kellemetlen generátorzajtól eltekintve a környezetet nem szennyezi, elektromos energia előállítására alkalmas.
Szélerőműnek az ipari alkalmazású nagy teljesítményű berendezéseket nevezhetjük míg, a szélgenerátor kifejezés inkább a háztartási méretű berendezésekre vonatkozik.(szelkerekcentrum.hu)
A szélerőmű olyan áramtermelésre használt berendezés, melyet a mozgó légtömegek működtetnek. Egyik magyarországi példája szélpark formájában Mosonmagyaróvár mellett látható az M1-es autópályánál.
Ez a technika is nagyon gyorsan fejlődik, egyre hatékonyabb szélturbinákat fejlesztenek ki, amelyek kisebb szélerősség mellett is jól használhatóak.
Vízenergia
Vízenergia a nagy esésű, zuhatagos folyókon termelhető hatékonyan. Sík vidékeken duzzasztással oldható meg, ennek egyik hátránya, hogy a víz oxigéntartalma csökken, ami sok élőlény pusztulását okozhatja. Másik nagy hátránya, hogy a folyó élővilágát darabokra osztja a szakaszok mesterséges létrehozásával, ami teljesen megzavarja a folyó biológiai működését.
Biomassza
Biomassza keletkezik a szárazföldi és vizi növények anyagából, az állatok hulladékából, elhalt anyagaiból, az ipar és az emberi települések szerves hulladékaiból. Másképp fogalmazva a biomassza többféle természetes eredetű melléktermék, növényi és állati hulladékok összefoglaló neve, melyeket energiatermelésre használnak.
A földgázhoz hasonlóan a biogáz is közvetlenül felhasználható fűtésre, vagy villamos-energia termelésre.
Zöld építkezés
A zöld építkezés lényege olyan energiahatékony épületek megépítése, ahol sokkal gazdaságosabb az energiafelhasználás. Ennek elemei például a megfelelő hőszigetelés, termo ablak, korszerű fűtésrendszer kiépítése, valamint megújuló energiák használata, és a ház tájolása.
Környezetbarát magatartások 2.
Fogadd meg a következő tanácsokat, hidd el te is sokat tehetsz környezeted védelmében!
- Törekedj energiatakarékos módszerek bevezetésére saját otthonodban is!
- Csak azokat a helyiségeket fűtsd, amelyeket használsz!
- Éjszakára csökkentsd a fűtés mértékét!
- A fűtött szobák ajtaját, ablakát csukd be!
- Ellenőrizd a szigeteléseket!
- A lakásból való távozáskor a fűtést, a termosztátot állítsd alacsonyabb fokra!
- Ne sajnáld a pénzt energiatakarékos égőkre, berendezésekre!
- Tartsd tisztán a világító testeket!
- A főzéshez csak annyi vizet használj, amennyi pont kell!
- Főzéskor használj fedőt!
- A vízmelegítőt mentesítsd a vízkőtől! (például ecettel)
- A hűtőt a lakás leghidegebb pontján helyezd el!
- Mosáskor a maximális ruhamennyiséggel használjuk a gépet!
További jó tanácsok, melyeket beszélj meg otthon szüleiddel, vágjatok bele közösen egy takarékos, környezetbarát otthon kialakításába!
pl.: Tűzhely - minden esetben, minden edényhez használj fedőt! A megfelelő méretű fedő alatt gyorsabban elkészül az étel, hiszen az erre fordított hőmennyiség jobban hasznosul. A kuktafazék használatával is sok energiát takaríthatsz meg, mert lényegesen hatékonyabb az egyszerű edényeknél! Vízforralót használj a vízmelegítéshez és pontosan csak annyi vizet tölts bele, amennyire szükséged van! A kenyérpirítót minden használat után tisztítsd, hogy mindig maximális hatékonysággal üzemeljen! A hűtőszekrény beszerzésekor feltétlenül tájékozódj annak energiafogyasztásáról! Egy "A" energiaosztályú hűtőszekrénnyel a használat évei alatt annyi energiát spórolhatsz meg, ami a drágább berendezés megvásárlását is indokolttá teszi! Tisztítsd meg rendszeresen a hűtőszekrény hátulját, mert így javítod annak hatásfokát! A hűtőszekrény mindig a helyiség leghidegebb pontján legyen, ne a fűtőtest vagy a tűzhely közelében! Rendszeresen le kell olvasztani a hagyományos hűtőszekrényt! A hűtőszekrények és a fagyasztók akkor működnek a leghatékonyabban, ha fel vannak töltve. Éppen ezért ne vásárolj a szükségesnél nagyobb berendezést! A főtt ételt mindenképp hagyd kihűlni, mielőtt beteszed a hűtőszekrénybe! Mosogatógép használatakor is törekedj arra, hogy mindig tele legyen! Mosógép használatakor érdemes alacsonyabb hőfokon kimosni a kevésbé elszennyeződött ruhákat, amivel azok anyagát is kíméli! Tartsd tisztán a mosógépet, mert a vízkőlerakódások, szennyeződések következtében csökken annak hatásfoka!
A televízió, házimozi, hi-fi berendezés esetén, ha nem használod, akkor áramtalanítsd! A stand by üzemmódban lévő készülékek - amikből egyre több van az otthonokban - összesített fogyasztása is jelentős tétel!
A számítógép energiatakarékos üzemmódját használd, és ne felejtsd el kikapcsolni a monitort is, ha leállítod a gépet!
Vásárláskor törekedj a környezetbarát termékek beszerzésére. A fogyasztók és a társadalom tájékoztatása érdekében a környezetbarát termékeket feltűnő, legtöbbször zöld színű logóval jelölik.
Ez a védjegy garantálja a vásárló számára, hogy minőségi árut, valamint minőségi szolgáltatást vásárol, a termékek előállítása környezetkímélő módon történt, valamint egészséges termékhez, szolgáltatáshoz jut a fogyasztó.
netes források:
http://www.kornyezetbarat-termek.hu
Kémia tankönyv, Mozaik Kiadó
oktató dvdk: Hülyeség kora, Tárgyaink története, Ideje észhez térni
saját tapasztalat, tudás
Fogalomtár :